2017. november 14., kedd

Németh Sándor - A nyelv hatalma 10.

A VALLÁSOS HAZUGSÁGOK

A vallásos hazugságok, csalások szintén régi keletűek. Az Ószövetségben a legnagyobb vallási hazugságokat a bálványimádással és a hamis prófétálásokkal, kijelentésekkel hozták összefüggésbe. Az Urat ábrázolni, személye iránt tiszteletet ébreszteni szándékozó műalkotásokat a próféta azért mondja hazugságnak, mert nincs bennük szellem, így akik ezek által igyekeznek az Urat tisztelni, vallásos hazugságok csapdáiba kerülnek. „Minden ember bolonddá lett, tudomány nélkül minden ötvös megszégyenül az ő öntött képével, mert hazugság az ő öntése, és nincsen azokban lélek [szellem]." (Jeremiás könyve 10:14)

A hazugság nemcsak az igazsággal ellentétben álló beszéd, hanem sötét szellemi erőt is képvisel. Így a bálványokat imádó, de Istent tisztelni akaró emberek - a szándékukkal ellentétben - az ördög jelenlétébe kerülnek. Isten Káin gyilkossága óta tudja, hogy nem a bárányok eszik meg a farkasokat, nem az ártatlanok falják fel a hazugokat, nem az igazak ölik meg a gonoszokat. Ellenkezőleg: a hazug öli meg az igazat, és a gonosz pusztítja el az ártatlant.

A hazugság hívei ezt az egyszerű képletet előszeretettel bonyolítják, hogy homály és kuszaság fedje be gonoszságaikat. Propagandájukat beszédesen világítja meg az egyik ógörög tanmese, amely a bárányról és a farkasról szól. Phaedrus történetében az idei bárány világosan megcáfolja az acsarkodó farkas minden hazugságát, de végül is a farkasnak elege lesz a bárányból, ostoba bégetéséből, és felfalja.

A hazugok gonosz tetteiket hazugságokkal igazolják. Isten azon­ban egyértelművé tette, hogy gyűlöletes előtte ez a sátáni vonás az emberben:

"E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét utálat az ő lelkének: a kevély szemek, a hazug nyelv és az ártatlan vért ontó kezek, az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, a hazugságlehelő hamis tanú, és aki szerez háborúságokat az atyafiak között!" Péld. 6:16-19.

A bálványimádás az okkultizmusnak is forrása. A Szentírás alapján a bálványokra épülő, úgynevezett istentisztelet, kultusz egyben okkult tevékenység is.

"Mert a bálványok hazugságot szólnak, a varázslók pedig hamisságot látnak és üres álmokat beszélnek, hiábavalósággal vigasztalnak: azért elszélednek, mint a juhnyáj, amely sanyarog, mert nincs pásztora." Zakariás könyve 10:2.

Isten népének egészséges tápláléka az Ige; a hamis próféciáktól, kijelentésektől viszont sanyarognak a hívők. A hamis próféták az Isten Beszédét saját hazugságaikkal próbálják helyettesíteni, az igazsághoz emberi vélekedéseiket és téveszméiket igyekeznek hozzá toldani. Mindezt az Úr nevére való hivatkozással teszik.

A hazudozásnak nagyon súlyos esete az, amikor az Úrnak, a Szent Szellemnek a nevében bizonyos vallásos emberek üres álmokat, látásokat, silány és torz gondolatokat prófétálgatnak egymásnak. Ennél is súlyosabb bűn azonban a Szent Szellemnek való hazugság. Az Ószövetségben a hamis próféciák Isten ítélete alá kerültek, mint például Jeremiás vetélytársa, Hanániás.

"Halld csak, Hanániás! Nem az Úr küldött téged, és te hazugsággal biztatod e népet. Azért így szól az Úr: íme én elküldelek téged a föld színéről, meghalsz ez esztendőben: mert pártütőleg szóltál az Úr ellen." Jer 28:15-16.

A hazug, csaló szellemből való intések és dorgálások, valamint biztatások és bátorítások - különösen, ha ezeket az Úr nevében adják elő - Isten előtt egyaránt utálatosak.

Forrás: Új Exodus Magazin, 8. évf. 1. sz. / 1996