Cirus király hazaengedte a zsidókat a babiloni fogságból i.e. 536-ban, és 516-ban újra megépült a jeruzsálemi Templom. Sokan viszont ott maradtak, és Eszter könyve az ottmaradtak sorsáról szól.
Mi közünk van ehhez nekünk, keresztényeknek? Az, hogy mi is beoltattunk a szelíd olajfába. Ez ugyan egy múltbeli esemény, de zsidó emberek is tudják, hogy prófécia: meg fog ismétlődni. Ismét lesz olyan korszak, amikor szövetség fog létrejönni a zsidóság elpusztítására. Amikor ezt a történetet tanulmányozzuk, az a keresztények számára is üzenet.
A történészek szerint I. Xerxész volt Ahasvérus király. Vásti királyné nem volt hajlandó megjelenni a király hívására, ezért a király eltávolítja őt, és új királynét keres, akit meg is talál Eszter személyében.
Fontos konfliktussal találkozunk itt, amivel a zsidók is és hívő keresztények is találkoznak és fognak is találkozni. Az volt a probléma, hogy „van egy nép, amelynek törvényei különböznek minden más nemzetségtől.” Mit jelent ez a különbözőség? Azt, hogy bizonyos dolgokban nem engedhetnek, nem köthetnek kompromisszumot. Harmóniában élnek a többiekkel, amíg nem kell szembekerülniük a hitükkel; az állami törvényeket betartják, mert törvénytisztelő emberek.
Gyakran revolverezik a Hit Gyülekezete állásfoglalását, hogy nem támadjuk keményebben a kormányt. Meg kell állapítani, hogy a jelenlegi kormány minden hibája ellenére is jó, mert nem akadályoz minket abban, hogy a hitünket gyakoroljuk. Semmi olyanra nem akarnak kényszeríteni minket, ami a hitbeli meggyőződésünkkel ellentétben áll.
Vádolnak, hogy azért vagyunk kevésbé ellenzékiek, mert megkaptuk az egyházi státuszt. A Fidesz (és a KDNP) tagjai névszerinti szavazásokon háromszor is elfogadták ezt a minősítésünket. Érthető, hogy nem azokat támogatjuk, akik ellenünk szavaztak.
Törvénytisztelő emberek legyünk, fizessük meg az adót, és engedelmeskedjünk az állami törvényeknek. Jézus azt mondta, hogy „adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené.”
MÁRDOKEUS PROBLÉMÁJA AZ VOLT, HOGY A KIRÁLYNAK ENGEDELMESKEDJEN-E, VAGY ISTENNEK.
A Hámán előtti leborulás az első és második parancsolat megszegését jelentette volna. Imádás, letérdelés akár ember előtt, akár kép vagy szobor előtt – ezt tiltja a Biblia. Ez idegen isten imádása. Embereket, tárgyakat, ideológiákat sem imádhat egy keresztény.
Jelenleg senki sem kényszerít minket arra, hogy a hitünkkel ellentétesen tegyünk bármit is, de ez akár nagyon hamar is megváltozhat. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa eseményei mutatják ezt. Miért? Mert az evilág fejedelme akarja egyértelművé tenni, hogy ki kicsoda. Önmaga imádtatásával tudja ezt a legkönnyebben tesztelni.
Hasonló választás elé került három zsidó ifjú Babilonban. Nabukodonozor készíttetett egy aranyszobrot. Aki nem borult le a szobor előtt, azt tüzes kemencébe vettette. Isten megőrizte a zsidó ifjakat, akik nem borultak le, de a konfliktus megmaradt. Az állam és képviselői olykor megkövetelik, hogy emberek olyat tegyenek, ami a hitükkel ellentétes. Ma is van olyan párt, amely azt követeli, hogy csak az lehessen közalkalmazott, aki esküt tesz a szent koronára, egyébként nem lehetne például tanár, orvos, bíró és így tovább.
Lehetnek tehát olyan helyzetek, amikor kénytelen vagy választani, hogy Isten törvényét vagy az állami törvényt tartod-e be. Az Egyesült Államokban börtönbe zártak egy diplomás jegyzőnőt, mert nem volt hajlandó összeadni két homoszexuális férfit. Aki Isten törvényét betartotta, az lett a bűnöző, akik pedig bűnben élnek, azok lettek a törvénytisztelők. Előfordulhat tehát olyan visszaélés, hogy törvény színe alatt szerez az állam nyomorúságot valakinek. Hívőként csak ezt tehetjük: bármit gondol az állam, az emberek, mi csak az Urat imádjuk és követjük. Isten azt akarja, hogy Őt mindenkinél jobban szeressük. Ne félelemből, hanem szeretetből engedelmeskedjünk Neki, minden helyzetben bízva a kegyelmében. Sidrák, Misák, Abednégó jó példa erre.
„Ímé, a mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemencéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket. De ha nem tenné is, legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az arany állóképet, amelyet felállíttatál, nem imádjuk.”
Ezek az ifjak, meghalni is készek voltak inkább, mintsem csalódást okozni Istenüknek. Márpedig az ördög célja, hogy ő is olyan imádást kapjon, amilyen csak Istennek jár. Az ördög akarata, hogy pénzt, karriert, elismerést helyezzél Isten elé, és fel is kínálja neked, hogy ő ezeket megadja az imádatáért cserébe. Jézust is megkísértette a világ fölötti hatalommal ha leborulva imádja, de Ő visszautasította.
„Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.”
Az Ige szerint átkozott az, akinek szíve eltávozik az Úrtól. Két mintát tár elénk: a testben bízó és az Úrban bízó embert. Önmagunkban sem jó bízni, mert az is testben bízás. A pusztában egy kiszáradt fa nem nyújthat semmit a vándornak. A folyóvíz mellé ültetett fa már segít, mert árnyékot ad, és gyümölcsöt, ami által folyadékot, cukrot, vitaminokat is. Az ilyen fa életet menthet. Ilyen fák akarunk lenni – ami fenyegetettség nélkül viszonylag könnyen megy.
Minden helyzethez úgy kell hozzáállni, hogy a mi Istenünk úgyis megtart, de ha nem tenné is, akkor inkább meghalok az Úrért, de nem okozok neki csalódást.
Dániel az állami törvény ellenére napjában háromszor imádkozott Istenéhez. A vezető tisztviselők rájöttek, hogy Dániel félretolásához a Bibliában kell keresniük a hibát.
„Akkor mondák azok a férfiak: Nem találunk ebben a Dánielben semmi okot, hacsak nem találhatunk ellene valamit az ő Istenének törvényében!”
Mi jelenleg nem vagyunk konfliktusban az állami törvényekkel. Magyarország történelmében soha nem volt még olyan hosszú ideig teljes evangéliumi ébredés, mint a legutóbbi huszonöt évben. Rajtunk múlik, hogy ez megáll-e az Úr visszajöveteléig. Ez még a kegyelem ideje, amíg növekedhet bennünk a hit. Lehet, hogy ezért nem jön még az üldözés.
Az Eszter könyvében szereplő zsidók nem katonai eszközökkel igyekeztek megnyerni a harcot, hanem szellemi harccal, böjttel. Attól kezdve, hogy Eszter belépett a kegyelembe, megváltozott a helyzet. Bármit tett is valaki, mindig kérhet kegyelmet. Az ördög mindig azt sugallja, hogy hagyd el Istent, őt kövessed, és ő majd megoldja a problémádat.
Márdokeuséknak mondhatták volna azt, hogy „hol van a ti Istenetek? Különben is, kevesen is vagytok, álljatok rá inkább a többség útjára.” Van viszont másik út is, nem kell behódolni az e világ istenének, járuljál inkább a kegyelem királyi székéhez.
A zsidóknak úgy kellett megfogalmazniuk az új parancsot, hogy tudták, a régit nem helyezhetik hatályon kívül, mégis megmenekülhessenek. Az első törvény a halálé volt, a második az életé. A második nem tette semmissé az elsőt, de megmutatta a megmenekülés útját. Ez a könyv szellemi tanulsága.
Bármilyen nehéz helyzetbe kerül is egy keresztény, mindig tudnia kell, hogy van kegyelem, van segítség. Érezzük és lássuk meg, hogy jó az Úr! Kérjük, hogy tegyen minket tökéletesekké, erősekké, szilárdakká, állhatatosakká.
ELHANGZOTT IGÉK:
Eszter könyve 9:26-32, 3:1-15, 4:8-17, 5:1-3
Mózes II. könyve 20:2-6
Dániel 3:1-19, 6:1-11
Márk evangéliuma 12:28-31
Máté evangéliuma 4:8-10
Jeremiás próféta könyve 17:5-8
János evangéliuma 1:14-16
Zsidókhoz írt levél 4:16
Péter apostol I. levele 5:10
2017. MÁRCIUS 12.
Eszter könyve 9:26-32, 3:1-15, 4:8-17, 5:1-3
Mózes II. könyve 20:2-6
Dániel 3:1-19, 6:1-11
Márk evangéliuma 12:28-31
Máté evangéliuma 4:8-10
Jeremiás próféta könyve 17:5-8
János evangéliuma 1:14-16
Zsidókhoz írt levél 4:16
Péter apostol I. levele 5:10
2017. MÁRCIUS 12.
Hrabovszki György jegyzete
