Mindenre van erőm a Krisztusban, Aki engem megerősít. — FILIPPI 4,13.
Sok év eltelt azóta, hogy a gondjaimat az Úrra vetettem és —  megvallom —  bár alaposan meg lettem kísértve olykor, mégsem  aggodalmaskodtam. Azóta  nem reszkettem a félelemtől, azóta nem voltak  rossz hangulataim. Bármi  történt, sohasem csüggedtem el. (Sokan mondták  már, hogy azért nem  aggodalmaskodom, mert nincs elég józan eszem. Hála  Istennek, van annyi  megértésem a Bibliából, hogy ne aggodalmaskodjam!) 
Az aggodalmaskodás volt az a bűn, amit a legnehezebben tudtam  feladni.  Az aggodalmaskodás a legnagyobb kísértés, amivel valaha  szembe kerülsz.  De ellenállhatsz neki, és okvetlenül meg is kell  tenned.
A hústest a legveszélyesebb ellenséged. A hústest és a  természetes  emberi okoskodás arra akar rávenni és egyben korlátozni,  hogy a saját  képességeidben bízz. A körülményekre tekintesz, a  hatásokra, a  problémákra, a bajokra, a próbatételekre, a viharokra és a  szelekre, és  mindezek hatására azt mondod: „Én erre képtelen vagyok.”
A hit azt mondja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, Aki engem megerősít.”
Megvallás: Én mindenre képes vagyok. Mindenre van erőm a Krisztusban, Aki engem megerősít.