Minthogy azért külön-külön ajándékaink (tehetségünk, képességeink, rátermettségünk) vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár [akinek van] írásmagyarázás [az magyarázza az írásokat], a hitnek szabálya szerint teljesítsük; Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban; Akár intő, az intésben [bátorításban]; az adakozó szelídségben; az elöljáró szorgalmatossággal; a könyörülő vidámsággal mívelje. Róma 12:6-8.
Hogyan akarod megtalálni önmagadat, ha azt sem tudod, ki vagy? Az élet néha olyan, mint egy labirintus, könnyen eltévedhetsz. Úgy tűnik, mindenki valami mást vár tőlünk. Nagy nyomás nehezedik ránk minden oldalról, mindenkinek meg akarunk felelni.
Hatalmas mentális és érzelmi energiát ölünk abba, hogy rájöjjünk, ki a fontos az életünkben és megpróbálunk rájönni, mit is várnak el tőlünk. Aztán megpróbálunk olyanná válni, amilyennek ők szeretnének látni bennünket. Eközben valahol elveszíthetjük önmagunkat. Nem jövünk rá, Isten mit akar tőlünk, mik az Ő szándékai az életünkkel. Megpróbálhatunk másoknak tetszeni, de a végén magunknak nem tetszünk.
Ha a saját életemet nézem, annyi minden szerettem volna lenni, ami a személyiségemmel teljesen ellentétes, hogy a végén teljesen összezavarodtam. A végé aztán rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem is voltam tisztában azzal milyen is vagyok igazán. Aztán valahol a nagy igyekezet közepette, hogy megfeleljek azoknak az elvárásoknak, mit mások vagy akár saját magam is támasztottam magammal szemben, hogy a végén teljesen elvesztettem Joyce Meyert. Le kellett szállnom a körhintáról és különböző kérdéseket kellett feltennem magamnak: „Kiért élek? Miért csinálom mindezt? A nagyközönség kedvence lettem? Valóban Isten akarata szerint élek? Mit akarok kezdeni az életemmel? Milyen ajándékokkal rendelkezem?”
Állandóan éreztem a nyomást magamon, hogy olyanná váljak, mint a férjem. Dave mindig nyugodt, higgadt, közvetlen ember volt, soha nem aggodalmaskodott. Tudtam, hogy ez a helyes hozzáállás, tehát nagyon igyekeztem hozzá hasonlatossá válni. Ugyanakkor én nagyon agresszív voltam. Gyorsan hoztam döntéseket. Dave-vel ellentétben sűrűn voltak hangulatváltozásaim, és folyton aggodalmaskodtam, ha valami probléma volt.
Állandóan nyomasztott a gondolat, hogy olyanná kellene válnom, mint a barátaim vagy a környezetemben élő emberek. A pásztorom felesége például nagyon kedves nő. Ha a közelében voltam, mindig úgy éreztem, nekem is sokkal kedvesebbnek kellene lennem.
Állandó kényszert éreztem, hogy olyan legyek, mint a legjobb barátnőm. Nagyon kreatív volt: folyton sütött, főzött, varrt, festett, tapétázott, kertészkedett; csupa olyan tulajdonsággal rendelkezett, amelyek belőlem teljesen hiányoztak – ezért megpróbáltam hasonlítani rá.
Igazából mindig valaki más szerettem volna lenni, míg egyszer csak teljesen elvesztettem saját magamat.
Te is elvesztetted önmagadat? Frusztráltnak érzed magad amiatt, mert mások igényeinek és elvárásainak akarsz folyton megfelelni? Ha így áll a dolog, nincs helye tovább a megalkuvásnak, határozd el, hogy megtalálod önmagad. Ha a világ elvárásainak megfelelően cselekszel, valami sosem lesz rendben, valaki mindig rád üvölt majd.
Például az anyád azt szeretné, ha kedves, aranyos, szeretetteljes ember lennél. Apád azt várja tőled, hogy erős, határozott, agresszív legyél. Anyád azt akarja, gyakrabban látogasd meg. Apád ellenben azt szeretné, ha több időt töltenél vele a golfpályán. A barátaid azt szeretnék, ha nem hagynád abba a tanulást. Az orvosod vagy edződ azt szeretné, ha hetente legalább háromszor edzenél. A házastársad azt szeretné, ha minél több időt töltenél vele. A gyerekeid szeretnének jobban bevonni téged az iskolai dolgaikba. A főnököd elvárja, hogy túlórázz. A gyülekezetben noszogatnak, hogy segíts nekik a húsvéti darab előadásának lebonyolításában, énekelj a dicséretben. A szomszédait folyton piszkálnak, hogy vág már le a füvet.
Ugye, érezted már, hogy valamennyi elvárásnak nem tudsz megfelelni? Érezted a szíved mélyén, hogy végre nemet kellene mondanod, de a nemtetszésüktől tartva mégis azt mondtad „Jól van, megpróbálom”, a szíved meg közben azt üvöltötte „Nem tudom megtenni!”?
A bizonytalan emberek igent mondanak, miközben nemet szeretnének mondani. Azok, akiknek sikerül megtalálni önmagukat, nem engedik, hogy mások irányítsák az életüket. A szívük vezeti őket, nem pedig a mások véleményétől vagy elutasításától való félelem.
Nem kell dühösnek lennünk azért, mert az emberek különböző kérésekkel bombáznak minket. A mi felelősségünk, hogy a saját életünket rendezzük. Ismernünk kell az identitásunkat, az utunkat, az elhívásunkat – tudnunk kell, mi Isten terve az életünkre vonatkozólag. Nekünk magunknak kell meghoznunk azokat a döntéseket, amik elvezetnek céljainkhoz. Olyan személyek legyünk, akiknek van céljuk az életükkel.
Eszembe jutnak olyan élethelyzetek, amikor hatalmas nyomás nehezedett rám, mert az emberek olyan dolgokat kértek tőlem, amiket nem akartam megtenni. Akkor úgy éreztem, nyomást gyakorolnak rám, de igazából az én saját félelmeim és bizonytalanságom generálta a nyomást.
Dave nagyon magabiztos, ő nem él át ilyen élethelyzeteket. Ő a Szent Szellem vezetésére bízza magát. Ha vezetést kap valaminek az elvégzésére, megteszi. Ha nem érez késztetést arra, hogy valamit meg kellene tennie, nem teszi meg. Ha úgy érzi, valami nem jó neki, nem teszi meg. Számára mindez igen egyszerű.
Rengetegszer megkérdeztem tőle: „Téged nem zavar, mit mondanak az emberek?” A válasz, amit a kérdésemre kaptam, roppant egyszerű volt: „Nem az én problémám, hogy mit gondolnak”. Tisztában van azzal, hogy az ő felelőssége az, hogy azzá váljon, akivé Isten őt teremtette. Sikerült megtalálnia önmagát!
Persze, mindenkinek az életében adódnak olyan helyzetek, amikor olyan dolgot cselekszik, amit nem kellene. Megteszünk bizonyos dolgokat másoknak, mert szeretjük őket, ezért meg kell tennünk, amit kérnek. Amikor ezt tesszük, éreznünk kell a Szent Szellem vezetését arra, hogy szeretetben járjunk, és mások javára hozzunk áldozatot. De ne feledjük, hogy ez nem ugyanaz, mint amikor az emberek kéréseikkel vagy elvárásaikkal manipulálnak és irányítanak minket.
Fordította: Berényi Irén
