Eszter 4,14 „Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?”
Nem minden zsidó tért haza a fogságból, amikor megadatott számukra a lehetőség. Némelyek olyannyira meggyökereztek a fél évszázados babiloni fogság alatt, hogy amikor a lényegesen toleránsabb perzsa rezsim kiadja a parancsot, sok zsidó a maradás mellett dönt.
A Perzsiában maradt zsidók hirtelen rendkívül válságos helyzetben találják magukat. Sikereik irigységet váltanak ki környezetükből, és egy tekintélyes udvari ember cselszövéshez folyamodik, melynek célja, hogy minden zsidót kiirtson az országból.
Eszter könyvének cselekménye tragikusan ismerős a mai zsidóság számára. Történelmük során – a rómaiak hadjárata, a középkori zsidóüldözések, az oroszországi pogromok, Hitler „végső megoldása” – a teljes megsemmisítés állandó fenyegetésével kellett szembenézniük.
A zsidó nő, aki biztonságban van
A fényűző palota rejtekében a szépséges Eszter királyné valószínűleg az egyetlen zsidó Perzsiában, aki még nem hallott a népirtás tervéről. Ő maga nagy valószínűséggel biztonságban van, nevelőapja, egyben nagybátyja, Mordokaj azonban arra figyelmezteti, hogy a király haragja ugyanilyen könnyen ellene is fordulhat.
Mordokaj bízik Isten gondviselésében, és nem adja meg magát a sorsának. Hiszi, hogy Isten meg tudja oltalmazni népét, és azzal is tisztában van, hogy talán éppen az olyan emberek bátor fellépése által viszi véghez tervét, mint amilyen Eszter és ő maga. Eszter napjaiban egy királynénak nem volt könnyű kiállnia a férjével szemben, különösen egy olyan férjjel szemben, mint Xerxész. Ha Eszter fellép népe érdekében, saját életét is veszélyezteti. A 4. fejezet Eszter dilemmáját mutatja be, majd pedig azt, hogy végül milyen döntésre jutott. A könyv hátralévő részében a cselekmény számtalan fordulatot vesz: a zsidók megmenekülnek, sőt, még meg is jutalmazzák őket, és végül az eredeti cselszövőt akasztják fel Mordokaj helyett. Eszter története kiemelkedő fejezetét képezi annak az elbeszélésnek, amely Isten szeretetéről szól a népe iránt.