„ A thiatirabeli gyülekezet angyalának pedig írd meg: Ezt mondja az Isten Fia, akinek szemei olyanok, mint a tűzláng, és akinek lábai hasonlók az izzó fényű érchez: Tudom a te dolgaidat, és szeretetedet, szolgálatodat, és hitedet és tűrésedet, és hogy a te utolsó cselekedeteid többek az elsőknél. De van valami kevés [számos görög kéziratban nem a kevés szó szerepel, hanem a súlyos!] panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak, Jézabelnek, aki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak, és a bálványáldozatokból egyenek. Adtam neki időt is, hogy megtérjen az ő paráználkodásából; és nem tért meg. Íme én ágyba vetem őt, és azokat, akik vele paráználkodnak, nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek az ő cselekedeteikből. És az ő fiait megölöm halállal; és megtudják a gyülekezetek mind, hogy én vagyok a vesék és szívek vizsgálója; és mindeniteknek megfizetek a ti cselekedeteitek szerint. Nektek pedig azt mondom és mind a többi thiatirabelieknek is, akiknél nincsen e tudomány, és akik nem ismerik a Sátán mélységeit, amint ők nevezik: nem vetek reátok más terhet, hanem ami nálatok van, azt tartsátok meg addig, míg eljövök. És aki győz, és aki mindvégig megőrzi az én cselekedeteimet, annak hatalmat adok a pogányokon, és uralkodik rajtuk vasvesszővel, mint a fazekas edényei széttöretnek, amiképpen én is vettem az én Atyámtól; és adom annak a hajnalcsillagot. Akinek van füle, hallja, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek.”(Jelenések könyve 2:18—29)
Ennek a gyülekezetnek Jézus úgy mutatkozik be, mint akinek a szeme tűzláng, lába pedig izzó érc. A tűzlángról eszünkbe jut, ahogy Pál apostol a Krisztus ítélőszékét ábrázolja a Korinthosziakhoz írt első levelének 3. fejezetében. A Szentlélek ezen keresztül arra figyelmeztet, hogy mindegyikünk munkája, amit az Úrban végzünk, tűzpróbán fog átmenni. Csak az értékes és időt - álló marad fenn, az időleges és értéktelen elvész. Isten királyságában csak örökkévaló értékek vannak.
Pál apostol arra szólít fel bennünket, hogy újjászületésünk után az Isten Igéjébe vetett hit alapján cselekedjünk és éljünk. A pusztán jó szándékok és a vágyak alapján álló tettek nem időt - álló értékek. Nem minden szándékunk és célunk áll összhangban Isten Igéjével. Az istenfélő hívők alárendelik magukat Isten Beszédének, mert tudják, hogy az az Úr jelenlétét, természetét, erejét hordozza, és a hit tárgyait, a láthatatlan dolgokat Isten Igéjében lehet megragadni. Amivel Isten bennünket meg akar áldani, az az Igén keresztül vehető át.
Isten kimondja Önmagát
A mennyet és annak javait a látható világban Isten Igéje teszi jelenvalóvá. Ezért a hit Isten Igéjén alapul. A hit tárgyait, a nem látott dolgokat nem valami misztikus élmény által lehet megragadni, hanem a prédikált Ige és a Szellem kijelentése által. Legyen szó akár gyógyulásról, akár szabadulásról, akár győzelemről vagy bármilyen sikerről, az Igén kívül ezeket a javakat nem lehet átvenni, nem elég a puszta szándék vagy akarás.
Hogyan lehet a nem látott dolgoknak látható valóságot adni? A Biblia eredeti nyelveiben az Igét jelentő szavak, a davar és a logosz egyaránt kifejezik azt, hogy a szóban mint fogalomban benne van az általa jelentett dolog valósága is. Mivel Isten tökéletesen bírja Önmagát, ezért rendelkezik azzal a képességgel, hogy szavával közölni tudja Önmagát, és magukat a dolgokat is. Isten különleges hatalma abban áll, hogy szava által képes létezésbe szólítani a nemlétezőket. Ezt nevezzük teremtő erőnek.
Az emberi beszéd gyakran csak akusztikai élmény: a dolgokat és a létezőket szavaink csupán jelölik, de nem képesek azokat létrehozni. Ez a nagy különbség Isten és az ember szavai között. Tehát Isten Beszéde jóval több, mint akusztikai jelenség. Szavával együtt Szelleme is kiárad, amely a dolgokat megvalósítja. Ezért nagyon fontos, hogy hitünknek világos tartalma legyen, Isten erejének a kinyilatkoztatásán alapuljon. Imádkozásunkat is hatékonyabbá teszi, ha Isten Igéje alapján fogalmazzuk meg a kéréseinket, mert az arra való hivatkozással, az isteni ígéretek hittel történő megvallásával Isten mellé állunk. Isten mellé, az Ő jelenlétébe Isten Igéjének kimondásával kerülhetünk. Amikor saját gondolatainkat fogalmazzuk meg az imában, önmagunk körül forgunk, és elmaradnak a válaszok kéréseinkre. Számos imát találhatunk a Bibliában, amelyeket Isten emberei mondtak, s ezekre azért jött válasz, mert mindig Isten tökéletes akaratának megfelelően fogalmazták meg szükségeiket és kéréseiket.
Forrás: Új Exodus Magazin, 2016. december
