Az utolsó idő királya (11,36-39)
"És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerõn szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag; mert a mi elhatároztatott, az végre [is] hajtatik. 37 Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvenczével, és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát. 38 De a helyett tiszteli az erõdök istenét annak helyén; és azt az istent, a kit nem ismertek az õ atyái, tiszteli aranynyal, ezüsttel, drágakövekkel és becses ajándékokkal. 39 És az erõdített városokban így teszen az idegen istenek nevében: a ki hódol, annak dicsõségét megsokasítja és sokak felett ad nékik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt." (11, 36-39)
Antiochus Epiphanes, aki ez utóbbi tragédiákat okozta, az Antikrisztus előfutára, aki az utolsó napokban fog megjelenni, és nagyon hasonló módon fog cselekedni. A 35. versig a prófécia az északi és déli királyok közötti háborúról szól. A 36. verstől kezdődően azonban az események fókusza hirtelen áttevődik az Antikrisztusra, aki az idők végén jön el. Ahogy már említettük, az egyház korszakának kétezer éve el volt rejtve a zsidó próféták elől.
A 36. versben az van leírva, amint az Antikrisztus fellép a nagy nyomorúság idején. Mindent megtehet majd, amit csak akar. Mindenek fölé magasztalja magát, és kinyilvánítja, hogy ő isten. Hallatlan módon szembe fog szegülni az Úr Istennel. Hét éven át sikeres lesz. Addig fog ez az időszak tartani, míg a harag ideje betelik.
Az első 35 versszak után tehát, melyek Antiochus Epiphanessel foglalkoznak, rögtön az ő nyomdokaiban járó Antikrisztus leírása következik.
A 37-39. versekből azt tudhatjuk meg, hogyan fog az Antikrisztus hatalomra jutni. Azt olvassuk, hogy nem fogja tisztelni atyái Istenét, sem azt, akire az asszonyok vágynak, sem semmi más istent, hanem magát mindenek fölé emeli. Az atyái Istene kifejezés Izrael Istenére vonatkozik. Minden zsidó nőnek az volt az álma, hogy kedvességet találhasson Isten előtt arra, hogy a Messiás az ő méhében foganjon meg. Dániel tehát azt állítja, hogy az Antikrisztus sem Istent, sem az ő Messiását, Jézus Krisztust nem fogja tisztelni.
Az Antikrisztus háttere innen világosan kiderül. Az Antikrisztus vélhetően Antiochus Epiphaneshez hasonlóan Szíriából fog származni és zsidó lesz. Az európai politikai életben fog feltűnni, mint jelentős politikus, és kemény kiállása, valamint intrikái segítségével véghezviszi tíz európai állam egyesítését.
Dániel szerint az erődök istenét fogja tisztelni, azaz magát Sátánt fogja imádni. Azt olvassuk, hogy arannyal, ezüsttel, drágakövekkel és értékes ajándékokkal tiszteli majd Sátánt. Az is kiderül, hogy hatalmas erődítményt fog építeni, és meghódítja az egész világot egy idegen isten segítségével - azaz, Sátán ereje által. Azokat, akik követik őt, megbecsüli, és szétosztja közöttük a földet hálájának jeléül.
Az utolsó háború a földön (11,40-45)
"De a vég idején összetûz vele a déli király, és mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja [azokat]. 41 És bemegy a dicsõ földre, és sokan elesnek; de ezek megszabadulnak az õ kezébõl: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java. 42 És kezeit az országokra veti, és Égyiptom földe meg nem menekedhetik. 43 És ura lesz Égyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; libiabeliek és szerecsenek is lesznek az õ kíséretében. 44 De megriasztják õt napkeletrõl és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat." (11,40-44)
A prófécia a 40. verstől kezdődően, különösen ha összevetjük a Jelenések könyvének szellemi látásaival, arról szól, hogy az Antikrisztus a nyomorúság első három és fél évében egyre erősödik és egész Európa fölött uralkodni fog, a nyomorúság második felében azonban szembe kell néznie egy lázadással, mely Afrikában kezdődik. Afrika konföderációban élő államai fogják kirobbantani ezt a harcot Egyiptom vezetésével. A felkelés elfojtása céljából az Antikrisztus Jeruzsálembe fogja áttenni főhadiszállását. Meggyalázza a templomot és saját képmását fogja felállítani benne, elpusztítva minden zsidót, aki nem akar meghajolni előtte. Ily módon fog Antiochus Epiphanes nyomdokaiban járni.
Az üldöztetésnek ebben a szakaszában a zsidók visszahúzódnak egy Istentől készített biztos helyre. Ez a hely a jordániai Petra városa lesz, az a föld, mely valaha a moábitáké és ammonitáké volt Isten csodákkal fogja segíteni a zsidók menekülésének minden lépését.
Ezért van az, hogy brit és amerikai keresztények nagy mennyiségű tartós élelmiszert és héber nyelvű Bibliát halmoznak föl Petrában, hogy a zsidóknak legyen mit enniük és olvashassák a Bibliát a nyomorúságnak ebben a második három és fél évében. Petra egy Isten által elkészített menedék népe számára, egy természetes erődítmény, mely minden ellenséges támadás számára bevehetetlen. Ezen felül, a prófécia szerint, mikor az Antikrisztus seregei megpróbálják elfoglalni a várost, a föld megnyílik alattuk és elnyeli őket.
Az Antikrisztus tehát kénytelen lesz Afrikára s különösen Egyiptomra fordítani figyelmét. Mikor azonban térdre akarja kényszeríteni Egyiptomot, Líbiát és Etiópiát, hogy meghódoltassa és birodalmához csatolja őket, keletről és északról rossz híreket hall, melyek megzavarják: az Eurfátesz folyó kiszáradt, és Kína vezetésével hatalmas ázsiai hadsereg közeleg!
A délnyugati irányban előre nyomuló keleti hadsereg útját atombombák zápora fogja kísérni. Végül megütközik az Antikrisztus seregével a Josafát völgyében. Ez lesz az armageddoni csata, amelyről már szóltunk. Az emberi történelemben példátlan méretű összecsapás lesz ez.
"És felvonja az õ sátor-palotáját a tengerek és a dicsõ szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta." (11,45)
Abban a pillanatban, amikor az Antikrisztus lerombolja Izraelt és elkezdi borzalmas harcát a keleti seregek ellen, főhadiszállását a Földközi- és a Holt-tenger (a "tengerek") között a Sionon (a „dicső Szent Hegyen”) állítva fel, utoléri vége. Hirtelen megnyílik az ég, és Jézus tűnik fel fehér lovon vágtatva. Fehér ruhába öltözött válogatott emberek megszámlálhatatlan sokasága követi majd. A szájából kijövő éles karddal az Úr Jézus azon nyomban megöl mindenkit, akin a fenevad bélyege rajta van. Az Antikrisztus fölötti győzelem után pedig elkezdődik Jézus Krisztusnak és az ő szentjeinek korszaka.