2015. július 17., péntek

John F. Walvoord - Jelenések könyvének áttekintése 4.

1:12-16. Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével fénylik.

Amikor János meghallotta a mögötte megszólaló hangot, megfordult, hogy lássa honnan ered. Hét arany gyertyatartót pillantott meg. Úgy tűnik, hogy ezek egymástól különálló lámpatartók voltak és nem egy hétágú lámpatartó, mint amilyen a szent sátorban és a templomban volt.

A gyertyatartók között János az Emberfiához hasonlót látott. A Dán 7:13 is ezt a kifejezést használja a Messiásra történő utalásként. Ez a személy olyan volt, mint egy pap, hosszú palástba öltözve, mellén aranyövvel körülövezve. Fehér haja megfelel az „öregkorú” leírásának (Dán 7:9. Azután ezt láttam: Trónokat állítottak föl, és egy öregkorú helyet foglalt, ruhája fehér volt, mint a hó, fején a haj, mint a tiszta gyapjú. Trónja olyan volt, mint a lángoló tűz, s annak kerekei, mint az égő tűz.), ez az Atya Istenre való utalás. A Fiú Isten éppen olyan tiszta és örökkévaló, mint az Atya Isten, amit az jelez, hogy feje és haja fehér volt. Az a jellemzés, mely szerint szeme, mint a tűz lángja, minden bűnt leleplező ítéletére utal (vö. Jel 2:18. A thiatirai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az Isten Fia, akinek olyan a szeme, mint a tűz lángja, és a lába hasonló az aranyérchez.). 

A leírás folytatódik: lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez, más fordítások szerint „bronzhoz”. A templomban lévő bronzoltár a bűnért való áldozattal és a bűn isteni elítélésével állt kapcsolatban. Hangja hasonlított a nagy vizek zúgásához. Tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog. János azt is megfigyelte, hogy jobb kezében hét csillagot tartott. Ez a kép a 20. vers szerint a hét gyülekezet angyalát vagy hírnökét, küldöttjét ábrázolta. Jelentősége van annak, hogy a Messiás a jobb kezében tartotta őket, ami azt jelenti, hogy szuverén tulajdonai. A Messiás bírói szerepével kapcsolatban János látott egy kétélű éles kardot, amely szájából jött ki. Ezt a fajta kardot (rhomphaia) használták a rómaiak az olyan szúrásra, aminek az ellenfél megölése volt a célja. 

Rhomphaia előfordul még a 2:12,16; 6:8; 19:15, 21-ben is: A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van. 

Térj meg tehát, különben elmegyek hozzád hamar, és harcolok ellenük számnak a kardjával. 

És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt; és hatalom adatott nekik a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által. 

Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népeket: mert ő vasvesszővel fogja pásztorolni őket, és fogja taposni a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját. 

A többiek pedig megölettek a lovon ülő kardjával, amely a szájából jött ki, és a madarak mind jóllaktak az ő húsukból.

Jézus Krisztus már nem betlehemi kisbaba volt, nem a fájdalmak férfia, akit töviskoronával koronáztak meg. Itt már a dicsőség Ura. 

1:17-18. Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: "Ne félj, én vagyok az első és az utolsó, és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.

János ezt mondja: amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott. Pált is hasonló módon a földre sújtotta, amikor dicsőségében látta a Messiást (ApCsel 9:4. És amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?"). Korábban János Jézus mellére hajtotta fejét. De most János nem lehetett ilyen közvetlen a dicsőséges Messiással. 

János bátorítást kapott Krisztus szavaiból: Ne félj! Krisztus ezt mondta: Én vagyok az első és az utolsó, vagyis az örökkévaló (vö. Jel 1:8; 2:8; 21:6; 22:13: Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható. A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt. És ezt mondta nekem: "Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.) és a feltámadott, az élő, aki halott volt ugyan, de most él örökkön örökké! Itt Krisztus megerősíti, hogy egyedül nála vannak a pokol és halál kulcsai, vagyis a halál és a halottak helye feletti hatalom. Lásd ezzel kapcsolatban még:

Jn 5:21-26.  Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti őket, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar. Az Atya nem is ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki őt elküldte. Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe. Bizony, bizony, mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak. Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete, úgy a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában.

l.Kor 15:54-57. Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: "Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?" A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!

Zsid 2:14. Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt.

Jel 20:12-14. És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava.

A megdicsőült Messiást tisztelni kell, de a hűséges hívők, mint amilyen János is volt, biztosak lehetnek abban, hogy Isten Fia elfogadja őket. A keresztény ember halála és feltámadása egyaránt az Ő kezében van. A megdicsőült Messiásnak ez a képe eltér a négy evangélium ábrázolta Messiás emberi képétől (vö. Fil 2:6-8. Mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.), nem számítva megdicsőülését (Mt 17:2; Mk 9:2-3. És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, felvitte csak őket külön egy magas hegyre, és szemük láttára elváltozott. Ruhája olyan tündöklő fehérré lett, amilyenre nem tud ruhafestő fehéríteni a földön.).