2017. november 24., péntek

Frank Hammond - Démonok és szabadulás Jézus szolgálata alapján 6.

Démonok megnyilvánulása

Ismét a kapernaumi férfiről szólva - akitől a Márk 1,23 feljegyzi, hogy „felkiáltott" - az Ige itt inkább a démonra utal, mint a férfira, bár a démon a férfi hangját használta. A szabadulásban tapasztalt szolgálótestvérek elmondhatják, hogy a gonosz szellemek gyakran kiáltanak azokon keresztül, akiknek szükségük van szabadulásra, vagy akik éppen szabadulnak, különösen, amikor a démonok olyan atmoszférának vannak kitéve, amely tele van Szent Szellemmel.

Általános a démonok között az, hogy felfedik a jelenlétüket azáltal, hogy telje­sen leuralják azt, akiben vannak.

A kenet alatt lévő prédikálás és tanítás szintén kihajtja a tisztátalan szellemeket rejtekhelyükről. A démonok tisztában vannak vele, milyen veszélyt jelent számukra, amikor olyan személlyel van dolguk, aki felismeri a jelenlétüket, és van hite arra, hogy kiűzze őket A démonok félelemből reagálnak, és ezzel elárulják a jelenlétüket, ahogy ez a démon is tette.

Ha az istentisztelet vezetője résen van, észre fogja venni a zavart, amely szétszórtságot és zavarodottságot okoz az összejövetelen. Démonok okozhatják olykor azt is, hogy a kisbabák sírni kezdenek, vagy vallásos túlbuzgóság lesz úrrá a felnőtteken. Ami nem a Szent Szellemtől van, azzal el kell bánni: akár testi, akár démoni. 

Démonok sokasága

Az a démon, amelyik Kapenaumban megnyilvánult azon a férfin keresztül, nem volt egyedül. Voltak ott más démonok is. A névmások ebben a versben váltakozva egyes, illetve többes számot jelölnek, például: „És monda (egyes szám): Ah, mi dolgunk van nékünk (többes szám) veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket (többes szám)? Tudom (egyes szám), hogy ki vagy te..." (Mk 1,23- 24). A szószóló démon az „erős ember'' vagy irányító szellem. Ő felügyelte a démoni tevékenységeket abban a férfiban. Ahogy a légió esetében is (Lk 8,26-40), azt találjuk, hogy démonizált emberekben sok szellem lehet. Az ördög által felállított hierarchikus rendszerben működnek, amelyben alacsonyabb rangú szellemek egy-egy vezető alá vannak beosztva.

A szabadító szolgálatok során démoni csapatokkal, nem pedig egymástól független szellemekkel állunk szemben. Soha nem egyetlen démonnal van dolgunk, hacsak nem az „erős ember" esetében. Minden egyes démon kapcsolatban áll a démoni birodalommal.

Betekintés

A tisztátalan szellem szavai alapján betekintést nyerhetünk a démonokkal kapcsolatosan:

1. A démonok semmilyen módon nem akarnak kapcsolatba kerülni Jézussal. Semmi közük sincs Hozzá. Nyílt összetűzést sem akarnak Jézussal, és - tegyük hozzá - a tanítványaival sem, akik az Ő tekintélyével lépnek fel.

2. A démonok tudják, hogy ki Jézus. A kapenaumi férfiban levő démon azonnal felismerte Jézusban az "Istennek ama Szentjét". Az emberek közül ezzel szemben nagyon kevesen gyanították akkoriban, hogy kicsoda Ő. A démonok tehát ismerik és felismerik az Úr felkent szolgáit. Egy más alkalommal azt olvashatjuk; „Felelvén perig a gonosz szelem, monda (Skéva fiainak): A Jézust ismerem, Pálról is tudok; de ti kicsodák vagytok?" (Csel 19,15)

3. A démonok tudják, hogy a sorsuk a pusztulás, és rettegnek tőle. [Vessük össze: „És ímé kiáltának (a démonok) mondván: Mi közünk te veled Jézus, Istennek Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?"(Mt 8,29).