Vigadjanak és örüljenek, akik kívánják az Én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, Aki kívánja az Ő szolgájának békességét [bővölködését]. Zsoltár 35:27
Az Úr kívánja szolgáinak jólétét, egészségét, bővölködését, békességét, és azt, hogy az Ő jóakaratát megmutathassa nekik - azoknak, aki szeretik, szolgálják, tisztelik Őt, és akik engedelmeskednek Neki. Isten kedvét leli bővölködésükben - gyönyörködik abban, kívánja és akarja azt.
Isten minden nemzedékben az Ő népét azzal bízta meg, hogy szolgálják Őt és töltsék be az Ő akaratát, terveit és szándékait. A megbízással együtt az Úr az eszközöket is rendelkezésünkre bocsátja. Isten terve gyermekei számára az, hogy bőségesen el legyenek látva mindennel, hogy semmi ne akadályozza őket abban, hogy teljesen az Urat szolgálják és az Ő országát kiterjesszék.
A modern Egyháznak bővölködnie kell ahhoz, hogy missziókat és misszionáriusokat támogasson, ezen kívül saját gyülekezetüket, valamint a szükségben levőket is segíteniük kell. Ha a keresztények engedelmeskednének Isten Igéjének, és előírás szerint a megfelelő célra fordítanák Isten ígéreteinek javait, akkor nem lenne nélkülözés az Egyházban. Az Egyház minden szüksége bőségesen be lenne töltve. Amikor Izrael engedelmeskedett Istennek és elhozták a tizedet és ajándékaikat, több mint elegendő forrás volt Isten munkájának elvégzéséhez, valamint azok élelmezésére és ellátására, akik a templomban szolgálatot töltöttek be. Ez az akarata Istennek újszövetségi népe számára is.
Amikor Ezékiás király lerombolta a bálványokat és a bálványimádást és visszaállította az egyetlen igaz Isten imádását, akkor a templomot is helyreállította, újra bevezette a papok és Léviták szolgálatát, és megparancsolta a népnek, hogy hozzák el a tizedet és adományaikat az Úrnak, amellyel a templomot és templom fenntartásával járó kiadásokat fedezték.
Amint az intézkedés híre elterjedt az Izráel fiai a búzának, a bornak és olajnak, a méznek és minden mezei termésnek zsengéjét bőséggel megadák; és mindenből a tizedet bőséggel meghozák. 6 És az Izráel és Júda fiai, akik lakoztak a Júda városaiban, ők is elhozák a barmokból és juhokból a tizedet, és annak tizedét, ami az Úrnak, az ő Istenüknek szenteltetett, és rakásonként felhalmozák. 7 A harmadik hónapban kezdék a rakásokat rakni, és a hetedik hónapban végezék el. 8 odamenvén pedig Ezékiás és a fejedelmek, és látván a rakásokat áldák az Urat és az Ő népét, Izráelt. 9 Megkérdé pedig Ezékiás a papokat és a Lévitákat a rakások felől. 10 Kinek felelvén Azáriás, a főpap, a Sádók nemzetségéből való, monda: Mióta az Úr házába kezdék az ajándékokat hozni, eleget ettünk és sok meg is maradt belőle, mert az Úr megáldotta az Ő népét; és ez a rakás, ami megmaradt. 2 Krónika 31:5-10
Izrael fiai megcselekedték, amit Ezékiás parancsolt, elegendő, sőt több mint elegendő ellátás volt. Halmokban álltak az adományok, amelyet Isten templomának finanszírozására tettek félre. Ez Isten akarata és terve - hogy az Ő népe több mint elegendő ellátással rendelkezzen az Úr imádására és az Ő munkájának elvégzésére.
Elhívá azért Mózes Bésaléelt és Aholiábot és mindazokat a bölcs férfiakat, akiknek elméjébe tudományt adott az Úr, és mind, akit szíve arra indíta, hogy járuljon annak a munkának végrehajtásához. 2 És átvevék Mózestől mindazt az ajándékot, amit az Izráel fiai hoztak a szent hajlék felépítésének szolgálatára. Azontúl is minden reggel önkéntes ajándékot is hoztak. 3 Eljövének azért mindazok a bölcsek, kik a szent ahjlék minden munkáján dolgoztak, ki-ki a maga munkájától, amelyen dolgozott. 4 És ezt mondák Mózesnek: Többet hord a nép ajándékba, mint amennyi kell a munka elkészítésére, amelyet parancsolt az Úr, hogy csináljunk. II. Mózes 36:1-4
Ha minden keresztény bővölködésben élne, akkor a prédikátoroknak nem kellene könyörögni, ill. kölcsönkérni, hogy ki tudják fizetni a számlákat. Ha Isten egész népe bővölködésben élne, akkor még egy rendkívüli beruházás, ill. szükség esetén is a keresztény szolgálónak mindössze a hívek tudtára kellene ezt hozni, és lehetőséget adni a számukra, hogy bőségükből, amellyel az Úr megáldotta őket adakozzanak az Úr számára, és rendkívüli bőség lenne mindenhol! Ha az Egyház anyagilag áldott, és az emberek engedelmes, vidám és bőkezű adakozók, akkor minden szükség túláradó módon betöltetik, Isten Országa terjed, az Úrnak pedig dicsőség adatik.
Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén minden jótéteményre bőségben legyetek, 9 Amint meg van írva: Szórt, adott a szegényeknek; az ő igazsága örökké megmarad. 10 Aki pedig magot ád a magvetőnek és kenyeret eleségül, ád és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli a ti igazságtoknak gyümölcsét, 11 Hogy mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívűségre, amely általunk hálaadást szerez az Istennek. 12 Mert e tisztnek szolgálata nemcsak a szenteknek szükségét elégíti ki, hanem sok hálaadással bőséges az Isten előtt; 13 Amennyiben e szolgálatnak próbája által dicsőítik az Istent a ti Krisztus evangéliumát valló engedelmességtekért és a ti hozzájuk és mindenekhez való adakozó jószívűségtekért. 14 Mikor érettetek könyörögve ők is vágyakoznak utánatok az Istennek rajtatok való bőséges kegyelme miatt. 2 Korinthus 9:8-14
