2015. április 28., kedd

David Yonggi Cho - Az Úr imája - A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma 2.

Ádám és Éva azonban nem hittek és nem engedelmeskedtek Istennek, hanem megpróbálták saját akaratuk szerint irányítani a világot, ezért olyan a világ, amilyen. Isten azonban még ma is megengedi nekünk, hogy élvezzük mindazokat a dolgokat, amelyeket Ádám és Éva élvezett lázadásuk előtt, ha elfogadjuk Jézust Megváltónak, és Istenhez jövünk. Isten akaratának megfelelően minden tökéletesen beteljesedett Jézus Krisztus keresztje által. Keresztényként azt kell tennünk, hogy hiszünk, engedelmeskedünk és örvendezünk. A Biblia sehol sem állítja, hogy a keresztényeknek saját maguknak kell a megélhetést biztosítani. Ellenben azt olvassuk benne, hogy Isten mindent elkészített számunkra.

Most nézd meg saját helyzetedet. A megélhetésedhez szükséges erőfeszítéseid közben félretetted Istent. Jeremiás 33:3. azt mondja: „Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok néked, és megfoghatatlanokat, amelyeket nem tudsz." A ruházkodás, evés-ivás napi gondjai Isten gondjai. Ha magad próbálod megoldani problémáidat, Isten leveszi rólad a kezét. Ha viszont megbánod a hitetlenség bűnét, mindent rábízol az Útra, s hitben, engedelmességben és hálaadásban jársz Isten csodatévő hatalmára várva, akkor megadatik neked, hogy élvezd mindazokat a dolgokat, amelyeket Ő előre elkészített.

Az asszony szemmel láthatólag hallgatott rám és úgy tűnt, hogy egy reménysugár suhant át arcán. Újból könnyes szemmel szólt: „Pásztor, soha senki sem tanította ezt még nekem.“ Azt javasoltam, hogy imádkozzunk.
Amint letérdeltünk, imádkoztam érte: „Uram, életét rád bízom. Mindent a gondjaidra hagyok, és ettől a pillanattól kezdve a békességed árassza el. Hálát adok Neked hitben és engedelmességben. Tudja hát ő eladni a házát, és oldjál meg minden problémát életében."

Másnap elutaztam abból a városból, hogy ébredési összejövetelt vezessek egy másik városban. Nemsokára levelet kaptam ettől az asszonytól. A következőket írta: „Miután elhagytad otthonunkat, csodálatos dolog történt. Elismételtem a teremtésről szóló prédikációdat a férjemnek. Megbántuk vétkeinket és könnyezve adtunk hálát az Úrnak. Néhány nap múlva egy házaspár megnézte a házunkat és felajánlotta, hogy megveszi. Azt mondták, hogy ez pont olyan ház, amilyet kerestek és jóval magasabb árat ajánlottak, mint amekkorát mi előzőleg kértünk. Elköltözünk egy kisebb, de szép és elegáns lakásba. Akikkel csak találkoztam, mindenkinek elmondtam, amit tanítottál nekem.“

A természet is beszél nekünk Isten bőségéről. A kertészek szerint egy almafának harminctól ötven levélre van szüksége ahhoz, hogy megteremjen egyetlen almát. Egy kifejlett almafának több mint százezer levele van - sokkal több, mint amennyire szüksége lenne a gyümölcsterméshez. Miért ad Isten ilyen sok levelet egy gyümölcsfának? A Teremtő előre látja, hogy a hernyók megehetnek néhány levelet. Tudja, hogy a viharok leszakíthatnak egy bizonyos számú levelet. Tudja, hogy szárazság esetén egyes levelek elszáradnak. A bőségesen adó Isten mindezeket előre tudja, ezért gondoskodik tartaléklevelekről a lehetséges problémák leküzdésére.

Van egy másik természeti példa is: a földön fészkelő nőstény fácánok és fürjek harminc tojást tojnak, ami több mint elegendő a fajfenntartáshoz. A nagyobb mennyiség biztosíték arra, hogy a menyétek és borzok tojáslopása esetén se kerüljön veszélybe az utódlás.

A bőség Istene Ádámot és Évát is ellátta mindennel, beleértve az Édenkertet. Ez az Isten Atyánk, és megparancsolja, hogy vegyük igénybe mindazt, amit elkészített nekünk. Határozottan ragaszkodjunk a következő gondolathoz: amíg nincs előtted a bőség Istenének a képe, a mindennapi kenyérért való imád nem lesz elfogadható számára.
Vajon a bőség Istenének mutatta meg magát Isten a történelemben? A válasz egyértelmű „igen“, ahogy ez ismételten kitűnik a Bibliából.