Amint láttuk, Jézus nyilvános szolgálata idejének kétharmadát a betegek gyógyítására fordította. Jézus miért tartotta fontosnak a gyógyulást?
Először, az isteni gyógyítás jelei és csodái által Jézus meg akarta mutatni, hogy Ő a Messiás. Jézus így szólt azokhoz, akik vádolták Őt, és nem hitték el, hogy Ő az Istentől küldött Krisztus: "Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem kell; Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én őbenne vagyok." (János 10,37-38).
Ebben az Igében Jézus azt hangsúlyozta és hirdette meg, hogy a gyógyulás Isten munkája, és aki ezt a munkát végzi, az maga a Messiás. Jézus hasonló szavukat mondott Keresztelő Jánosnak is. Ebben az időben, Keresztelő János Heródes király palotájának börtönében volt. Ő már bizonyságot tett arról, hogy Jézus Isten báránya, ám nagyot csalódott akkor, amikor Jézus nem szabadította meg azonnal Izraelt a római iga alól. Ezért küldte el tanítványait Jézushoz, hogy kételyei eloszoljanak." Mikor azért azok a férfiak hozzámentek, mondának: Keresztelõ János küldött minket te hozzád, mondván: Te vagy-é az, a ki eljövendõ vala, vagy mást várjunk?" (Lukács 7:20)
Jézus azt mondta Keresztelő János tanítványainak, hogy meggyógyított sok erőtlent és beteget, kiűzte a gonosz szellemeket és visszaadta a vaknak szeme világát. Majd ezt mondta: "És felelvén Jézus, monda nékik: Elmenvén mondjátok meg Jánosnak, a miket láttatok és hallottatok: hogy a vakok szemeik világát veszik, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangyéliom prédikáltatik." (Lukács 7:22)
Keresztelő János politikai Messiást várt, Jézus pedig olyan Messiásnak mutatta be magát, aki megszabadítja az embereket az ördög igájától. Ez az iga sokkal erősebb és súlyosabb, mint a római birodalom igája. Ennek megfelelően, ha hiszünk Jézusban, a Messiásban, a Megváltóban, akkor hinnünk kell a gyógyulásban és meg is kell tapasztalnunk azt.
Másodszor, a gyógyulás Jézus kegyelmének és irgalmának a megnyilvánulása. Dávid azt mondta a Zsoltárokban (145:8), hogy "Irgalmas és könyörületes az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű." Amikor Jézus e földön járt a szentháromság második személyeként, tele volt irgalommal azok iránt, akiket gyötörtek a betegségek és démonok. Meggyógyította a betegeket és kiűzte a démonokat azokból, akiket ezek a gonosz szellemek kínoztak. "Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté õt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg." (Márk 1:41)
A zsidó vallási vezetők fenyegetései ellenére, akik halálát kívánták, mert megtörte a szombat szent mózesi törvényét. Jézus továbbra is irgalommal csodákat tett és meggyógyította a betegeket. Jézus éppen szombat napon gyógyította meg a 18 éve beteg asszonyt. A zsinagóga elöljárója indulatosan ráförmedt az emberekre: "Hat nap van, a melyen munkálkodni kell; azokon jõjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon." (Lukács 13:14) De Jézus megfelelt neki: "Felele azért néki az Úr, és monda: Képmutató, szombat[nap]on nem oldja-é el mindenitek az õ ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-é itatni? Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött ímé tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélbõl szombatnapon?" (13:15-16)
Jézus irgalommal és könyörületességgel telve gyógyította meg a betegeket, akárhová ment. Az irgalmasság és könyörületesség a szeretet hozzáállása. A Biblia azt mondja, az Isten a szeretet. (Ján. 4,16) A szeretettől indítva a Fiú Isten emberi testet öltött magára, és eljött erre a világra, megbocsátotta bűneinket, meggyógyította betegségeinket. Végül kereszthalált szenvedett, mint bűnáldozat, hogy engesztelést szerezzen bűneinkre. Ő a mi irgalmas és hűséges főpapunk, és most is közbenjár javunkra. A Biblia így biztat bennünket: "Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül." (Zsidó 4:15-16)
Irgalma és kegyelme miatt minden beteg jöhet főpapunkhoz, Jézus Krisztushoz, és megkaphatja bűnei bocsánatát, az Ő drága vére érdeméért. Ugyanakkor azonban, megkaphatja betegségeire a gyógyulást is. Ha nem várjuk el az isteni gyógyulást, akkor ezzel megtagadjuk Jézust, mint Megváltónkat, és elfordítjuk orcánkat az Ő isteni szeretetétől.
