2015. július 10., péntek

John F. Walvoord - Jelenések könyvének áttekintése 3.

1:9-11. Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért.
Szellemben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögött hatalmas hangot hallottam, mintha trombitáltak volna, amely ezt mondta: "Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efézusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodíceába".

Ez a szakasz az "én, János" kifejezéssel indít. Ez a harmadik utalás ebben a részben Jánosra, az emberi szerzőre, és az első a könyvben szereplő három eset közül, amikor úgy utal magára, hogy "én" (21:2; 22:8). Ez ellentétben áll a 2János 1-ben és a 3János 1-ben szereplő önmagára, mint presbiterre történő utalással, és azzal, ahogy a János 21:24-ben tanítványként írt magáról.

Ebben az ázsiai hét gyülekezetnek címzett nyitó részben János úgy ír magáról, mint aki "testvéretek és hűséges társatok Jézussal a szenvedésben". Isten Igéjéért és Jé­zus hűséges bizonyságtételéért szenvedett. (Egyes görög kéziratok hozzáteszik a „Jézus” névhez a „Messiás” nevet is.) A „Jézus bizonyságtétele” kifejezés János Jézusról és Jézusért tett bizonyságtételére utal, nem pedig olyan bizonyságtételre, amit Jézus mondott el. A Szentírás sok más jól ismert írójához (Mózeshez, Dávidhoz, Ézsaiáshoz, Ezékielhez, Jeremiáshoz és Péterhez) hasonlóan János is szenvedések között írt, melyeket az Istenhez való hűsége miatt kellett elszenvednie.

János elragadtatása az Úr napján történt, miközben ő Szellemben volt. Egyesek úgy gondolják, hogy „az Úr napján” kifejezés a hét első napjára utal. Ám az „Úr” szó ebben a kifejezésben melléknévként szerepel, és ez a kifejezés sehol sem jelenti a Bibliában a hét első napját. Valószínű, hogy János az „Úr napján” kifejezéssel egy olyan fogalomra utalt, ami közismert volt mind az Ó-, mind az Újszövetségben: 

Ésaiás 2:12; 13:6, 9; 34:8. Mert jön a Seregek Urának napja minden kevély és magas ellen, mindenki ellen, aki nagyra tartja magát, de majd megalázott lesz.
Jajgassatok, mert közeledik az Úr napja, a Mindenható pusztításaként jön el.
Jön már az Úr napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket.
Mert az Úr bosszúállásának napja ez, a megtorlás éve Sion perében.

Jóel 1:15; 2:1, 11. Jaj, micsoda nap! Közel van már az Úr napja, pusztulás jön a Mindenhatótól!
Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, fújjatok riadót szent hegyemen! Reszkessen az ország minden lakosa, mert jön az Úr napja, bizony, közel van már!
Az Úr mennydörög serege előtt. Roppant nagy a tábora, hatalmas parancsának a végrehajtója. Nagy és igen félelmetes az Úrnak a napja! Ki bírja ki azt!?
Ám 5:18, 20. Jaj azoknak, akik az Úr napját kívánják! Minek nektek az Úr napja? Sötét lesz az, nem világos!
Bizony, sötét lesz az Úr napja, nem világos, vaksötét lesz, fénysugár nélkül!

Sof 1:7-8,14,18; 2:3; Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! Mert közel van az Úr napja, amikor áldozatot rendez az Úr, és megszenteli azokat, akiket meghívott.Az Úr áldozatának napján ez történik: megbüntetem a főurakat, a királyfiakat és mindazokat, akik idegen ruhába öltözködnek.
Közel van az Úr nagy napja, közel van, igen hamar eljön. Keserves hang hallatszik az Úrnak napján, kiáltozik akkor még a hős is!
Sem ezüstjük, sem aranyuk nem mentheti meg őket az Úr haragjának napján, amikor felindulásának tüzében elpusztítja az egész földet. Bizony, hamarosan végezni fog a föld összes lakójával!
Keressétek az Urat mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényt! Törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatra, talán oltalmat találtok az Úr haragjának napján!

Zak 14:1. Eljön az Úrnak a napja, amikor osztozkodnak a tőled elvett zsákmányon.

IThessz 5:2. Mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj.

2Pt 3:10. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek.

A „Szellemben” kifejezés úgy is fordítható, hogy „az (én) szellememben” (pl. Jel 4:2; 17:3. Azonnal elragadtattam szellemben, és íme, egy trónus állt a mennyben, és a trónuson ült valaki. És szellemben elvitt engem egy pusztába, és láttam egy asszonyt ülni egy skarlátvörös fenevadon, amely tele volt istenkáromló nevekkel, amelynek hét feje és tíz szarva volt.), vagyis nem testben, hanem bensejében előre vetítve látott egy látomást (de az is elképzelhető, hogy a szelleme valóban felment ekkor a Mennybe - a szerk.), az Úr jövőbeli napjára vonatkozóan, amikor Isten kiönti majd ítéletét a földre.

A Jel 4-ben kezdődő mozgalmas események az Úr napja és az azzal kapcsolatos isteni ítéletek kibontakozását jelentik. Nem valószínű, hogy az egész Jelenések köny­vét János 24 óra alatt kapta, különösen, ha közben az egészet le kellett írnia. Amikor profetikusan meglátta az Úr jövőbeli napját, feljegyezte, amit tapasztalt.

Hatalmas hangot hallott, mintha trombitáltak volna. János azt az utasítást kapta, hogy írja le egy tekercsre, amit látott és hallott, és küldje el hét kis-ázsiai gyülekezetnek. Ez az első a 12 parancs közül, mely ebben a könyvben Jánosnak szólt arra vonatkozóan, hogy írja le, amit látott. Ez olyan parancs, ami feltehetően mindegyik korábbi látomására vonatkozott. Pl.:

1:19-20. Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után; a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet."

2:1, 8, 12, 18. "Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, aki a hét arany gyertyatartó között jár.
A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt.
A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van.
A thiatirai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az Isten Fia, akinek olyan a szeme, mint a tűz lángja, és a lába hasonló az aranyérchez.

3:1, 7, 14. A szárdiszi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél az Isten hét lelke és a hét csillag van: Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.
A filadelfiai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél van a Dávid kulcsa, és amit kinyit, senki nem zárja be, és amit bezár, senki nem nyitja ki.
A laodíceai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete.

14:13. És hallottam egy hangot az égből, amely ezt mondta: "Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg, mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Szellem, mert megnyugszanak fáradozásaiktól, mert cselekedeteik követik őket".

19:9. Így szólt hozzám: "Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára!" Ezt is mondta nekem: "Ezek az Isten igaz igéi".

21:5.  A trónuson ülő ezt mondta: "Íme, újjáteremtek mindent". És így szólt: "Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!"

Ez alól egy látomás volt kivétel, amit nem szabad volt leírni: 10:4. Amikor megszólalt a hét mennydörgés, írni akartam, de hallottam egy hangot az égből, amely így szólt: "Pecsételd le, amiket a hét mennydörgés mondott, és ne írd le".

E gyülekezetek mindegyike önálló gyülekezet volt. Földrajzilag olyan félhold alakzatban helyezkedtek el, mely Efézussal kezdődött a tengerparton, továbbment északra Szmimába és Pergamonba, majd keletre és délre fordult Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és végül Laodiceába. (E hét gyülekezettel kapcsolatos további tudnivalókat később tárgyaljuk.)