2012. február 29., szerda
Derek Prince - Krisztus Szelleme 3.
Krisztus Szelleme olyan szellem volt, amely ingyen odaszánta magát. Valóban, Ő a legszebb példája az odaszánásnak. Ez jellemzi viselkedését leginkább és ez fejezi ki a különbséget Ő és a Sátán között. Azt mondja a Filippi 2,6 Jézusról:
„Ki Isten alakjában nem tartotta azt rablott zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő.”
Az új amerikai Standard Bible azt mondja: Ő nem tekintette ragadománynak Istennel való egyenlőségét. Értitek, hogy egy különleges ellentéttel állunk szemben? Jézus Istennel való egyenlőségre volt hivatva. Ez az Ő isteni természetéből következett, isteni jog szerint. De Ő nem ragadta azt meg. Lucifer, aki a Sátán lett, nem volt Isten szerinti egyenlőségre hivatva, de ő ezt meg akarta ragadni és elbukott. Tehát a lényeges különbség e kettő között – a megragadás és az átadás között van. Jogaink hangoztatásában és követelőzésünkben vajon mennyi Krisztus Szellemének kifejezése és vajon hányadrésze jön más forrásból?
Meggyőződtem, hogy a karizmatikus mozgalom előbb-utóbb szembe fog nézni ezzel a dologgal. Szükségünk lesz arra, hogy különbséget tegyünk igazi és hamis próféták között, igazi és hamis szolgálatok között, olyanok között, akik Istent igazságban és Szellemben szolgálják, és olyanok között, akik nem. A csodák nem lehetnek a megkülönböztetés szempontjai. Nem szabad, hogy azok legyenek. A megkülönböztető jel – Krisztusnak Szelleme.Ha valakiben nincs Krisztus Szelleme, az nem az Övé. A karizmatikus mozgalom csak egy szünet két hullám között. Az egyik hullám már-már megszűnt és a másik hullám közeledik. Közötte van egy zűrzavar, fölkavarodás, ahol sok minden poros, sáros és zavaros. Zűrzavar érezhető a két ellentétes irányba mozgó erő között. Ez a karizmatikus mozgalom. Ez nem a legfőbb dolog Istentől.
Már közeledik valami más, ami rendes, fegyelmezett, Krisztust tisztelő dolog lesz, és az magával fogja hozni az alázatosságot, a testvéri szeretetet és azt, hogy a másikat mindenki különbnek tartsa magánál. Az az időszak, hogy Istennek egyéni hit- és erőemberei vannak, már múlóban van. Ezt mindenféle kritikai célzás nélkül mondom azok felé, akik ezt a címet valaha is elnyerték. Rá kell jöjjünk: a különböző időszakokban Isten különböző módon működik. Ő nem csinálja mindig ugyanúgy a dolgokat. Néhány keresztény nincs arra felkészülve, hogy ezt elfogadja. Ők egy sikerformulát találnak, ami beválik és azt addig használják, míg el nem jutnak a végkimerülésig.
Pál az Ap.csel 17,30-ban a sok évszázados bálványimádásukról szól az athéni férfiaknak:
„Az értelmetlenségben eltöltött időket tehát elnézve most azt parancsolja Isten ...”
Az elnézés azt jelenti, hogy rövid időre becsukjuk a szemünket. Egy rövid időre Isten szándékosan túlnézett ezen a tudatlanságon. Sokan vitatkoznak: „Ha Isten hagyta, hogy én ezzel így legyek tíz évig, akkor továbbra is folytathatom így.” Nem, nem folytathatod! Isten elnézte egy ideig, átnézett rajta. De most kinyitotta mindkét szemét, egyenesen Rád néz, és azt mondja: „Meg kell változnod! Ez az Én tanácsom: Változz meg!” Mert ha nem teszed, Istennek megvan a módja rá, hogy megtedd.
Kenneth Hagin: Bibliai hit - Lépések a legmagasabb fokú hithez 7.
Tudnod kell, hogy az Ige azt mondja rólunk, hogy az Ő keze munkája vagyunk. Ha te elkezded lekicsinyelni önmagad, ezzel valójában az Ő munkáját kicsinyled le. Mi az Ő mesterműve vagyunk, akiket Krisztus Jézusban teremtett. Ne nézd magad többé a természetes síkon! Kezdd magadat Jézusban látni! Mindjárt sokkal jobban fogsz kinézni.
Isten, az Atya nem úgy lát téged, mint más; Ő Krisztusban lát téged. Az embereket az nyomja le, amikor önmagukat, másokat vagy általában a dolgokat természetes szemszögből nézik, ahogyan az szemmel látható. Nincs jogunk ehhez! Úgy kell néznünk a dolgokat, ahogyan Isten nézi! És Ő ezt pontosan elmondja az Ő Igéjében.
Egy szolgáló testvér mesélte, miután egy nehéz időszakon ment át: „Úgy érzem, hogy most fizetek meg azért az életért, amelyet megtérésem előtt éltem. Tudod, ádáz fickó voltam.” De barátom, amikor te újjászületsz, meg vagy váltva a bűn büntetésétől. Ha neked akkor kellene fizetned a rossz cselekedeteidért, akkor fizetségül még a pokolba is lemehetnél.
Sok embert győz le az ördög, mert nem állnak ellene. Sokan nem ismerik a különbséget a megbánás és a vezeklés között. Megpróbálják levezekelni az elmúlt életüket. Ha egyszer már megtértél, Isten tudomásul sem veszi, hogy valaha valami rosszat is cselekedtél! Azt mondja az Ésaiás 43,25-ben: „Én, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért és bűneidről nem emlékezem meg.” Ha Ő nem emlékezik, akkor te miért tennéd? Nem kell ezt tenned. Ha megtérésed után le kellene aratnod, amit bűnös korodban vetettél, akkor halálod után mehetnél a pokolba, mivel ez is a büntetés része. Ha egy bizonyos részt le akarsz aratni a büntetésből, akkor mindent le kell aratnod. Hála Istennek, hogy Ő megváltott bennünket, nemcsak a bűn erejétől, hanem a bűn büntetésétől is. Jézus vette át helyünket és szenvedte el a bűneink büntetését.
Mondjak valamit? Sok ember saját maga engedi meg, hogy ezek a dolgok megfosszák őt a szabadulástól, a védelemtől, és úgy gondolják, hogy ennek így kell történnie. Ahelyett, hogy a bűn eredményétől szabadulnának meg, megengedik, hogy az ördög uralkodjon rajtuk, betegen és levert állapotban tartsa őket. De Isten nem tartja eléd a bűnödet, miután már bűnbocsánatot nyertél. Ő ezt megbocsátotta, megtisztított, és az ördögnek nincs joga, hogy uralkodjon rajtad.
Nagyon örülök, hogy Ő lehetővé tette számunkra, hogy élvezhessük a szentek örökségét világosságban, és hogy képessé tett minket arra, hogy részesedjünk az örökségünkből. Rendben van, akkor vegyük az örökségünket és kezdjük el végre élvezni azt!
2012. február 28., kedd
Derek Prince - Krisztus Szelleme 2.
„Válasszátok most nekem külön Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket.” Itt látjuk Istent magát, Istent a Szellemet. Ő használja a személyes névmást, hogy „én”, első személyben beszél, mint Isten. A hangsúly az erőn és a hatalmon van. Másrészt úgy hiszem, hogy Krisztus Szelleme azt az isteni természetet mutatja be, amely különlegesen megnyilvánul Krisztus életében. Ezt nem lehet elválasztani Jézus természetétől és személyiségétől. Erről a Szellemről – ahogy Pál mondja – felismerhető Krisztus igazi gyermeke. Ha valakiben nincs Krisztus Szelleme, az nem az Övé. Úgy gondolom, de közvetlen megfigyelésből tudom is, hogy sokan vannak, akik megkeresztelkedtek Szent Szellemmel, nyelveken szólnak, csodákat tesznek, de nagyon keveset, vagy éppen semmit sem mutatnak Krisztus Szelleméből. És a megkülönböztető jellemvonás, ami isteni természetűvé tesz bennünket, az nem a nyelveken szólás, sem a csodatevés, sem a hatalmas prédikációk elmondása, hanem a Krisztus Szelleme bennünk.
Ha nekem meg kell kérdeznem magamtól, hogy milyen Krisztusnak a Szelleme, meg kell mondjam, hogy ez: szelíd Szellem, alázatos Szellem, gyengéd Szellem. Bizonyára nem arrogáns, nem önigazult, nem önmagának kedveskedő. Isten igazi gyermeke és Krisztus Szellemével betöltött az, aki Isten valódi természetét mutatja.
Sok tanításunk van arról, hogyan nyerjük el az örökséget és szerezzük meg azt, ami a miénk. Magam is sokat prédikáltam erről. Olyan Igéket használtam, mint 3. János 2:
„Szeretett testvérem, azért esdekelek, hogy minden tekintetben jól menjen sorod és egészséges légy, mint ahogy lelkednek is jól megy a sora.”
Hála Istennek, én hiszek ebben. De tudjátok, mit? Isten szemében Te nem bővőlködsz, Neked nincs jó dolgod, ha a jogaidat hangoztatod. Jézus Szelleme nem hangoztatta a jogait. Hiszek a bővölködésben (teljes ellátás), egészségben, belső békességben, a lélek jólétében, az új teremtésnek minden velejárójában. DE az óember ezeket sokszor illegálisan ragadja meg, az ő önző céljaira. Ma, amikor hallom, hogy az emberek azt mondják: „Testvérem, csak lépj fel igénnyel!” akkor bennem valami összerándul. Mikor hallom e szavakat, belül elképzelem az arrogáns egót, mint hangoztatja jogait. Szeretnélek megkérdezni, hány olyan emberrel szeretnél együtt élni, aki mindig követeli a javait?
John G. Lake: Kalandok Istennel 15.
Miután megérkeztem Johannesburgbe, néhány nappal később az egyik nagy missziós társaság igazgatója fölkeresett:
- Egy helybéli pásztorunknak - mondta -, akinek a gyülekezete néhány kapualjra esik az ön otthonától, hat hétre el kell utaznia. Amíg felkészül a saját munkája elkezdésére, nem prédikálna ebben a bennszülött közösségben?
Mindjárt az elején Isten így nyitott ajtót a számomra. Azonnal elfogadtam az ajánlatot!
Vasárnap délután már egy ötszáz zuluból álló gyülekezetben prédikáltam egy tapasztalt tolmácsnő segítségével, aki harminc éve a zuluk között élt.
Az összejövetel előrehaladtával a gyülekezet olyan szellemi állapotba került, ami szinte csak a ciklon előtti légkört átitató félelmetes csendhez, mély nyugalomhoz hasonlítható.
Ez a szellemi állapot akkor hágott a tetőfokra, amikor mintegy adott jelre a bennszülött hallgatóság hirtelen imádkozásban tört ki. Mindenki imádkozott - szentek és bűnösök egyaránt -, de senki sem jött előre, mert nem adtam erre felszólítást.
Isten elsöprő erővel győzte meg a bűnösöket, mégis úgy éreztem, nem akarja, hogy elkezdjünk aratni, amíg ő maga nem bocsátja sarlóját a vetésbe.
Egy Szent Szellemmel betöltött prédikátor élettapasztalata alapján mondhatom: nagy kár származik abból, ha nem várjuk meg, amíg a Szent Szellem munkája beérik a hallgatóság szívében. Sajnos gyakran megesik, hogy a jelenlévőkre nagy nyomást helyezve felszólítják őket a megtérésre, még mielőtt Isten elvégezhetné a meggyőzés munkáját, és teljes bűnbánatra jutnának.
Az összejövetel végén a tolmács ezzel fordult hozzám:
- Egész misszionáriusi pályafutásom során sohasem láttam még, hogy az imádkozás szelleme így működött volna egy bennszülött gyülekezetben!
2012. február 27., hétfő
Derek Prince - Krisztus Szelleme 1.
„Mert Isten ostobasága bölcsebb az embereknél, és Isten erőtlensége erősebb az embereknél.”
Itt ellentét van. Van egy gyengeség, amely Istentől származik és amely erősebb, mint bármilyen erő, amivel csak rendelkezünk. Van egy bolondság, amely Istentől származik, amely bölcsebb, mint bármilyen bölcsesség. És volt egy dolog, amelyben Isten bolondsága és erőtlensége kifejezésre jutott, - és ez a kereszt.
A kereszt a maga gyengeségében s bolondságában Isten győzedelmessége ennek a világnak minden ereje és bölcsessége fölött. Hiszem, hogy Isten kért Téged és engem, hogy tanuljuk meg ezt a fajta gyengeséget, ezt a fajta bolondságot.
Soha nem volt számomra nehéz, hogy erős legyek saját személyemben. Isten megáldotta és használja azt az erőt, amim van. De Isten megmutatta nekem, hogy ez csak egy pontig visz el engem. Ha akarom, megállhatok itt. Nem kényszerítenek, hogy továbbjussak. Sok szolgálatot és életet láttam, amelyek megálltak ezen a ponton. Lapozzunk egy másik vershez, amely erről szól. Ez a Róma 8,9: „Ti azonban nem húsban éltek, hanem szellemben, ha csakugyan Istennek Szelleme lakik bennetek. Ha pedig valakinek Krisztus Szelleme nem birtoka, az nem is övé.”
A King James fordításban ezt a verset külön pontozták. Ez két mondatból áll, melyet egy szakasz választ el egymástól. Ha nekem kellene felosztanom a verseket, akkor ebből a két mondatból két különböző verset formáltam volna. Ahogy itt áll a vers első fele az Isten Szelleméről, a másik fele pedig a Krisztus Szelleméről szól. Egy pillanatig sem akarom azt mondani, hogy van különbség a kettő között, de úgy hiszem, hogy olyan módon van különbség, hogy Isten természetét különböző módon fejezi ki. Isten Szelleme a Bibliában végig azonos a Szent Szellemmel. Ez Isten harmadik személyének a hivatalos neve.
2012. február 26., vasárnap
Kenneth Hagin: Bibliai hit - Lépések a legmagasabb fokú hithez 6.
Mi a Mindenható Isten fiai és leányai vagyunk. Ő a mi saját Atyánk és mi az Ő saját gyermekei vagyunk. Tudjuk, hogy átmentünk a Sátán uralma alól, a szellemi halálból az életre, Jézus Krisztus által. János azt mondja: „Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait.” Mi tudjuk, hogy Isten családjában vagyunk, hogy Isten gyermekei vagyunk, hogy beleszülettünk ebbe a családba. Ehhez nem lehet csatlakozni, ebbe bele kell születned.
Nos, mi következik abból, ha ezt már tudjuk? Tehát Isten a te Atyád lett, te pedig az Ő gyermeke vagy. Éppen annyi szabadságod és közösséged van az Atyával, mint Jézusnak volt a földi szolgálata alatt, mert Ő ugyanúgy szeret téged, ahogyan Jézust szerette. János az Evangélium 17. fejezetének 23. versében megerősíti ezt. Azt mondod: egyszerűen nem tudod elhinni, hogy Isten éppen annyira szeret, mint Jézust szerette? Hála Istennek, én el tudom hinni, és hiszem is ezt az igét, mert nagyon föllelkesít. A Kolosse 1,18 azt mondja: „És Ő a feje a Testnek, az Egyháznak: aki a kezdet, az elsőszülött a halottak közül: hogy mindenekben Ő legyen az első.” Mi is megszülettünk már a halálból, de Jézus az elsőszülött. Péter azt mondja: „...újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek Igéje által, amely él és megmarad örökké.” Hála Istennek, minket Isten nemzett, mi Istentől születtünk, Isten gyermekei vagyunk és társörökösei, (azaz egyenlő jogú örökösei) Krisztus Jézusnak. Most nem magunkat dicsőítjük, hanem Istent. Dicsőítjük, magasztaljuk azért, amit adott nékünk az Úr Jézus Krisztus által, mivel nem mi tettük magunkat új teremtésekké, hanem Ő tett bennünket azokká. Ő a mi hitünk kezdője és be-végzője, és hála Istennek, mi új teremtések vagyunk, akiket Isten teremtett Krisztus Jézusban.
Vegyétek észre, hogy azt mondja, az Efézus 2,10-ben: „Mert az Ő alkotása |keze munkája] vagyunk, teremtetvén Általa Krisztus Jézusban.” Nem mi tettük magunkat azzá, akik vagyunk és akikké lettünk, hanem Isten. Hadd mondjam el: jobb ha vigyázol, amikor ítéled Isten teremtését! Tudjátok, az emberek azt gondolják, nagyon alázatosak, ha azt mondják: „Olyan méltatlan vagyok!” Nem, Isten nem készít méltatlan új teremtést. Nem úgy nézitek a dolgokat, ahogyan Isten nézi, nem éltek benne az apostoli levelekben! A dolgokat teljesen a fizikai, a természetadta szemszögből látjátok. Én sem vagyok teljesen méltatlan, és te sem vagy az. Az emberek azt gondolják, nagyon alázatosak, ha ezt mondják, és nem tudják, hogy egyszerűen csak tudatlanok, és ezzel az ördögnek adnak helyet, hogy uralkodjon rajtuk.
Kenneth Copeland: A bővölködés törvényei 8.
Kiegészíti, amiről nincs ismereted, és sikerre vezet téged! Minél mélyebbre ásol az Igében és minél több ismeretre jutsz, annál többre viszed. Minél sikeresebb leszel, annál dühödtebben harcol majd a Sátán ellened; de minél erősebben küzd, annál nagyobb a diadal felette. S minél nagyobb a győzelmed, annál nagyobb lesz Isten dicsősége. Ahogy Isten dicsősége egyre növekszik, te is egyre előbbre jutsz! Ez tehát a folyamatos fejlődésed záloga. Ezen a ponton hadd mutassak rá a Sátán szerepére. Amikor meghallod az Igét, amikor megtanulsz hinni Istenben, veszélyessé válsz a Sátán számára. Különösen igaz ez az adakozás esetében. Jézus azt tanította, hogy a magvető Isten Igéjét veti, és a Sátán azonnal eljön, hogy az elvetett Igét elragadja (lásd Márk 4,1-20).
Miért teszi ezt? Három alapvető okból:
1. Isten Igéje adja a kulcsot a Szellem törvényeihez.
2. A Szellem törvényei kormányozzák a természetes törvényeket.
3. A Sátán a természetes világban működik.
Mihelyt képes vagy felszabadítani ezeket a törvényeket a hiteddel úgy, hogy a mögöttük rejlő erőre építesz, a mérkőzésnek vége! Ha megismered a játékszabályokat, a Sátán végére ért a lehetőségeinek, legyőzött ellenséggé vált! Fontos tudnunk, hogy a bőség törvényei életkortól függetlenül mindenkinél működnek! A gyermekeim éppen olyan sikerrel élnek velük, mint mi, a feleségemmel. Megismerték Isten pénzügyi rendszerét, és képesek tökéletesen hinni Benne, bármire legyen is szükségük. És meg is kapják, amit kérnek!
Amikor teherautóra volt szükségünk a szolgálati felszerelésünk szállításához, Kelly lányom azt mondta: "Apám, én akarok elsőként adakozni erre a teherautóra." Odaadta azt a néhány dollárját, amije volt, és egyezséget kötöttünk. Majd elkezdte megvallani, hogy visszakapja a pénzét, és úgy is lett! Nem tartott hónapokig, nem is panaszkodott, egyszerűen így szólt: "Jézus nevében, ez az enyém!" Egy nap a kisfiúnk, aki akkor úgy hatéves lehetett, bejött hozzám: "Papa, neked akarom adni a pénzemet." Nem mondtunk neki semmit, egyszerűen az Úr vezetéséből jött. Fel sem fogta teljesen, hogy Isten vezette, így csak gyermeki módon válaszolt a késztetésre. (Így kell nekünk is reagálnunk, gyermeki engedelmességben.) Befektette pénzét a szolgálatba, és hitt abban, hogy megtérül. Néhány nap múlva vissza is kapta! Nála is működik ez a dolog, pedig csak egy hatéves kisfiú! Miért? Mert Szent Szellemmel betöltött, újjászületett hívő, Isten gyermeke. Joga van hozzá, hogy e törvényekkel éljen. Nem az életkorunk teszi hatásossá a nehézségi erőtörvényét; a gravitáció törvénye azért működik, mert a gravitáció egy erő. Ne feledd, a hit szellemi erő és szellemi törvény által hat (lásd Róm.3,27).
John G. Lake: Kalandok Istennel 14.
- Jézus Krisztus üzenetével jöttünk hozzád - mondtam -, és nemcsak az üzenetével, hanem Isten erejével!
Azzal kezemet a végtagjára helyezve így szóltam:
- Az élő Isten nevében mondom: ezt a lábat sohasem fogják amputálni!
A lába meggyógyult.
Körülbelül hat hónap múlva újra beugrottam a nővéremékhez. Az ifjú hölgy az utca túlol-daláról ezzel invitált:
- Át kell jönnie, nézze meg, milyen jól van az anyám és a bátyám!
Amikor benéztem hozzájuk, az idős hölgy nagyon boldog volt. Érdeklődtem a fia felől, mire így felelt:
- Ó, Jake nincs itthon! Olyan jól van, hogy lement a bárba; egész éjjel táncolt!
Ott vártam Jake-re, hogy beszélhessek vele az élő Istenről, akit már megtapasztalt a testében, és aki a lelkére is igényt tartott, hogy kijelentse benne Jézus Krisztus természetét.
Eltelt öt év, amikor egy alkalommal újra megálltam a nővéremnél.
- Emlékszel még itt szemben azokra az emberekre, akikért imádkoztál? - kérdezte. - Most Jake otthon van, éppen hazajött a munkából.
A verandán ülve beszélgettünk.
- Mi újság, Jake? - kérdeztem.
- Nem értettem, mi történik velem - mondta. - Először egyszerűen képtelen voltam elmenni táncolni. Utána a sört sem tudtam meginni; azután a dohány sem ízlett, utána pedig öröm költözött a szívembe. Rájöttem, ezt Jézus tette velem.
Ez a férfi újjászületett Istentől - a természete egyesült Istennel a Szent Szellem által. Áldott legyen az Ő drága neve!
2012. február 24., péntek
Derek Prince - Önmagunk megtagadása
Az első dolog, amit tennem kell, hogy megtagadom önmagamat. Ez az egoizmus énbennem. Ez mindig erősíti magát. Azt mondja: Én akarom, én kívánom, én érzem, én gondolom, ha engem érdekel, ez az, ami nekem tetszik.. Hát ezt kell megtagadni! Azt kell mondanom – NEM!
Az nem probléma, mit jelent magadat megtagadni, mert a tagadás azt jelenti – NEMet mondani. Mindaz, amit tenned kell – az az, hogy nemet kell mondanod. Ha nem mondasz nemet magadnak, és továbbra sem mondasz nemet magadnak, nem élhetsz keresztény életet. Nem tetszhetsz önmagadnak is, és Jézus Krisztusnak is – ez lehetetlen! Jézus szavai ezek voltak a Lukács 9,23-ban: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, naponként vegye fel keresztjét, és úgy kövessen.”
Az első dolog, amit teszel, mikor elhatározod, hogy követed Jézust, az, hogy megtagadod magad! Nem kezdheted el követni Őt addig, míg ezt a lépést meg nem teszed. Ez áll az idézetben: naponként vegye fel keresztjét. Soha nem tetszett ez nekem: naponként. Sokáig elkerültem ezt a verset, mert tudtam, hogy más helyeken nincs benne, hogy minden nap. Ez a Máté 16,24-ben is ugyanezekkel a szavakkal szerepel, de anélkül, hogy naponként.
Abban az időben tanításom arra épült, hogy a kereszttel van egy mindenkorra való átélés, amely teljesen helyes és teológiailag is helytálló. De nem meríti ki a lényeget. És itt, a Lukács 9,23-ban Isten megemlíti a „naponként”-et is. Vegye fel keresztjét naponként! Úgy hiszem, hogy Isten ad naponként lehetőséget minden kereszténynek, hogy hordja a keresztjét. Ha kihasználod a lehetőséget, győzelmes napod van. Ha elveszíted a lehetőséget, vereséget szenvedsz azon a napon. De mi a Te kereszted? Charles Simpson így fejezte ki: „A kereszt az, ahol a Te akaratod és Isten akarata kereszteződik.” A Te kereszted az a dolog, ahol Neked meg kell halnod. Ez az a hely, ahol Te leteheted az életedet. Mikor Jézus a keresztre ment, azt mondta: „Senki nem veszi el az életemet tőlem. Hatalmam van letenni és hatalmam van felvenni.” Ilyen értelemben senki nem veszi el az életedet Tőled. Ha Te önmagad akaratából nem teszed le, akkor még mindig ura leszel annak.
A Te kereszted nem a férjed vagy a feleséged, nem az a betegség, melyet nem Te választottál és nem gyógyultál meg belőle. A kereszt az a hely, ahol meghozhatod azt a döntést, hogy ne tetszel magadnak. Saját tapasztalatomból mondhatom Nektek, hogy időről időre, mikor nekem ez belső harcom volt, és a megfelelő döntést hoztam, azt áldás követte. Azután – és csakis azután – szolgálhatok. Nem szolgálhatok addig, míg magamnak tetszem. A régi énnek nincsen bennem semmije, amit adhatna. El kell vele bánni, mielőtt Isten szolgálata kiárad az életemből. És Jézus emlékeztet bennünket: ezt naponként meg kell tennünk!
Te is és én is napközben igen sokszor kerülünk olyan helyzetbe, mikor Isten és a mi akaratunk kereszteződik. Ehhez úgy kell hozzáállnunk, mint Istentől kapott alkalomhoz. Ez nem tragédia, hanem egy lehetőség. Mikor ezt prédikálom Nektek, tudom, hogy az elkövetkező napokban igen sok lehetőségem is lesz ezt gyakorolni. Isten és az ördög is fognak erről gondoskodni. Valójában kétszer is meggondoltam, hogy prédikáljam-e ezt, mert teljesen tudatában vagyok annak, hogy meg leszek próbálva abban, amit tanítok.
Kenneth Copeland: A bővölködés törvényei 7.
Isten mindennapos jelenlétét az életedben. Nem szabad érzéseink vagy érzelmeink szerint ítélnünk. A mércénk az, amit Isten az Igében megmondott.
Vessünk most egy pillantást a pénz világára. Ez a legproblémásabb terület a földön; nem a betegséggel van a legtöbb gondunk. Sok egészséges ember nyakig adósságba verte magát, pedig Isten népének semmi dolga az adóssággal! A pénzügyek területén is azt tapasztaljuk, hogy a világ rendszere bonyolult, és nagyon gyatrán működik. Folytonosan a depresszió és az infláció két szélsősége között hintázik. Az élet nagyon egyszerűvé válik, amikor abban a rendben kezdesz tevékenykedni, amit Isten az anyagiak számára megszabott.
Ne kérj kölcsön senkitől! Istentől vedd át inkább, amire szükséged van! A kölcsönzéssel az a baj, hogy a világi mechanizmus tartja ellenőrzése alatt. Ahhoz hogy kölcsönt kapj, alá kell rendelned magadat egy másik személynek. A Példabeszédek 22,7 szerint a kölcsönvevő szolgája a kölcsönadónak. Ha kölcsönkérsz, a nevedet alárendeled valaki másnak, ez pedig igen súlyos dolog a neved szellemi jelentősége miatt. A neved azonos a természeteddel. Ha jó,akkor te is jó vagy, jó híred van. Amire a neved képes, mindazt megteheted. Amikor azonban kölcsönt kérsz, és adósa leszel valakinek, térdet hajtasz az illető előtt, és úgy tekintesz rá, mint az ellátásod forrására. Ez pedig szellemi problémát teremt, amely nagyon komoly is lehet, különösen, ha a másik személy istentelen.
2012. február 23., csütörtök
John G. Lake: Kalandok Istennel 13.
Miután néhány évvel ezelőtt visszatértem Afrikából, egy kis időt a bátyámnál és a nővéremnél töltöttem látogatóban. Egy nap együtt üldögéltünk, amikor a nővérem ezt mondta:
- John, az egyik szomszédra nagyon nehéz idők járnak. Idősebb német emberek. Először az öregember halt meg, utána az egyik nővér. Ez történt velük, meg amaz. Végül a fiuk, aki hajóépítéssel foglalkozott, lezuhant és kórházba került. Most a lába üszkösödni kezdett, és azt mondják, amputálni kell.
Az idős anyát reuma nyomorította meg, két és fél éve tolószékben ül, nem tud mozogni.
A testvéremmel megvitattuk ezt a dolgot. Jim, ez a remek fickó - igen képzett professzor - megkérdezte tőlem:
- Jack, nem gondolod, hogy ezek mind pszichológiai esetek?
- Nem annyira! - feleltem.
- Szerintem pedig erről van szó - folytatta. - Nem gondolod, hogy amikor gyógyulás történik, az értelem ereje hat az anyagra?
- Nem - válaszoltam. - Ha erről lenne szó, te ugyanolyan jól használhatnád ezt a képességet, mint én.
Egy idő után a nővérünk megszólalt:
- Átugrottam a szomszédba, és megbeszéltem velük, hogy átmész, és imádkozol ezekért az emberekért.
- Rendben - feleltem. - Jim, gyere te is!
Amikor beléptünk a házba, megkérdeztem az idős hölgyet:
- Mama, mennyi ideje van tolószékben?
- Két és fél éve - hangzott a válasz. - Szörnyű nehéz az életem. És nem csak azért, mert itt kell ülnöm állandóan. Éjjel-nappal szenvedek, és a fájdalom egy pillanatra sem hagy alább.
Miközben hallgattam, a lelkemben Isten lángja lobbant fel. Ezt mondtam:
- Te reumás ördög, a Jézus Krisztus nevében kiirtalak, ha addig élek is!
Rátettem a kezemet, felnéztem a mennybe, és segítségül hívtam Istent, hogy kiűzhessem azt a démont, a hölgy pedig meggyógyuljon.
Azután ezt mondtam neki:
- Mama, a Jézus Krisztus nevében szálljon ki a tolószékből és járjon!
Ő pedig kiszállt és járt!
- Ejha, most aztán kiütötték az ördögöt! - mondta a bátyám.
- Ez volt a cél! - feleltem.