Az viszont megvan benned, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit, amelyeket én is gyűlölök.
A Messiás először is így figyelmezteti az efézusiakat: emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg ahhoz a szeretethez, amit elhagytál. Az első szeretet az Úrnak a szeretete. Az Isten iránti mély szeretetre való buzdítás sűrűn előfordul az Újszövetségben (Mt 22:37; Mk 12:3; Lk 10:27; Jn 14:15,21, 23; 21:15-16; Jak 2:5; lPt 1:8). Krisztus azt állította, hogy az Isten iránti szeretetünknek nagyobbnak kell lennie, mint a legközelebbi rokonunk iránti szeretetnek, beleértve szüleinket és gyermekeinket is (Mt 10:37. Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám). Pál még azt is hozzáfűzte, hogy az Isten iránti szeretetünknek házastársunk iránti szeretetünket is felül kell múlnia (lKor 7:32-35. Azt szeretném, hogy gond ne terheljen titeket. Aki nőtlen, az az Úr dolgaival törődik: hogyan legyen tetszésére az Úrnak. Aki viszont megházasodott, az a világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a feleségének; ezért élete megosztott. A nem férjes asszony és a hajadon az Úr dolgaival törődik, hogy szent legyen testében is, lelkében is, aki pedig férjhez ment, a világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a férjének. Ezt pedig éppen a ti javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy feddhetetlenül élhessetek, és osztatlan szívvel ragaszkodjatok az Úrhoz.). Amikor a Messiás a bűn megbánására és megtérésre hívja az efézusi hívőket, arra kéri őket, hogy változtassák meg hozzáállásukat, gondolkodásmódjukat és érzelmeiket. Folytassák szolgálatukat, de ne egyszerűen csak azért, mert az helyes, hanem azért, mert szeretik a Messiást. Felhívja a figyelmüket, hogy ha nem engedelmeskednek neki, akkor kialszik bizonyságtételük világossága Efézusban: kimozdítom gyertyatartódat a helyéből. A gyülekezet tovább élt, és később egy döntő fontosságú egyházi zsinatnak adott helyet, de azután az V. században hanyatlásnak indult a várossal együtt. Közvetlen környezete lakatlan a XIV. század óta.
Krisztus még egy dicséretet mondott nekik: gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit. Több elképzelés látott már napvilágot a nikolaiták kilétét illetően, de a Szentírás nem teszi világossá, hogy kik voltak. Nyilvánvalóan egy olyan szekta lehetett, amelyiknek hamis volt a tanítása és az életvitele.
2:7. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek! Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van.
Krisztus az efézusi gyülekezetnek is adott ígéretet a többi gyülekezetnek írt leveléhez hasonlóan. Ez azoknak a személyeknek szól, akik meghallják. Ezt mondta: Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van. Az élet fáját említi az lMóz 3:22 (Azután ezt mondta az Úristen: Íme, az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen). Ez az Éden kertjében volt. A későbbiek folyamán újra felbukkan az új Jeruzsálemben, ahol bőségesen termi gyümölcsét (Jel 22:2. A város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak.). Akik erről a fáról esznek, soha nem halnak meg. Ezt az ígéretet nem lehet úgy értelmezni, hogy csupán egy különleges keresztény csoportra vonatkozik, hanem természetes várakozása minden kereszténynek.
Az igazi szeretetre való biztatás újra emlékeztette őket Isten jóindulatára és kegyelmességére, hogy gondoskodott üdvösségükről mind az időben mind az örökkévalóságban. Az Isten iránti szeretetet nem a törvények aprólékos betartásával lehet kimutatni, hanem azzal, ha az ember nagyra értékeli és viszonozza Isten szeretetét.
Forrás: Bible Knowledge Commentary: Revelation
