2015. július 7., kedd

John F. Walvoord - Jelenések könyvének áttekintése 2.

1:4-6. János, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét szellemtől, akik trónusa előtt vannak; és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, aki országa népévé tett minket, papokká az Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

Ez az üdvözlet - mint Pál üdvözlete leveleiben és magának Jánosnak az üdvözlete második levelében - megfogalmazza a könyv rendeltetését. Ennek az üze­netnek a címzettjei a római provinciában található Ázsiában lévő hét gyülekezet (Jel 1:11; 2. és 3. rész). A kegyelem és békesség szavak tömören összefoglalják a hívő ember Isten előtti állapotát és tapasztalatát. A „kegyelem” az Isten hívők iránti hozzáállásáról szól; a „békesség” az Istennel való helyzetüket és az isteni békességgel kapcsolatos tapasztalatukat mutatja.

Az üdvözlet úgy mutatja be az Atya Istent, mint aki van, aki volt és aki eljövendő. A hét szellem valószínűleg a Szent Szellemre utal. Lásd ezzel kapcsolatban: 
Ézs 11:2-3. Az Úr szelleme nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem szelleme, a tanács és erő szelleme, az Úr ismeretének és félelmének szelleme.
Az Úr félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt.
Jel 4:5; 5:6. A trónusból villámok törtek elő, hangok és mennydörgések; a trónus előtt pedig hét lámpás égett lobogó lánggal: az Isten hét szelleme.
És láttam, hogy a trónus és a négy élőlény közelében, a vének között, ott áll a Bárány: olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt, és hét szeme: az Isten hét szelleme az, akiket elküldött az egész földre.


Ez szokatlan módja a Szentháromság harmadik személyére történő utalásnak. A Szentháromság három személye közül Jézus Krisztust említi utoljára, valószínűleg ebben a könyvben játszott kiemelkedő szerepe miatt. Az író úgy jellemzi őt, mint aki a hű tanú, vagyis a következőkben leírt kinyilatkoztatás forrása, aki elsőszülött a halottak közül, ami utal történelmi feltámadására. 
Kol 1:18. Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.

A föld királyainak fejedelme, második eljövetele utáni prófé­tai szerepét jelzi (19. rész).

Krisztus a „halottak közül” támadt fel. Mint „elsőszülött” ő az első, aki feltámadt a halálból örökkévaló testtel, ami záloga az emberek feltámadásának, beleértve azo­kat a kiválasztott szenteket, akik a gyülekezet korszakában halnak meg, (Fil 3:11. ...hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.) ill. a nagy nyomorúság vértanúit (Jel 20:5-6. A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig.); és minden korszak gonosz halottait (20:12-13. És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint.).

Kereszthalálával a Messiás, aki szeret minket, az, aki vére által megszabadított minket bűneinktől (egyes görög kéziratok szerint „megmosott” a „megszabadított” helyett). A hívők most birodalma népe és papok, hogy most és mindörökké Istent szolgálják. Ez arra késztette Jánost, hogy dicsőítő és magasztaló áldást írjon, melynek tetőpontja az Ámen (szó szerint: „úgy legyen”).

1:7-8.  Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.

János arra bátorítja az olvasókat, hogy íme (lássátok), eljön a felhőkön. Ez a második eljövetele a felhőkön (Ap. Csel 1:9-11. Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: "Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe."). Meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték. Bár a Messiás egykori kivégzői és elutasítói már halottak, és csak az ezeréves birodalom letelte után fognak feltámadni, Izrael istenfélő maradéka „rátekint arra, akit átdöftek” (Zak 12:10). Ez az istenfélő maradék fogja képviselni a nemzetet.

De a Messiás második eljövetele látható lesz az egész világ számára, beleértve a nem hívőket is, ellentétben első eljövetelével, amikor megszületett Betlehemben, és ellentétben az egyház jövőbeli elragadtatásával, ami valószínűleg nem lesz látható az egész föld számára. Az „eljön” jelen idejű kifejezés előre mutat az egyház elragadtatására (Jn 14:3. És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.). János megint hozzáteszi az Ámen szót. Az üdvözlet azzal fejeződik be, hogy emlékeztet a Messiásra, aki az örök Alfa és Ómega, a görög ábécé első és utolsó betűi. 

Jel 21:6. És ezt mondta nekem: "Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.

22:13. Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.

Valamint úgy írja még le őt, mint aki van és aki volt és aki eljövendő: a Mindenható. 

4:8. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, és szünet nélkül, éjjel és nappal ezt mondta: "Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!"

11:16-17. Ekkor a huszonnégy vén, akik Isten előtt ülnek trónjaikon, arcra borultak és imádták Istent,
és így szóltak: "Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy kezedbe vetted nagy hatalmadat, és uralkodsz.

A „Mindenható” kifejezés görögül pantokratór, „minden erővel rendelkező”. Ez a szó tízszer szerepel az Újszövetségben, melyek közül kilenc a Jelenések könyvében található.

2Kor 6:18. Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr.

Jel 1:8. Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.

4:8. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, és szünet nélkül, éjjel és nappal ezt mondta: "Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!"

11:17. És így szóltak: "Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy kezedbe vetted nagy hatalmadat, és uralkodsz.

15:3. És énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: "Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya.

16:7, 14. És hallottam, hogy így szólt az oltár: "Igen, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid".
Ezek a gonosz szellemek békákhoz hasonlítottak, akik jeleket tesznek, és elmennek az egész földkerekség királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának harcára.


19:6, 15. És hallottam valami nagy sokaság hangját, mely mintha nagy vizek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: "Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!
Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népeket: mert ő vasvesszővel fogja pásztorolni őket, és fogja taposni a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját.


21:22. Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma.

Az egész könyv fő kinyilatkozására utalnak ezek az üdvözlő versek.