Öröm – a tudomány beszéde
Az öröm hatalmas erő, amely a Szellemtől származik. Az örömöt az hozza létre, amikor a
Szent Szellem érzelme megjelenik az emberi szellemben. Nem függ a
körülményektől, csak Istentől. Az Úr öröme a mi erősségünk, és megtart minket
minden helyzetben:
Teljes
örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, mert
tudjátok, hogy a ti hitetek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban
pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden
fogyatkozás nélkül.
– Jakab 1:2–4
Az öröm
jele az, ha örvendezünk és hálás szívvel dicsérjük Istent. Pál azt
mondja nekünk, hogy mindig örüljünk az Úrban! (Filippi 4:4) A thesszalonikai keresztényekről
pedig így ír: „örömünk és dicsekedésünk koronája”. (1. Thesszalonika 2:19)
Salamon is azt mondja, hogy „az igazak reménysége öröm”. (Példabeszédek 10:28)
Az öröm teljesen átszövi Jézus életét, aki sokat beszélt az örvendezésről:
Ha az én
parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amint én
megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.
Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon bennetek az én örömöm és a ti
örömötök beteljesedjen.
– János 15:10–11
A keresztényeknek mindig örvendezniük kellene, mert Jézus ismerete már önmagában hatalmas
örömöt jelent:
Akit, noha
nem láttatok, szerettek; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne,
kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek.
– 1. Péter 1:8
A második
ajándék a tudomány beszéde. Ez olyan tényekről ad kijelentést, amelyek az ember
természetes értelme számára ismeretlenek. Bizonyára nem véletlen, hogy
az örömhöz tudás is kapcsolódik. Ha valaki a tudomány beszédét szólja neked,
akkor ez örömmel tölti be a szellemedet. Ha egy istentiszteleten hangzik el,
akkor Krisztus Testének hoz örömöt.
A 2. Királyok 6:8–23-ban Elizeus próféta a tudomány beszédét
kapta a szíriai hadsereg tartózkodási helyéről, és figyelmeztette erről Izrael
királyát. A szíriai király azt gondolta, hogy kém van közöttük, de azután az
egyik embere beszélt neki Elizeusról. A király erre parancsot adott, hogy az
emberei vegyék körül Dótán városát, ahol Elizeus tartózkodott.
Amikor eljött az este,
Elizeus szolgája megrémült a szíriai sereg láttán, amely körülvette a várost.
Elizeus kérte Istent, hogy nyissa meg a szolga szemét, hogy belelásson a
szellemvilágba. Az Úr megengedte neki, hogy lássa az angyalok seregét, amely a
szíriai sereg körül táborozott, és a szolga ennek nagyon megörült! A tudomány
beszéde örömet hoz és egyben elűzi a félelmet.
