2011. január 21., péntek

D.Prince: Róma levél 7. fejezet 2. rész

Gal. 5: 22. - De a Szellemnek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

A Szellem gyümölcsei teljesen jók. Az olyan embereket, akik ilyen gyümölcsöket teremnek, nem kell törvényekkel irányítani, nincsenek a Törvény alatt. A keresztény életnek nem az erőfeszítés, hanem az egyesülés a kulcsa. A keresztény élet Istennel való élő, személyes kapcsolat, amely minden erőfeszítés nélkül megtermi azt, amit Isten akar.

Ján. 15: 1-5. - Én vagyok az igazi szőlőtőke, és Atyám a szőlőtermesztő. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz termést bennem, lemetsz - viszont mindegyiket, amelyik termést hoz, megtisztítja, hogy még több termést hozzon. Ti már tiszták vagytok a szavaim által, amelyeket mondtam nektek: maradjatok bennem, én pedig bennetek! Ahogy a szőlővessző sem tud magától termést hozni, ha nem marad a szőlőtőkén, ugyanúgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtőke, ti a szőlővesszők. Az hoz bő termést, aki bennem marad, és én benne - mert nélkülem semmit sem tudtok tenni.

Az Atya a szőlősgazda, egyedül Neki van joga, hogy az életedben metszéseket tegyen. Ezért soha, egy embernek se engedd meg, hogy metszegessen téged. Hogyan lehet szőlősvessző valaki, ha nem hívő? Érdekes kérdés. Az Úr azért tisztogat, metszeget téged, hogy képes legyél gyümölcsöt teremni, nem azért mert nem szeret téged. A kulcs, hogy meg kell maradni Jézusban. Ha nem vagytok közösségben Jézussal, semmi jót nem tudtok produkálni. Jézus a szőlőtő, az Atya a szőlősgazda és az a virág, amelyik megjelenik a szőlővesszőn és gyümölcs lesz belőle, a Szent Szellem. Ha hit által megigazultunk, akkor be fogjuk tartani a megfelelő szabályokat, de szabályok betartásából soha nem fogunk megigazulni. Isten gondoskodik a megigazulás lehetőségéről. Kizárólag Jézus engesztelő áldozatába és feltámadásába vetett hit által nyerhetjük el a Szent Szellem erejét. Jogilag tökéletesen igaz vagy, de a gyakorlatban még hosszú út állhat előtted.

A Törvény életre kelti és előhozza bennünk a bűnt. Ha visszatérünk a Törvényhez, amelytől megszabadultunk, akkor életre kel az óember, aki továbbra is bűnöző.

7: 7. - Mit mondunk tehát? A törvény bűn-e? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.

Itt a kívánság szó inkább a kéjvágyra vonatkozik. A Törvény csak napvilágra hozta a kéjvágy, kívánság természetét, hatalmát.

7: 8. - De a bűn alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; mert törvény nélkül holt a bűn.

Tehát a Törvény ahelyett, hogy segített volna nekem, hogy legyőzzem a kívánságot, működött bennem és fokozta a kívánságot. Ha vannak problémáid a kéjvággyal, a gyűlölettel, a nehezteléssel, soha nem fogod ezt legyőzni magadban tiltó rendelkezésekkel.

7: 9-11. - Én pedig éltem régen a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedett a bűn, Én pedig meghaltam; és úgy találtatott, hogy az a parancsolat, mely életre való, nékem halálomra van. Mert a bűn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa.

A bűn a parancsolat által ölt meg engem.

7: 16-20 - Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó. Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn. Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok. Ha pedig én azt cselekszem, a mit nem akarok, nem én művelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn.

Minél inkább nem akarjuk a bűnt elkövetni, annál nehezebben sikerül. A törvény a nyilvánosságra kényszerítette a bűnt. A törvénynek nem az a célja, hogy megigazítsa az embereket.