Sok vezetővel beszéltem, akik tragikus bukásokat szenvedtek. Szinte sohasem egyszerre, egyszer történt meg, nagyon kis lépésekben haladt előre, és az készítette fel őket aztán a szolgálatuk összeomlására. Ezért mondja azt Dávid, hogy a becsületesség védjen, őrizzen engem. Miről is beszélhetett itt? Kérlek arra, hogy vegyétek ezt figyelembe!
Dávidnak vezetése, uralkodása alatt voltak Izrael határai a legnagyobbak. Annyira megnőtt Izraelnek a területe, és annyira távol kerültek egymástól a határai, hogy Dávidnak és a csapatainak nem is volt lehetőségük arra, hogy meg tudják védelmezni az országot. De az ő királyságát, uralkodási területét (mondhatnánk úgy is, hogy szolgálatát) szeretné megőrizni, megvédelmezni: „Uram a becsületesség védelmezzen engem!” Nem tudott csapatokat elhelyezni a határ mellé mindenhova. Hanem azt mondta, hogy: „Istenem arra van szükségem, hogy Te legyél az én védelmezőm, mert én Rád várakozom!” Figyeljétek meg ezeket a szavakat! „Rád várok!” Aki várakozik, az folyamatosan figyel, hallgat az Úrra. Nem azt mondja, hogy én passzív vagyok, vagy közönyös a várakozásomban, de ugyanúgy mint egy jó pincér (az angol azt mondja, hogy jó várakozó, a pincér kifejezésre).Figyel arra, hogy mire hívják, mit csináljon. Arra a személyre figyel, akit kiszolgál.
A becsületességet úgy lehet megőrizni, hogy a Szent Szellem kijavító, kiigazító suttogásaira figyelünk. A becsületességet úgy lehet megőrizni, hogy az Úr arcán tartom az én szemeimet. Hogy figyeljek, és lássam meg, hogy bármi, amit teszek, az esetleg nem nyeri el a tetszését. Tehát, én érzékeny vagyok a legkisebb kiigazítására is.
Dávid azt mondta ezzel: „a Te Szellemeddel Uram, Te tudsz figyelmeztetni engem, ha jön az ellenség. El tudod juttatni hozzám az üzenetet, hogy ott tudjam megvédeni a határt, ahol meg kell védeni.” Ugyanilyen értelemben vannak határai a lelkünknek is. A Szent Szellem pedig figyelmeztetni fog, és azt fogja mondani, hogy figyelj erre a támadásra az ellenségtől! Csendben jön, megtévesztéssel, ne engedd, hogy a szíved elfogadja az ő megtévesztését. Ahogy a Szent Szellem kiigazít engem az életem legapróbb részleteinek tekintetében mondjuk:
- a haraggal kapcsolatban,
- egy haragos hozzáállással kapcsolatban; vagy
- a megbocsátatlanság lelkületével, szellemével kapcsolatban
- a hűséggel való kompromisszum, vagy
- a hűség lecsökkentésének területén.
Nem szabad kifogásokat keresnem, vagy mentegetnem magam a kis dolgokban! Mert azok nem kicsik! Levesznek egy szeletet a lelkemből! Levesznek a szív egészségéből, teljességéből Isten felé! Ez például olyanokat foglal magában, mint például:
- hogyan nézek a szemeimmel egy nőre,
- azzal a hozzáállással, amivel én tekintélyt gyakorlok, hatalmat gyakorlok, hogy ne engedjem meg, hogy a szívem a büszkeségtől felfuvalkodjon, ha hatalmat, tekintélyt bíznak rám.
- Hogy ne mentegessem a testiségemet!
Had adjak erre egy példát! A pásztori tapasztalataim során elég korán fel kellett írnom egy rendet a gyülekezeti tartozékokkal kapcsolatban. Felfedeztem, hogy az egyik társaságnál, ha egy kicsit többet fizetek nekik, akkor a tartozékok mellé kapok egy ajándékot. El kellett döntenem, hogy melyik társaságtól rendelem meg a tartozékokat. Mindkét esetben megkapjuk a tartozékokat. Mindkettő egy becsületes számlát adott, de az egyiknél kapok egy jutalmat, ezt prémiumnak hívták, nevezték. Mentegettem magam, hogy ez jól hangzik, és azt rendeltem meg. De később kijavított a Szent Szellem. Azt mondta, hogy ez nem ajándék, hanem egy csúszópénzt fogadtál el. Ez többe kerül a gyülekezetnek. Először elkezdtem vitatkozni Istennel, azt mondtam, hogy ez csak 3 dollár. Csak 3 dollár. A prémium pedig 15 dollárt ér. Isten nem szólt vissza hozzám. Miután az Úr kijavít téged, utána már nem vitatkozik veled. Ő szól hozzád, és te döntöd el, hogy most hallgatsz-e rá vagy sem! Ez az én tapasztalataim során elég korán volt. Amikor Isten nem szólt vissza hozzám, és nem csináltam semmit ezzel kapcsolatban. Túl bölcs voltam ahhoz, hogy azt gondoljam, megnyertem a vitatkozást. De arra gondoltam, hogy mi az a 3 dollár. Keményen dolgozom, amúgy is rosszul fizetnek, alulfizetett vagyok, legalább néhány hasznos dolgot kell kapnom. Ez egy végrehajtási döntés, és én hoztam meg ezt a döntést, ez az én előjogom. Valóban az volt. De az Úr szólt hozzám ezzel kapcsolatban. Megérkezett a szállítás. Amikor kinyitottam a dobozt, ott volt az összes felszerelés, tartozék, és ott volt a prémiumom. Amikor kinyitottam, amire azt vártam, hogy olyan jó lesz, olyan jó érzés – soha nem tudtam élvezni. Nem volt azzal semmi baj, tökéletes volt. De olyan volt, mintha égette volna a kezeimet. Az irodámban letérdeltem, és azt mondtam, hogy „Uram, ez túl késő most már, de bocsáss meg nekem!” Soha nem mondtam ezt el senkinek, de fogtam azt a prémiumot, és odaadtam a gyülekezetünkben az egyik embernek, és azt mondtam: „Ez talán valami, amit tudnál használni.” Nem mondtam azt, hogy ez egy ajándék. Nem próbáltam azt a benyomást kelteni, hogy én valami nagyszerű dolgot csinálok vele. És számára ez egy hasznos dologgá vált. Ami nekem hasznos volt, az a becsületességről egy korai lecke. Olyan kis dolognak látszik. Valaki azt mondhatná, hogy ez nem olyan fontos, egyszerűen csak törvénykező vagy. Ez nem a törvénykezés dolga. Nem azt mondom nektek, hogy így fogtok megtérni, üdvözülni, hanem csak azt mondom, hogy csak így tudtok egy teljes szívet megőrizni Isten előtt. Isten kegyelme által üdvözülünk. Isten kegyelme által kapunk elhívást a szolgálatba. Az Úr azt akarja, hogy kiterjedjen a szolgálatunk, ugyanúgy, ahogy Dávid határai. Azt akarja, hogy meg legyenek őrizve azok, védelmezve azok a határok. Úgyhogy tanuld meg Dávid imáját: „Uram a becsület védelmezzen engem! Mert Téged várlak, és hallgatok a Te kijavításodra, a Te arcodra nézek!”
Most akkor állítsd szembe ezzel Dávid fiát, Salamont. Salamon jött és örökölte ugyanazokat a határokat. Amikor király lett imádkozott:
Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél…(I Királyok 8:25)
Tehát azt mondja, hogy Uram ezek a határok legyenek az én számomra is védelmezve.