Jób könyve 37.

1. Igenis, ezért remeg szívem s felszökken helyéből. 2. Hallva halljátok hangja háborgását s a morajt, mely szájából kél; 3. az egész ég alatt van terjedése és fénye a föld szélein. 4. Utána ordít a hang: dörög fenséges hangján, s nem tartja vissza, midőn hallatszik hangja. 5.Csodásan dörög Isten a hangján, nagyokat tesz, s nem ismerjük meg. 6. Mert a hónak mondja: szállj a földre, meg a hulló esőnek, hatalmasan hulló esőjének 7. Minden ember kezét lepecsételi, hogy megismerje alkotását minden halandó. 8. S bemegy a vad a leshelyre, és tanyáiban lakozik. 9. A kamarából szélvész jő és a szóró szelektől a hideg. 10. Isten leheletétől jég keletkezik s a vizek tágassága szilárddá lesz. 11. Nedvességgel meg is terheli a felleget, szétterjeszti fényének felhőjét. 12. S az körökben egyre forog, kormányzása által, cselekvésök szerint, bár mire rendeli őket a földkerekség színén; 13. hol ostorul, ha földjének javára van, hol szeretetre nyújtja. 14. Figyelj erre, Jób, állj meg és vedd észre Isten csodáit! 15. Tudsz-e róla, midőn Isten ügyel rájuk, s tündökölteti felhőjének fényét? 16. Tudsz-e a fellegnek lengéséről, a tökéletes tudásúnak csodáiról? 17. Te, kinek melegek a ruhái, midőn a földet pihenteti a déli szél által. 18. Vele boltozod a mennyeket, melyek erősek, mint a szilárd tükör? 19. Tudasd velünk, mit mondjunk neki ! Mit sem hozhatunk fel a sötétség miatt. 20. Jelentetik-e neki, hogy beszélek, avagy szólt-e ember, hogy elpusztíttassék? 21. Most ugyan nem látni a fényt, mely ragyogó a mennyekben; de a szél átvonul s megtisztítja azokat. 22. Észak felől arany jön, Isten mellett félelmes fenség. 23. A Mindenhatót, nem érjük őt fel, a nagy erejűt, de a jogot és teljes igazságot nem sérti meg. 24. Azért félik őt az emberek, nem nézi ő mind a bölcsszívűeket.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)