Isten másodszor is megmutatta az emberiség történelmét azért, hogy megerősítse az első kijelentés érvényességét. Ezt a második kijelentést jegyzi fel Dániel 7,1-14. Belsazár, Nabukodonozor király unokája uralkodásának első esztendejében járunk. Ezúttal Isten a jövő dolgairól beszélt, és állatképeket használt.
Dániel a tengerből feljövő négy vadállatot látott álmában. Az első sasszárnyú oroszlán volt, ez Nabukodonozort jelentette. A sasszárnyak arra utaltak, hogy a király nagyon gyorsan uralma alá hajtotta az egész világot.
A második vadállat medvéhez hasonlított, mely oldaláról emelkedett fel, és három bordát tartott a szájában. Az oldaláról felemelkedő test jelentése: bár a médek és a perzsák egységes királyságot alkottak, a perzsák felülkerekedtek a médeken. A szájban levő három borda Babilon, Líbia és Egyiptom békés királyságát jelentette, amelyeket a médek és a perzsák elfoglaltak.
A harmadik vadállat egy leopárd volt, mely négy szárnyat és négy fejet viselt. Senki sem kelhet versenyre egy ilyen gyors állattal, mely Nagy Sándort és négy tábornokát jelképezte. Harmincéves korára meghódította a médeket és a perzsákat. Az általa elfoglalt területek megfelelnek a jelenlegi Egyiptomnak, Szíriának és Iránnak. Halála után tábornokai négy részre osztották fel a birodalmat. A négy rész azonban szüntelenül marcangolta egymást, míg végül Róma elfoglalta őket.
A negyedik vadállat vas fogaival elrettentő látványt nyújtott; felfalt és eltiport mindent, ami csak útjába került. Ez volt Róma jelképe, azé a Rómáé, mely uralma alá hajtott egy hatalmas, Európától egészen India határáig húzódó területet. Ez volt a legnagyobb birodalom az emberiség történelmében.
Miközben Dániel a vadállat szarvait szemlélte, egy kicsi szarv nőtt ki a tíz közül, és tövestől kiszakított három másikat. Ebben a kicsi szarvban emberszemekhez hasonló szemek voltak és egy száj, mely nagy dolgokat szólt. Amikor ezek megjelentek, megkezdődött az ítélet.
Dániel látomásából arra következtethetünk, hogy az egykori Római Birodalom területén tíz nemzet fog egyesülni. Az állókép lábujjai, valamint a vadállat tíz szarva arra utalnak, hogy tíz európai ország fog összeolvadni. A tíz szarv között megjelenő kicsi szarv az Antikrisztust szimbolizálja, aki a tíz ország valamelyikéből fog felbukkanni, és közülük hármat egyesíteni fog. A fennmaradó hetet kezébe veszi és az egész világnak parancsolni fog, Isten ellen való beszédeket fog mondani, végül Isten megítéli. Dániel tisztán látta látomásában az ítélkező Istent:
„Néztem, míg királyi székeket tettek le, és az öreg korú leült, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz; Tűzfolyam folyt, és jött ki az ő színe felől; ezerszer ezren szolgálának néki, és tízezerszer tízezren állának előtte; ítélők ültek le, és könyvek nyíltak meg. Néztem akkor a nagyzoló beszédek hanga miatt, amelyeket a szarv szólott; néztem, míg megöletett az állat, és az ő teste elveszett, és tűzbe vetették megégetésre. A többi állatoktól is elvették az ő hatalmukat; de ideig-óráig tartó élet adatott nékik. Láttam éjszakai látásokban, és íme az égnek felhőiben, mint valami emberfia jőve; és ment az öreg korúhoz, és eleibe vitték őt. És adott néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgált; az ő hatalma örökkévaló hatalom, a mely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik." (Dán 7,9-14)
Itt Jézus Krisztus ezeréves királyságáról van szó. Isten az Antikrisztust beveti a tűzzel és kénkővel égő tóba. Akik pedig az Antikrisztust követik, a tűznek tavába vettetnek: ekkor jön el Jézus erre a Földre, és uralkodni fog örökké szentjeivel együtt. A múltban az emberek nem tudták, hogy ezek az események mikor fognak bekövetkezni, és az egészről csak ködös elképzeléseik voltak. Mi azonban, akik tanúi vagyunk az utolsó idők jeleinek, biztosak lehetünk abban, hogy az Úr eljövetele közel van.