2017. március 3., péntek

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 14.

Itt van pár újabb ok, hogy miért ne bűnözzünk, további ösztönzések a szent életre :

14. A bűn megtapossa Jézus Vérét

Mikor megadod magad a bűnnek, szándékosan eljegyzed magad azokkal a dolgokkal, amik Jézus életébe kerültek. Újra a puritán Thomas Brooks-t idézve: "Azok a bűnök is, amiket Sátán új színekkel fest le és új neveken nevez, a legjobb, legnemesebb vérbe, az Úr Jézus életének, szívének a vérébe kerültek." Erre a drága Vérre tekintve, Péter így hív szentségre minket:

"És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén." (1 Pét. 1: 17-19)

Érzed Péter szavainak erejét? Mi lenne ha zsarolásban lennél bűnös és a bíró ezt az ítéletet hozná: 20 év börtön vagy 5 év próbaidő és 1 millió dollárt kell fizetned annak akit megzsaroltál. Egy filléred sincs, az egész lopott pénzt elherdáltad a szórakozásaidra. Mégis az idős szüleid, akik egész életükben gondosan félretettek és van egy gyönyörű ingatlanjuk, eladják az otthonukat és minden tulajdonukat, hozzáteszik a nyugdíj alapjukat és kifizetik az 1 millió dollárt, hogy szabad lehess. A szeretet hihetetlen kifejezése ez, és a hálátlanság betetőzése lenne, teljesen sokkoló, ha ezután folytatnád a bűnt, megszegve a szavadat és megtörve a törvényt. Micsoda elárulása lenne ez a szüleidnek. De Péter azt mondja nekünk, hogy arany és ezüst, - akár a világ összes pénze - nem ér fel Jézus vérének egy cseppjével. És az Atya ezt az árat fizette a lelkünkért. Hogy lehetnénk olyan őrültek, hogy eláruljuk ezt a Vért?

Nincs drágább áldozat Isten szemében, sem többe kerülő, sem kedvesebb, sem megfizethetetlenebb mint amit az Ő Fia, Jézus hozott értünk. Ez a tény majdnem túl van a hihetőn. Az is lenyűgöző lenne, ha Isten egyszerűen szeretne tovább minket, miután fellázadtunk ellene és hagyná, hogy járjunk a magunk útját. Egy egészen rendkívüli példája lenne a hosszútűrésnek ha egyszerűen hagyná, hogy éljünk, fenntartva az egészségünket és lélegzésünket. De szinte felfoghatatlan a gondolat, hogy valóban elküldte a Fiát a világba és a Fia meghalt értünk. És mégis, ez az igazság.

Mikor még bűnösök voltunk, a Megváltó meghalt értünk. (Róm.5:6-10.) Mikor istentelen lázadók voltunk, a bűntelen Megmentő kiontotta a Vérét értünk. Micsoda szeretet! Megvásárolt a pokoltól, megtisztított, megmosott minket, az Övéivé tett, az Atya családjába hozott minket. Igen a Vér amit kiontott, leírhatatlanul értékes. Semmi más nem vehette volna el a bűneinket vagy fizethette volna ki Isten előtti tartozásunkat a bűn miatt. Ó Jézus Vére! Figyelj az Igére és adj hálát! "Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen ő általa... Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel,....Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által." (Róm.5:9; Eféz.1:7-8 ; 2:13 )

Milyen csodálatos ez a vér! Amikor folytatjuk a bűnt, leköpjük a vért, megvetjük, lealacsonyítjuk azt. Milyen kimondhatatlan sértés ez. Milyen arcul csapása Istennek. Mennyire visszataszító a bűnünk, amikor ebben a megvilágításban látjuk. Ezért hívattak a pásztorok és vezetők, az egyház mindennél gondosabb felvigyázóinak, mert ezt Isten saját Fiának a vére árán vette. (Apcsel 20:28.) Pásztorok, vigyázzatok erre a drága nyájra! Nagyon sokba került az Úrnak, hogy aklába terelje őket. És a Zsidóhoz írt levél elmondja nekünk, hogy mit tett Jézus vére amit semmilyen más áldozati vér nem tehetett meg. Rendbe hozta a kapcsolatunkat Istennel, örökre megtisztítva lelkiismeretünket. (Zsid 9:13;14.) És ott a levélben az erős figyelmeztetés:

"A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanúbizonyságra irgalom nélkül meghal; Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, mellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Szellemét bántalmazza?" (Zsid 10:28;29)

Kemény szavak ezek: Megtaposni Isten Fiának vérét, a megszentelés vérével úgy bánni, mint valami szentségtelen dologgal, megsérteni a kegyelem Szellemét. Első kézből is tudok mesélni erről a figyelmeztetésről.

1971. december 17-én a szemeim hirtelen megnyíltak. Egy hónapja, életemben először hinni kezdtem benne, hogy Jézus meghalt a bűneimért és feltámadt a halálból. Egy zsidó tinédzser számára, aki sosem hitt Jézusban és Isten nem érdekelte, ez komoly lépés volt. De nem voltam még kész megtérni, és öt hétig harcban álltam, egyik nap heroint lőttem és LSD t szedtem, másnap gyülekezetbe mentem. Aztán egy pénteki összejövetelen, egy régi himnuszt énekelve, mélyen megérintett Isten szeretete és öröme. (Ez is egy csoda volt, ha bele gondolsz, valakinek, aki mindennap Led Zeppelint és Jimmy Hendrix-et hallgatott, elég nagy ugrás volt, hogy örömmel énekelje: "Szívemben cseng egy melódia", "Lágyan és kedvesen", és "Tégy engem áldássá".

De ez a leírhatatlan, meg nem érdemelt, teljesen tiszta öröm, döntésre késztetett engem. Úgy éreztem azon az estén, hogy Isten megmosott és gyönyörű fehér ruhába öltöztetett engem de ahelyett, hogy hálás lettem volna, visszamentem a szennybe, a sárban játszani. Hogy tehetnék megint ilyet? Soha! Tehát abban a pillanatban, megtörten Isten szeretetétől, azt mondtam az Úrnak, soha többé nem szúrok tűt a karomba, és ez így lett, attól az órától. A vér, amely megtisztított a bűntől, erőt is adott, hogy a bűn fölött éljek. És ez számodra is így van. Ne menj, és játssz a sárban, miután Jézus vére tisztára mosott. Ne taposd meg az Ő megfeszített testét! Helyette ajánld fel a saját testedet Neki, élő áldozatul.

Fordította: Korányi Tamás