A 2. levél Szmirna városába lett címezve, amely nagy és gazdag város volt Efézustól 50 km-re északra. Efézushoz hasonlóan kikötővel rendelkezett, de Efézussal ellentétesen - melynek helyét ma már csak elhagyatott romok jelzik - Szmima ma is nagy kikötőváros, melynek lakossága kb. 200.000 fő. A Messiás úgy mutatkozik be, mint "aki az első és az utolsó, aki halott volt és életre kelt".
A Messiás úgy áll előttünk, mint aki örökkévaló, aki halált szenvedett üldözőitől, de feltámadt a sírból. Krisztusnak ezek a jellemzői különösen időszerűek voltak a szmirnai keresztényeknek, akik Krisztushoz hasonlóan nagyon nehéz üldözések között éltek.
A város neve, Szmirna, melynek jelentése „mirha”, ami általános illatszer volt. Ezt használták a szent sátor felkenésére is, valamint a halottak bebalzsamozására (vö. 2Móz 30:23; Zsolt 45:8; Énekek 3:6; Mt 2:11; Mk 15:23; Jn 19:39). Miközben a szmirnai gyülekezet keresztényei a szenvedés keserűségét élték át, hűséges bizonyságtételük olyan volt Istennek, mint a mirha, vagy finom illatszer.
2:9. Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.
Milyen vigasztalás lehetett a szmirnai hívőknek arra gondolni, hogy a Messiás tud minden szenvedésükről: "tudok nyomorúságodról és szegénységedről, pedig gazdag vagy!" Amellett, hogy üldözést szenvedtek, nagyon nagy szegénységben is éltek. Bár nagyon szegények voltak, mégis gazdagok csodálatos ígéretekben, melyeket Krisztus adott nekik (vö. 2Kor 6:10; Jak 2:5. Mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden. Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért.). Nemcsak a nemzetekből valók üldözték őket, hanem az ellenséges zsidók és maga a Sátán is. Az egyháztörténelemben a legkeményebb üldözés mindig a vallásos emberek részéről történt.
Érdemes megfigyelni azt a tényt, hogy e hűséges szenvedő keresztényeket a Messiás egyáltalán nem feddi meg. Ez éles ellentétben áll azzal, ahogy Krisztus a másik hat gyülekezet közül ötöt értékel és megfedd. Bár a szmirnaiak szenvedései igen nehezek voltak, mégis segítettek tisztán megmaradni a hitben és az életben.
2:10a. Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni.
Ezeknek a szenvedő keresztényeknek a Messiás szava biztatás volt arra, hogy legyenek bátrak: "ne félj (szó szerint: állj le a félelemmel) attól, amit el fogsz szenvedni!" Továbbra is folytatódni fog nehéz megpróbáltatásuk - "nyomorúságotok lesz 10 napig" -, ami bebörtönzéssel is együtt jár. Egyesek a „10 napig” kifejezést átvitt értelemben az egyház teljes üldözésére értelmezték, mások szerint római uralkodó alatti 10 üldözésre utal. A legvalószínűbb jelentése az, hogy a szenvedés korlátozott ideig fog tartani. Scott párhuzamot lát a Bibliában arra, hogy a 10 nap korlátozott időszakot jelez. Idézi az lMóz 24:55; Neh 5:18; Jer 42:7; Dán 1:12; ApCsel 25:6-ot. Alford ugyanezen a nézeten van, hivatkozva a 4Móz 11:18; 14:22; lSám 1:8; Jób 19:3-ra (The Greek Testament, 4:567). Az akár csak kis ideig tartó emberi szenvedés mindig is nagy kérdés volt a hűséges keresztényeknek. Várható, hogy az istentelen emberek szenvedni fognak, de miért kell az istenfélőknek is szenvedniük? A Szentírás számos indokot említ erre. A szenvedés lehet (1) fegyelmező (lKor 11:30-32; Zsid 12:3-13), (2) megelőző (mint Pál tövise a testében, 2Kor 12:7), (3) az engedelmesség tanítója (mint Krisztus szenvedése, Zsid 5:8 vö. Róm 5:3-5) vagy (4) a Messiásról szóló jobb bizonyságtétel előmozdítója (mint az ApCsel 9:16-ban).
2:10b-11. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál.
A szmirnai hívőket így bátorítja Jézus a szenvedéseik között: "légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját." Üldözőik elvehették ugyan életüket, de ez csak azt eredményezte, hogy a hívők megkapták az élet koronáját. Úgy tűnik, hogy eddig az időpontig senki sem halt meg közülük, de erre számíthatnak a jövőben. Később Polükarposz lett a gyülekezet püspöke Szmimában, aki vártanúhalált szenvedett, és biztosan másokat is megöltek a gyülekezetből. Az „élet koronája” egyike a többféle koronának, amit az Ige megígér a keresztényeknek (vö. lKor 9:25; IThessz 2:19; 2Tim 4:6-8; lPt 5:4; Jel 4:4. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor? Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését. És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját. A trónus körül láttam huszonnégy trónt, és a trónusokon huszonnégy vént, amint ott ültek fehér ruhába öltözve, és a fejükön aranykorona.). Az élet koronájára utal a Jak 1:12 is. A hívőket azzal bátorítja a Messiás hűségre, hogy gondoljanak arra, ami haláluk után vár rájuk, nevezetesen az örök életre.
Mint minden levélben, itt is bátorítás szól azoknak, akik odafigyelnek rá. A győzteseké az az ígéret, ami általában érvényes minden hívőre, biztosítva őket, hogy aki győz, annak nem árt a második halál (vö. Jel 20:15). Krisztus Szmirnába küldött biztató szavai minden szenvedő és üldözött kereszténynek szólnak. Amint a Zsid 12:11 mondja: „pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”
Forrás: Bible Knowledge Commentary: Revelation
A Messiás úgy áll előttünk, mint aki örökkévaló, aki halált szenvedett üldözőitől, de feltámadt a sírból. Krisztusnak ezek a jellemzői különösen időszerűek voltak a szmirnai keresztényeknek, akik Krisztushoz hasonlóan nagyon nehéz üldözések között éltek.
A város neve, Szmirna, melynek jelentése „mirha”, ami általános illatszer volt. Ezt használták a szent sátor felkenésére is, valamint a halottak bebalzsamozására (vö. 2Móz 30:23; Zsolt 45:8; Énekek 3:6; Mt 2:11; Mk 15:23; Jn 19:39). Miközben a szmirnai gyülekezet keresztényei a szenvedés keserűségét élték át, hűséges bizonyságtételük olyan volt Istennek, mint a mirha, vagy finom illatszer.
2:9. Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.
Milyen vigasztalás lehetett a szmirnai hívőknek arra gondolni, hogy a Messiás tud minden szenvedésükről: "tudok nyomorúságodról és szegénységedről, pedig gazdag vagy!" Amellett, hogy üldözést szenvedtek, nagyon nagy szegénységben is éltek. Bár nagyon szegények voltak, mégis gazdagok csodálatos ígéretekben, melyeket Krisztus adott nekik (vö. 2Kor 6:10; Jak 2:5. Mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden. Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért.). Nemcsak a nemzetekből valók üldözték őket, hanem az ellenséges zsidók és maga a Sátán is. Az egyháztörténelemben a legkeményebb üldözés mindig a vallásos emberek részéről történt.
Érdemes megfigyelni azt a tényt, hogy e hűséges szenvedő keresztényeket a Messiás egyáltalán nem feddi meg. Ez éles ellentétben áll azzal, ahogy Krisztus a másik hat gyülekezet közül ötöt értékel és megfedd. Bár a szmirnaiak szenvedései igen nehezek voltak, mégis segítettek tisztán megmaradni a hitben és az életben.
2:10a. Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni.
Ezeknek a szenvedő keresztényeknek a Messiás szava biztatás volt arra, hogy legyenek bátrak: "ne félj (szó szerint: állj le a félelemmel) attól, amit el fogsz szenvedni!" Továbbra is folytatódni fog nehéz megpróbáltatásuk - "nyomorúságotok lesz 10 napig" -, ami bebörtönzéssel is együtt jár. Egyesek a „10 napig” kifejezést átvitt értelemben az egyház teljes üldözésére értelmezték, mások szerint római uralkodó alatti 10 üldözésre utal. A legvalószínűbb jelentése az, hogy a szenvedés korlátozott ideig fog tartani. Scott párhuzamot lát a Bibliában arra, hogy a 10 nap korlátozott időszakot jelez. Idézi az lMóz 24:55; Neh 5:18; Jer 42:7; Dán 1:12; ApCsel 25:6-ot. Alford ugyanezen a nézeten van, hivatkozva a 4Móz 11:18; 14:22; lSám 1:8; Jób 19:3-ra (The Greek Testament, 4:567). Az akár csak kis ideig tartó emberi szenvedés mindig is nagy kérdés volt a hűséges keresztényeknek. Várható, hogy az istentelen emberek szenvedni fognak, de miért kell az istenfélőknek is szenvedniük? A Szentírás számos indokot említ erre. A szenvedés lehet (1) fegyelmező (lKor 11:30-32; Zsid 12:3-13), (2) megelőző (mint Pál tövise a testében, 2Kor 12:7), (3) az engedelmesség tanítója (mint Krisztus szenvedése, Zsid 5:8 vö. Róm 5:3-5) vagy (4) a Messiásról szóló jobb bizonyságtétel előmozdítója (mint az ApCsel 9:16-ban).
2:10b-11. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál.
A szmirnai hívőket így bátorítja Jézus a szenvedéseik között: "légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját." Üldözőik elvehették ugyan életüket, de ez csak azt eredményezte, hogy a hívők megkapták az élet koronáját. Úgy tűnik, hogy eddig az időpontig senki sem halt meg közülük, de erre számíthatnak a jövőben. Később Polükarposz lett a gyülekezet püspöke Szmimában, aki vártanúhalált szenvedett, és biztosan másokat is megöltek a gyülekezetből. Az „élet koronája” egyike a többféle koronának, amit az Ige megígér a keresztényeknek (vö. lKor 9:25; IThessz 2:19; 2Tim 4:6-8; lPt 5:4; Jel 4:4. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor? Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését. És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját. A trónus körül láttam huszonnégy trónt, és a trónusokon huszonnégy vént, amint ott ültek fehér ruhába öltözve, és a fejükön aranykorona.). Az élet koronájára utal a Jak 1:12 is. A hívőket azzal bátorítja a Messiás hűségre, hogy gondoljanak arra, ami haláluk után vár rájuk, nevezetesen az örök életre.
Mint minden levélben, itt is bátorítás szól azoknak, akik odafigyelnek rá. A győzteseké az az ígéret, ami általában érvényes minden hívőre, biztosítva őket, hogy aki győz, annak nem árt a második halál (vö. Jel 20:15). Krisztus Szmirnába küldött biztató szavai minden szenvedő és üldözött kereszténynek szólnak. Amint a Zsid 12:11 mondja: „pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”
Forrás: Bible Knowledge Commentary: Revelation
