David Yonggi Cho - Dániel könyve 41.

Gábriel válasza Dániel imájára (9,20-23)

"20 És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bûnömrõl, és az én népemnek, az Izráelnek bûnérõl; és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én Istenemnek szent hegyéért.
21 És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, a kit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején. 22 És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak. 23 A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!"

Dániel imája pompás felépítésű volt és pontosan a megtárgyalt három elemből tevődött össze, így a mennyei válasz azonnal lejött az Isten trónjától. Gábriel arkangyal küldetett el az üzenettel.

Ami Dániel imájából le van jegyezve, az meglehetősen rövid, hiszen az csak az ima rövid tartalma. Valójában Dániel egész napon át imádkozott, reggeltől az esti áldozat idejéig. Akkor, körülbelül az esti áldozat idején megjelent Gábriel.

A Biblia leírása szerint Jákóbnak volt egy álma, melyben egy lépcsőt (vagy létrát) látott, mely a földön állt, s felső vége a mennyet érte, és az Isten angyalai jártak azon fel s alá (1Móz 28, 12). Ezeknek a menny és föld között oda-vissza közlekedő angyaloknak a száma több, mint tízezer; az Isten szolgáló szellemei ők, kiküldve az Isten népének szolgálatára (Zsid 1, 14). Mikor Istenhez imádkozunk, Isten válaszát ezek a mennyei seregek hozzák el.

Ha megfelelő módon imádkozunk, Isten válasza azonnal elindul. Időbe kerül azonban, míg az angyalok elhozzák azt hozzánk. Isten mindentudó, mindenható és mindenütt jelenlevő, az angyalok viszont nem. Ne csüggedj el tehát akkor sem, ha nem jön gyors válasz az imádra.

Dániel hetven éve (9,24-27)

"24 Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente." (9, 24)

Mikor Gábriel elhozta Dánielnek Isten válaszát imájá­ra, arról a hetven hétről is szólt, mellyel Jeremiás próféciá­jában találkoztunk. Ez a rövid részlet a bibliai történetek sokaságát teszi világossá és megadja a kulcsot az egész Biblia megértéséhez.

Ha ezt a részt minden segítő magyarázat nélkül kéne tanulmányoznunk, a világ legnehezebb rejtvényének bizo­nyulna. A Dávid könyvének korábbi fejezeteivel foglalkozó tanulmányaink, valamint a Jelenések könyve kijelentései­nek fényében azonban minden teljesen világossá válik.

Ahogy Gábriel magyarázatának első szavaiból is láthatjuk, ennek a próféciának a középpontjában a zsidó nemzet áll (24. vers). Én azért is hiszem ezt, mivel Isten népének a Bibliában leírt története óraként szerepel az egész világ történelmében. Vagyis, ahogyan ránézünk egy órára, amikor szeretnénk megtudni a pontos időt, úgy kell rátekintetnünk a zsidók történelmére, hogy a világtörténelem mindenkori állását, időzítését megtudjuk. Isten ugyanis a zsidó nemzeten keresztül jelenti ki a világtörténelmét.

Mivel egy hét hét napból áll, a „hetven hét” kifejezés itt hetvenszer hét, azaz 490 napot jelent. Mi a jelentősége ennek a 490 napnak?

Mózes 4. könyve szerint mikor a zsidó kémek vissza­tértek a Kánaán földéről, ahol 40 napon át felderítést végeztek, rossz híreket hoztak a földről, így az izráeliták ezeket hallva zúgolódni kezdtek Isten ellen. Ezért Isten feldühödött, és visszaküldte Izráelt a pusztába, mondván: „A napok száma szerint, amelyeken megkémleltétek a földet (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elforduláso­mat” (4Móz 14,34).

Ugyanezzel a formulával számolva a Jeremiás szerinti idejét Izráel ítéletének a hetven hét, azaz 490 nap, 490 évnek felel meg. A következő versek jelzik, hogy a Jeruzsálem újjáépítésére és helyreállítására vonatkozó rendelet kiadásától a Messiás idejéig hatvankilenc hétnek kell eltelnie. Az utolsó hét, a hetedik, a nagy nyomorúság idejére utal, amelynek még el kell jönnie, összegezve, hetven hét, azaz 490 év van elrendelve a zsidóknak a fogságából való visszatérése és az ezeréves királyságnak Jézus Krisztus visszajövetele általi kezdete közötti időszak hosszául. Láthatjuk tehát, hogy a 490 a zsidók számára az isteni gondviselés és a történelem szempontjából egyaránt jelentős szám.

Mi lesz a 490 év múltán?

A Biblia szerint az egész zsidóság vétkének hetven hét, azaz 490 év múlva vége szakad. Ennyi a kiszabott ideje annak, hogy Izráel Isten ellen elkövetett vétkei véget éljenek, vége szakadjon az Ádámtól és Évától eredő bűnnek, és örökkévaló engesztelés történjen minden gonoszságért.

Mindez akkor történt meg, mikor a bűnöket egyszer s mindenkorra lerombolta Jézus Krisztus drága vére, mely kiontatott a kereszten, és megjelent az örök igazságosság. Ekkor minden látomás és prófécia bepecsételtetett. Most pedig, miután mindez már megtörtént, Jézus Krisztus felkenetésére vár, hogy eljöjjön és átvegye a földet. Akkor végre az egész világ teljesen elváltozik, és eljön az Isten országa.

Ezért azok, akik ma kritizálják a Bibliát, jobban teszik, ha befogják a szájukat Dániel próféciái előtt. Ha a Biblia nem isteni kijelentések feljegyzése, hanem emberek által fabrikált könyv lenne, hogyan tudott volna Dániel 2600 évvel ezelőtt precízen leírni olyan eseményeket, melyek korunkban zajlanak, vagy a jövőben fognak megtörténni? Dániel nem már megtörtént, hanem jövőbeni eseményekről prófétált.