2017. március 28., kedd

John Bevere: Az örökkévalóság vezéreljen 8.

Mind az öt endelita betöltötte tizenötödik életévét. A kijelölt idő elérkezett és a többi kétezer diákkal együtt elvégezték az iskolát. Minden egyes tanuló egy különleges megbízatást és egy annak megfelelő kezdő tőkét kapott. Ezt az összeget Jalyn előre meghatározta és az igazgató osztotta szét a diákok között. Az öt diákunknál ez a kiosztás a következőképpen nézett ki: Függetlenség ötvenötezret, Megtévesztettség és Tiszta Szívűség negyven-negyven ezret, Önzőség a legtöbbet, hetvenötezret és Jótékonyság huszonötezer kapott. Ezzel az összeggel a kezükben lettek útnak eresztve, néhány pénzügyi utasítás kíséretében.

Habár Függetlenség alig vett részt az órákon, mégis néhány tanítás ott lebegett a feje fölött. Volt idő mikor azon gondolkodott, hogy vajon az a sok iskolai bolondság igaz lehet-e. Ha igen, akkor abban reménykedett, hogy viselkedése nem fogja befolyásolni a kapott összeget az iskola lejártával.

Függetlenség keze reszketett a boríték átvételekor. Szinte el kellett nyomnia meglepettségét és megkönnyebbülését, mikor kinyitotta azt. Nagyon nagy izgalomba jött, mikor rájött arra, hogy tizenötezerrel többet kapott mint Tisztaszívűség és majdnem kétszer annyit mint Jótékonyság. Azt gondolta, ’Micsoda pazarlás! Jótékonyság és Tiszta Szívűség minden idejüket a haszontalan órákra járással töltötték és olyan sok extra órákat fektettek be, mindezt ezért a kevésért’.

Ez a tapasztalat megerősítette Függetlenséget abban a hitében, hogy Jalyn nem létezik. Mindezt azzal magyarázta, hogy a tanulók évekkel ezelőtt eltűnt szülei hagytak hátra pénzt rájuk. Ez még inkább támogatta azt a nézetét, hogy ez az egész Jalyn királyos történet csak átverés az iskola részéről, hogy kontroll alatt tarthassa őket fiatal éveikben és megakadályozza őket szabad gondolkodásukban.

Néhány héttel az iskola végeztének ünneplése után Függetlenség rádöbbent, hogy fel kell építenie az üzletét. Elkezdett pánikba esni attól a gyors ütemtől, amellyel indult, hogy keresztülvigye megbízatását.

Függetlenség egy autókereskedést indított el és észrevette, hogy nagyszerűen tud eladni. Az üzlet jól ment. Sok végzős diák használta kezdőtőkéjét arra, hogy használt vagy új autót vásároljon Függetlenségtől. Ahogy bevételeit megsokszorozta, új vállalkozási területekbe kezdett és azokban is sikereket ért el. Ahogy tőkéje növekedett, úgy emelkedett életszínvonala is. Gyorsan rájött arra, hogy a pénz a befolyásnak egy csodálatos forrása, egy olyan erő, mellyel megvásárolhatja a boldogságot. A jólét, a tőke és a gyorsan emelkedő életszínvonal a hölgyeket is vonzotta ami az életet még inkább felpezsdítette.

Függetlenség nem vett részt a közösség heti gyűlésein, de a legtöbben nagyon jó helyi lakosként ismerték mivel méltányolták a közösségi projektek felé tett támogatását. Úgy tűnt, az élet nem is mehetne jobban a keményen dolgozó endelita számára.

Megtévesztettség boldogan ünnepelt együtt Függetlenséggel néhány hétig. Habár kevesebbet kapott mint mások, mégis boldog volt, hiszen ez több volt annál, mint amennyit Jótékonyság kapott. Ez megerősítette azt az eltorzult felfogását Jalyn király túlzott kegyelméről, hogy bizonyos dolgok igazán nem számítanak.

Megtévesztettségnek volt néhány laza szexuális kapcsolata azokkal a lányokkal az iskolából akikkel randizott, még ha ez ellentétes is volt mindazzal a tanítással amit az iskolában kapott. Nem látott ebben semmi összeütközőt, hiszen erősen hitt Jalynben és a királyságában. Így közelítette meg saját ezt saját életére vonatkozóan: mindaddig, amíg hűségesen hiszek Jalynben és másokat nem bántok meg, jó eséllyel megállok majd a király előtt. Mindezt azzal magyarázta, hogy Jalyn megérti mindenki szükségét és senki sem tökéletes. Biztos volt abban, hogy minden hibája el lesz fedezve az ítéletkor Jalyn kegyelme által, mivel teljes szívével hitt a királyban.

Néhány héttel az iskola végeztél Megtévesztettség elindította saját üzletét. Építési vállalkozó lett. Kezdetben nehezen talált vevőket. Habár a ház modelljei minden tekintetben kitűnőek voltak, mégsem talált elkötelezett vásárlókat. Néhány azt mondták, hogy túl magasak az árak; mások egyszerűen nem engedhették meg maguknak, hogy ilyen szép házat vegyenek. Kétségbeesésében Megtévesztettség lejjebb vitte árait.

Megtévesztettség továbbra is ezeket a szép házmodelleket használta arra, hogy vevőket szerezzen. Továbbra is azokat az ígéreteket tette meg, mint korábban, azonban silányabb anyagokat kezdett használni ígéretével ellentétben. Tulajdonképpen néhány anyag használatával megszegte Endel törvényeit és szabványait. Megtévesztettség mindezt azzal magyarázta, hogy a törvényhozók túlságosan is óvatosak voltak a védjegyek meghozatalánál. Biztos volt abban, hogy azok az anyagok, melyeket ő választott, képesek minden nyomásnak és időjárási viszontagságnak ellenállni. Mivel Megtévesztettség házai nagyon jó üzletnek tűntek, az endeliták gyorsabb ütemben kezdtek el szerződéseket aláírni, mint ahogy felépíthette volna őket. Az üzlet szárnyalt.

Néhány évvel később Megtévesztettség vidékfejlesztésbe kezdett. Belefáradt a vevők panaszkodásaiba. Azt gondolta, ha egy területet egyszer elad, azzal végzett is. Nem akart többé garanciás ügyekkel foglalkozni.

Megtévesztettség eksztatikus állapotba került, mikor ezer „megbízásért” talált egy hold földet. Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. További vizsgálódásai során kiderült, hogy ez egy árterület. Ezt csak néhány maréknyi ember tudta, mind Megtévesztettség barátai voltak. Rábeszélte a város tanácsosát, aki Függetlenség cimborája volt, hogy mindenféle földtani tesztek megtétele nélkül hagyja jóvá a fejlesztést. Végül is, az ő életében soha nem volt ott árvíz, szóval mi a probléma? Az üzlet minden nehézség nélkül végbement. Mindezek után az élet nem is mehetett volna jobban a fiatal vállalkozó számára.

Fordította: Diana En Arnoud Jan