Amit utána írt az újság, még mindig eleven az elmémben. Kínozták és megerőszakolták, cigarettákat nyomtak el mindenütt a testén, fajtalankodtak vele, olyan brutálisan, hogy belső szervei sérültek. Pelenkába kellett a dolgát végeznie és az élete utolsó 5 napján nem evett semmit. És bár a felesége hajlandó volt váltságdíjat fizetni, halálra verték mielőtt a pénz megérkezett volna. A gyomrom megint görcsben van, ahogy írok erről.
Ha láthatta volna az 'aharit'-ot. Ha láthatta volna magát haldokolva, sikoltozva, kegyelemért könyörögve, kínozva és molesztálva, megverve és megalázva, éhezve és megkötözve és aztán a mozdulatlan, véres holttestet. Ha láthatta volna a végső következményeit a házasságtörő kéjvágynak, soha nem közeledett volna ahhoz a fiatal nőhöz, nem számít milyen jól néz ki vagy milyen testi gyönyöröket ígér. Inkább lemondott volna a szexről az élete hátralevő részében, minthogy ilyen szörnyű sorsra jusson. De nem látta az 'aharit'-ot.
Ezért olyan komoly a figyelmeztetés a Példabeszédekben, nincs itt semmi túlzás!
"Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől! Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához, Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek; . Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson. Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested, És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém, És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet! Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!" (Péld 5:7-14.)
Voltak barátaim, akik lerombolták a szolgálatukat házasságtöréssel, az arcukat elborította a szégyen, a szomorúság könnyei folytak le rajtuk, a lelkiismeretüket elkeseredés és hitetlenség gyötörte. És csendesen imádkoztam amíg velük sírtam, "Uram, ne engedd, hogy valaha is elfelejtsem ezt a kifejezést az arcukon. Ne engedd, hogy elfelejtsem a kín és fájdalom látványát. Hadd maradjon eleven bennem ez a kép egész életemre." Nem éri meg, nem éri meg, nem éri meg! Nincs olyan szexuális kielégülés, nincs olyan romantikus izgalom, nincs olyan beteljesedés és megkönnyebbülés ami megérné, hogy eljátszd a szolgálatod. Ahogy George Hutcheson figyelmeztetett több évszázaddal ezelőtt: "Vigyázz, hogy egyetlen óra ne hozzon örök szégyent rád!" Emlékezz az 'aharit'-ra!
Volt egy gyülekezet-alapító pásztor, aki elbizonytalanodva teljesen visszacsúszott egy éjszakára. Lerészegedett és elment egy partira ahol az emberek szabadon váltogathatták a szexpartnereiket. Odáig jutott, hogy egy másik férfival szexelt. Másnap szembenézett a valósággal: bánkódott és gyötrődött, őszintén megtért és fokozatosan helyreállt az élete. A szolgálata folytatódott, mintha minden rendbe jött volna. De nem így volt. Az egy éjszakás szörnyű engedetlenség következményeként AIDS-el fertőződött meg és mire megtudta ezt, megfertőzte a feleségét és az utoljára született gyermeküket is. Mikor utoljára találkoztam a családjával épp eltemették őt. Mostanra a feleség és a fiuk is valószínűleg meghaltak. Micsoda szégyen!
Ha láthatta volna az 'aharit'-ot! Ha láthatta volna a feleségét és a barátait a temetésén gyászolva, ahogy a koporsóban fekvő elemésztett testét leengedik a földbe. Ha láthatta volna a feleségét és a fiát ahogy fokozatosan elsorvadnak ugyanannak a szörnyű betegségnek a támadása által. Ha láthatta volna a véső pillanatot. Soha a közelébe se megy a bárnak ahol berúgott, mindegy milyen depressziós volt is. Azt mondta volna a feleségének: kötözz az ágy lábához és zárd be az ajtót! Bármit megtett volna, ami megóvja a katasztrofális végtől. Ehelyett az élete most a Példabeszédek elrettentő szavait visszhangozza: "Miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém, És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet! Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!" (Péld 5:7-14)
Egy bűn. Egy alkalommal. Egy végzetes befejezés.
Ilyen esetek miatt van, hogy nem szűnök meg figyelmeztetni szolgáló társaimat (és minden hívőt) a szexuális bűnök veszélyeire. És akárhányszor prédikálom az 'aharit'-ról szóló üzenetet, magamnak is prédikálok. Egyikünk sem mentes a kísértésektől. A társadalmunk teljesen túlszexualizált, az érzékeink folyamatos, kéjvágy vezérelte támadás alatt vannak mindenütt. Hiányos öltözetű férfiak és nők bámulnak ránk a magazin borítókról a szupermarket pénztárnál. Bikinis szépségek mosolyognak ránk az autó és sör reklámokból, pornó oldalak milliói várnak az interneten. Lehet-e azon csodálkozni, hogy a tinédzsereink nagy része már szexuálisan aktív? Ez egy aknamező! És az Ige jól ismeri a természetünket, ezért újra és újra figyelmeztet , hogy tartsuk magunkat tisztán a szexuális területen. Valójában, ha végigolvasod a Példabeszédeket, azt fogod látni, hogy néhány hosszabb részen kívül, amelyek a bölcsesség és bolondság témájával foglalkoznak általánosan, a könyv leghosszabb részei a szexuális bűnről szólnak. (Beleértve tulajdonképpen a teljes 5. fejezetet, részben a 6.-at és a 7. fejezet minden sorát.)
A legtöbb részben a csábító asszonyt írja le, emlékezz a címlapfotókra amiket ma látunk a tökéletes lányról vagy srácról. És ez az egyetlen kép amit a Sátán láttatni akar. Nem akarja, hogy felismerd, hogy a címlapfotó retusált, hogy minden hibát eltüntessen, hogy a hívogató mosoly teljesen mesterkélt és hogy a majdnem meztelenül pózoló személy valakinek a fia vagy lánya. Sátán nem ezt mutatja nekünk. És nem mutatja meg a szex szimbólum életének ürességét sem, vagy azokat a családi problémákat, amelyek a férj vagy feleség függősége miatt lettek egy pornósztár videóit nézve. Nem, ő nem akarja, hogy az 'aharit'-ra figyeljünk.
Fordította: Korányi Tamás