A biblia szerint az ördögnek is menni kellett anélkül, hogy Jézus megbocsátotta a bűnöket: "A názáreti Jézust, mint kéné fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele. * (ApCsel 10,38)
Amikor Urunk megbocsátotta a bűnöket és csodákat tett, a tisztátalan szellemek hangos szóval kiáltva mentek ki azokból, akiket fogva tartottak. Ugyanis a gonosz szellemek abban a pillanatban elveszítik jogukat az ott tartózkodásra, amikor Jézus megbocsátja egy beteg bűneit. Egy másik tényhez kapcsolódik az a tény, hogy megszabadultunk a betegségünkből, mégpedig ahhoz, hogy megszabadultunk az ördög fogságából. Jézus utalt az ószövetségi Jubileum évére, amikor azt mondta Lukács 4,19- ben: "Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét." A Jubileum éve világos képe annak az áldásnak, amit a kegyelem korszakában kapunk meg. Ha megnézzük a 3Mózes 25,8-12 azt látjuk hogy a Jubileum évének meghirdetését megelőzte az engesztelés napja. Az engesztelés napján megölték az áldozati állatokat, vérével meghintették a kegyelem székét úgy, hogy a nép bűnei meg legyenek bocsátva. Ezt követően kűrt jelezte a Jubileum évének kezdetét. Azok az emberek, akik már évekkel korábban elveszítették földjüket, vagy otthonukat, most mindezt visszakapták akik pedig rabszolgák lettek adósságuk fejében, azoknak elengedték adósságukat, és visszatérhettek családjaikhoz.
Ez jelképezi azt a tényt, hogy Isten irgalma és áldása csak Krisztus keresztáldozata által ér el hozzánk. Jézus lett a mi bűnért való áldozatunk, amikor keresztre feszítették a Golgotán, és vérével meghintették a mennyei kegyelem székét. Jézus vérével helyreállított mindent, amit elveszítettünk. A Szentlélek elküldésével megfújta az evangélium ujjongó kürtjét, és meghirdette szabadulásunkat az ördögtől.
Amikor a kürtöt megfújták a Jubileum évében Isten megparancsolta Izrael népének: „...hirdessetek szabadságot mindenkinek, és térjen vissza mindenki az ő birtokához. " (3Mózes 25,10)
Krisztus sokkal tökéletesebb áldozatot mutatott be, amikor Ő magát adta oda engesztelő áldozatul, és így biztosította. hogy bűneink meg vannak bocsátva, és szabadok vagyunk a gonosz hatalmától.
Amikor Jézus megbocsátotta bűneinket, és meggyógyította betegségeinket, ezzel igazolta azt, hogy megszabadított minket a törvény átkából, mivel betegségeink forrása azaz az átok volt, amelyet a bűn szerzett. „Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tevén érettünk; mert meg van írva Átkozott minden, a ki fán függ." (Galata 3,13)
Jézus azért függött a kereszten, hogy megváltson minket az átokból; így megszabadított minden betegségből. A betegség a bűnnel karöltve az ember pusztulásán fáradozik Ádám bűnesete óta, a bűnbocsánat pedig a gyógyulással karöltve az ember helyreállítását munkálja. A megbocsátás és a gyógyulás egymástól elválaszthatatlan kísérőtárs Jézus szolgálatában. Amikor Jézus elküldte tanítványait, megparancsolta nekik, hogy gyógyítsák a betegeket, és hirdessék a bűnbocsánatot. Ez az Úr nagy missziós parancsa, amely azóta sem változott. „És előszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan szellemek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtelenséget. " (Máté 10,1)