2015. szeptember 9., szerda

Daniel Kolenda - Élj, mielőtt meghalsz! - Részesedés a kegyelemben

Korábban szó volt az Efézus 4:7-ről, amely azt mondja:„Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.” Amikor Isten ad egy ajándékot, akkor ahhoz kegyelmet (vagy isteni képesítést) is társít, hogy az ajándék működhessen. Amint megállapítottuk, ha olyan dolgot teszel, amire nincsen ajándékod, azt mindig nehéznek, megterhelőnek és kudarcosnak fogod találni, mert nincsen kegyelmed hozzá.

Tehát, mit teszel, ha egy bizonyos területen nincsen ajándékod, és ezért nincsen kegyelmed sem hozzá? A választ a Filippi 1-ben találjuk, ahol Pál a szolgálatában részvevőkhöz szól (azokhoz, akik anyagilag támogatták őt). Az 5. versben kifejezi a háláját az evangélium munkájában való részvételükért, és aztán a 7. versben azt mondja nekik: „akik mindnyájan részestársaim vagytok a nékem adott kegyelemben”. Gondoltál már arra, hogy részesülhetsz egy másik ember életén levő kegyelemben, ha „részestársa” leszel? Vagyis, ahelyett, hogy megkísérelnél mindent egymagad végezni, társulhatnál valaki olyannal, akinek ajándéka van azon a területen, ahol neked nincsen! Amikor „részestárs” leszel az ajándékában, akkor részestárs leszel a nekik adatott kegyelemben is!

Oka van annak, hogy úgy hívnak minket, hogy a „Krisztus Teste”. A test függ a különböző tagok megfelelő működésétől. Képzeljünk el egy testet, amely csak szemekből vagy ujjakból áll! Működésképtelen lenne. Szükségünk van egymásra, mert különfélék vagyunk, és mert ez Isten zseniális terve.