A megváltás pozitív oldalát az Ábrahám áldásából való részesedés képezi. A kereszténnyé válás alaplépései többnyire a sötétség erői alól való kiszabadulást eredményezik, és lehetővé teszik, hogy a hívő bekerüljön Isten jelenlétébe. Az alaplépések által nyert kegyelem képessé tesz bennünket arra, hogy az áldásokat birtokba vegyük. Nagy hibát követnek el azok a keresztények, akik a megtérés, a víz- és Szent Szellem-keresztség után megállnak, és passzívan várják Istentől az áldást.
Az áldásokat a hívő életben is Isten beszéde közvetíti: ezen belül is nem az írás olvasása, tanulmányozása - melyre ugyan nagy szükségünk van -, hanem az Ige hallgatása. Az Igét pedig csak akkor tudjuk hallgatni, ha azt valaki Isten követelményeinek megfelelően prédikálja. Az igehirdetés bolondsága és a Szent Szellem tanítása nélkül senki nem tud Isten ajándékaiból, áldásaiból részesedni. Az áldás birtokbavételének feltételei, melyeket Mózesnek nyilatkoztatott ki Isten, a keresztényekre is érvényesek:
"Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, amelyeket én parancsolok ma néked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened; És reád szállanak mind ez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára." Mózes 5. könyve 28:1-2
A fenti igeszakasz az áldások beteljesedésének feltételeit sorolja fel. A kereszténnyé válás lépéseinek megtétele után aktuálissá válik az életünkben az áldás birtokbavételéhez szükséges igei feltételek betöltése. Az első és legfontosabb követelmény az Ige szorgalmas hallgatása. Erre pedig akkor maradunk képesek, ha a szívünk, életünk a Szent Szellem, és az Ige hirdetése felé fordul, és figyelmünket ezekre szegezzük, így az áldás természetfölötti forrására figyelve Isten beszéde minden napon áldást helyez az életünkre.
A figyelem és a hallgatás közben szívünk és lelkünk megnyílik az Úr hangja és Igéje előtt, ami nélkül a hit nem képes megszületni. A Szent Szellem rhémája az igazságba vetett hitet ülteti a szívünkbe. Ez pedig a hit beszéde által áldást létrehozó erőként szabadul fel bennünk.
Az áldás következő követelménye: az Ige megtartása és megcselekvése. így a keresztény hit, a beszéd és a tett egységesen az Isten Igéjén áll: ez az optimális állapot, amelyre Isten kiönti áldását.
Az áldásmondás a hit beszédének egyik legszebb és legünnepélyesebb változata. A Szent Szellem az ember nyelvét is meg akarja változtatni. Krisztushoz való tartozásunkat és az Ő bennünk élő természetét szavaink, mondataink fedik fel a kívülvalók előtt. A keresztények nem tértek meg addig, amíg a szájuk fékezhetetlen. Jakab apostol szerint ez azt jelzi, hogy „gonosz az, halálos méreggel teljes".
Számos naiv keresztény élete azért tört derékba, mert olyan emberek követésére szánták magukat, akiknek nyelvi gonoszságait nem vették figyelembe. Vadul és trágárul beszélő emberekkel a barátságok, testvéri kapcsolatok tönkremennek. Házasságokat bomlaszt, gyülekezeteket szakít széjjel a gonosz beszéd. Ezen keresztül halálos méreg kerül a hallgatók személyiségébe, ami elveszi a kedvüket a Szent Szellemtől, az igehirdetés hallgatásától, és ettől kezdve semmi sem képes megállítani a szellemi, lelki leépülés folyamatát.
Forrás: Új Exodus Magazin, 8. évf. 1. sz. / 1996
