Mózes első könyve 9.

1. És megáldotta Isten Nóét és fiait, és mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok és töltsétek be a földet. 2. A tőletek való félelem és rettegés legyen a föld minden állatján és az ég minden madarán, mindenen ami mozog a földön, meg a tenger minden halain. Kezetekbe adattak. 3.Minden mozgó lény, amely él, a tietek legyen eledelül; mint a zöld füvet, úgy adtam nektek mindet.4. De húst lelkével: vérével ne egyetek! 5. És bizony véreteket lelketek szerint számon kérem, minden élőlény kezéből számon kérem azt; és az ember kezéből, mindenki testvérének kezéből számon kérem az ember lelkét. 6. Aki ember vérét ontja, ember által ontassék annak vére, mert Isten képmására alkotta az embert. 7. Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok rajta.

8. És szólt Isten Nóéhoz, meg fiaihoz, mondván: 9. Íme, én megkötöm szövetségemet veletek és magzatotokkal utánatok; 10. és minden élőlénnyel, mely veletek van, madárból, baromból és a föld minden vadjából, mely veletek van, mindazokkal, melyek kijöttek a bárkából, a föld minden vadja szerint. 11. És én megkötöm szövetségemet veletek, hogy ne irtassék ki többé semmi test sem özönvíz által és ne legyen többé özönvíz, hogy megrontsa a földet. 12. És mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én helyezek közém és közétek és minden élőlény közé, mely veletek van, örök nemzedékekre. 13. Ivemet helyeztem, a felhőbe, hogy legyen jeléül a szövetségnek közöttem és a föld között. 14. És lesz, midőn sűrű felhőt borítok a földre és meglátszik az ív a felhőben, 15. akkor megemlékezem az én szövetségemről, mely van közöttem és köztetek és minden élőlény között minden testből; és nem lesz többé a víz özönné, hogy megrontson minden testet. 16. És lesz az ív a felhőben és én meglátom azt, hogy megemlékezzem az örök szövetségről, mely van Isten között és minden élőlény között, minden testből, mely a földön van.17. És mondta Isten Nóénak: Ez a jele a szövetségnek, melyet szereztem közöttem és minden test között, mely a földön van.

18. És voltak Nóé fiai, akik kimentek a bárkából, Sém, Chom és Jefesz; Chom pedig, ő Kánaán atyja. 19. Ezek hárman Nóé fiai és ezektől népesült be az egész föld. 20. És Nóé kezdte, a földműves, hogy szőlőt ültetett. 21. És ivott a borból és megrészegedett és feltakaródzott sátorában. 22. Midőn meglátta Chom, Kánaán atyja, az ő atyjának meztelenségét, tudtára adta két fivérének, kinn. 24. És vették Sém és Jefesz a ruhát, rátették kettőjük vállára és mentek háttal fordulva és befödték atyjuk meztelenségét; arcuk pedig hátra fordulva volt és atyjuk meztelenségét nem láttak. 25. Midőn Nóé fölébredt borosságából, megtudta, mit tett vele kisebbik fia. 25. És mondta: Átkozott Kánaán, rabszolgája legyen testvéreinek. 26. És mondta: Áldott legyen az Örökkévaló, Séur Istene és Kánaán legyen az ő szolgájuk. 27. Terjessze ki Isten Jefeszt és lakjék Sém sátraiban; Kánaán pedig legyen az ő szolgájuk. 28. És élt Nóé az özönvíz után háromszáz és ötven évig. 29. Voltak pedig Nóé összes napjai: kilencszázötven év, azután meghalt.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)