2012. május 14., hétfő

Kenneth Hagin - Bibliai hit - A megvallás meghozza a birtoklást 1.


Jézus így szólt a Márk 11,23-24-ben: „Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz néki, amit mondott. Azért mondom néktek: amit könyörgésetekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.” Ez a két kedvenc versem a Bibliából. Azt hiszem azért, mert ez a két vers hozott le a betegágyról, évekkel ezelőtt. A hit Isten Igéjéből táplálkozik. Sok ember csodálkozik, hogy miért nem növekszik hitben. Sokszor azért, mert nem táplálkoznak Isten Igéjéből. A hit úgy növekszik, hogy tápláljuk és gyakoroljuk azt. Mi Isten Igéjéből táplál­kozunk, és azután gyakorlatban alkalmazzuk. Az Ige cselekvőivé kell lennünk, nemcsak hallgatóivá. A Jakab levélben ez áll: „Az igének pedig megtartói le­gyetek, ne csak hallgatói.” Az Igét megtartani azt jelenti, hogy annak alapján cselekszünk. Az egyszerű olvasás vagy elmélkedés még nem építi a hitet, csak létrehoz egy bizonyos hitminőséget, de ennek a mi mindennapi beszédünk ré­szévé kell válnia. Az Igének a mindennapi beszédünk részévé és mindennapi magatartásunkká kell válnia.
Ahogy nő a hit, úgy csökken a Sátán uralma felettünk. A körülmények egyre kevésbé nyomasztanak, és a félelmet is leromboljuk. Mindenki vágyik arra a percre, amikor megszabadulhat a félelemtől. Olyan sok félelmünk van! Sokáig még, mint Isten szolgája is meg voltam kötözve bizonyos félelmekkel. De már olyan rég megszűntek, hogy úgy tűnik, mintha soha nem is lettek volna. Hi­szem, hogy eljön az idő, amikor a félelmet leromboljuk, és végleg a múlt ré­szévé válik.
Ahogy a hited növekszik, elkezded gyakorolni a jogaidat Krisztusban. Elkez­ded elvenni azt, ami a tiéd. Először azokat a dolgokat foglalod el, amelyekben azelőtt csak reménykedtél. Reménykedtél, hogy lesz pénzed, és most hit által el is veszed. Ha beteg vagy, akkor azt kell mondanod: „Az Ő sebeiben meg­gyógyultam”, és nem azt: „Még mindig beteg vagyok”. Ha ezt mondod, akkor be kell látnod, hogy az Ige igaz, de te nem cselekedtél annak alapján. De ha azt mondod: „Az Ő sebeiben meggyógyultam, és nem vagyok beteg”, akkor az Ige alapján cselekszel. Elérheted azt a szintet, hogy mindig Isten Igéje alapján cse­lekedj.
Amikor baptista prédikátor voltam, nem hallottam semmit a teljes evangéliu­mi egyházról és Isten Gyülekezetéről. Nem tudtam, hogy van még rajtam kívül valaki, aki hisz az isteni gyógyulásban. Fiatal, baptista igehirdető voltam, és amikor valamilyen tünetet észleltem a testemen, abban a pillanatban megáll­tam és elkezdtem hangosan nevetni: „Sátán! Nem tudod, hogy ezt nem tehe­ted? Isten Igéje azt mondja, hogy én meggyógyultam! Isten Igéje azt mondja, hogy Jézus elvette az én erőtlenségemet és hordozta az én betegségemet. Ki­nyilvánítom, hogy jól vagyok!” Ellenálltam a betegségnek, éppen úgy, mint a bűn kísértésének. Szükséges, hogy ellenálljuk mindannak, ami nem osztályré­szünk. Dicsértem Istent, és még valami mást is tettem. Olvastam a Jakab levél­ben egy igét: „Teljes örömnek tartsátok atyámfiai, mikor különféle kísértések­be estek.” Tudtam, hogy itt a kísértés szó próbatételt is jelent. Tehát örömnek kezdtem tartani minden próbát. Elkezdtem dicsérni Istent teljes gőzzel, és néha már mialatt ezt tettem, minden tünet eltűnt.
Miután a Szent Szellem-keresztséget elnyertem, többször előjött az ördög és megtámadta a gyermekeim testét. Nagyon dühös lettem rá. De letérdeltem, el­kezdtem Istent dicsérni a próbáért, amely lehetőséget ad arra, hogy az Ő Igéjét gyakoroljam. Tíz eset közül kilencben már akkor elnyerték a gyermekeim a gyógyulást, mielőtt felkeltem volna az imából.