Márk 11,12-14
És másnap, mikor Bethániából
kimentek, megéhezett. És meglátván messziről egy fügefát, amely leveles volt,
odament, ha talán találna valamit
rajta: de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talált; mert nem volt
fügeérésnek ideje. Akkor felelvén Jézus, mondta a fügefának: „Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki!” És hallották
az ő tanítványai.
A Márk 11, 20-24 pedig folytatja: „Reggel
pedig, amikor mellette mentek el, látták,
hogy a fügefa gyökerestől kiszáradt. És Péter visszaemlékezvén, mondta néki:
Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, gyökerestől kiszáradott. És Jézus felelvén, mondta nékik: Legyen hitetek
Istenben! Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a
hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem
hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz
néki, amit mondott. Azért mondom néktek: Amit könyörgéstekben kértek, higyjétek,
hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.”
Figyeljünk most csak arra a
mondatra, hogy „Legyen hitetek Istenben!” Vagy ahogy a magyarázó fordításban áll: „Legyen néktek az Isten hite!”
Illetve, ahogy a görögben áll: „Legyen
Isten szerinti hited!” Jézus bemutatta, hogy Neki Isten szerinti hite
van. Észrevette a leveles fügefát, és közelebb ment, hogy megnézze, mert a
fügeérés ideje még nem jött el. „Miért keresett fügét - kérdezheti erre valaki
-, ha nem volt itt a fügeérés ideje?” De azon az égövön, ahol a fügefák megtartják leveleiket, általában
megtartják a gyümölcsöt (fügét) is. Megvizsgálta a fát, és azt mondta
neki: „Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki!” Másnap látták, hogy a
fügefa gyökerestől kiszáradt. Péter így szólt
hozzá: „Mester a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt.” Mire egy rendkívül
meghökkentő választ kapott: „Legyen hitetek Istenben!” [Legyen Isten szerinti
hitetek] Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és
szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik,
meglesz néki, amit mondott.”
Jézus meghatározza, leírja nekünk az Isten szerint
való hitet. Az Isten szerinti hit olyan hit, hogy valaki hisz valamit a
szívében, azt kimondja a szájával, és amit kimondott, megvalósul. Jézus
bemutatta, hogy Neki ilyen hite van. Azt mondta a fának: „Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt
senki.” Ez a hit szólította életre a
világot.
A Zsidó 11,3-ban ez áll: „Hit
által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami
látható, a láthatatlanból állott elő.” Mit csinált Isten? Hitte, hogy amit mond, megtörténik. Kimondta, hogy legyen
Föld; és az meglett. Életre szólította a növény- és állatvilágot. Életre
szólította az egeket és a Földet, a Holdat, a Napot, a világmindenséget.
Egyszerűen kimondta, és megtörtént. Ez az
Isten szerinti hit. Hitte, hogy amit mond, az megtörténik, és úgy lett.
Jézus bemutatta, hogy Ő rendelkezik ezzel a fajta
hittel, és azt mondta, hogy a tanítványoknak
is meglehet ugyanez: hisznek a szívükkel, kimondják a szájukkal, és amit
hisznek, bekövetkezik. Most azt mondod: „Én is akarom, és imádkozom,
hogy Isten adja meg nekem ezt a fajta hitet.” Imádkozol? Csak az idődet vesztegeted, hiszen már megvan. Minden
hívőnek Isten szerinti hit adatott.
