2012. február 26., vasárnap

John G. Lake: Kalandok Istennel 14.

Átmentünk egy másik szobába, ahhoz a fiúhoz, akinek le akarták vágni a lábát. Néhány percre leültem, és Isten erejéről beszéltem neki.
- Jézus Krisztus üzenetével jöttünk hozzád - mondtam -, és nemcsak az üzenetével, hanem Isten erejével!
Azzal kezemet a végtagjára helyezve így szóltam:
- Az élő Isten nevében mondom: ezt a lábat sohasem fogják amputálni!
A lába meggyógyult.
Körülbelül hat hónap múlva újra beugrottam a nővéremékhez. Az ifjú hölgy az utca túlol-daláról ezzel invitált:
- Át kell jönnie, nézze meg, milyen jól van az anyám és a bátyám!

Amikor benéztem hozzájuk, az idős hölgy nagyon boldog volt. Érdeklődtem a fia felől, mire így felelt:
- Ó, Jake nincs itthon! Olyan jól van, hogy lement a bárba; egész éjjel táncolt!
Ott vártam Jake-re, hogy beszélhessek vele az élő Istenről, akit már megtapasztalt a testében, és aki a lelkére is igényt tartott, hogy kijelentse benne Jézus Krisztus természetét.
Eltelt öt év, amikor egy alkalommal újra megálltam a nővéremnél.
- Emlékszel még itt szemben azokra az emberekre, akikért imádkoztál? - kérdezte. - Most Jake otthon van, éppen hazajött a munkából.

A verandán ülve beszélgettünk.
- Mi újság, Jake? - kérdeztem.
- Nem értettem, mi történik velem - mondta. - Először egyszerűen képtelen voltam elmenni táncolni. Utána a sört sem tudtam meginni; azután a dohány sem ízlett, utána pedig öröm költözött a szívembe. Rájöttem, ezt Jézus tette velem.
Ez a férfi újjászületett Istentől - a természete egyesült Istennel a Szent Szellem által. Áldott legyen az Ő drága neve!