Élénk emlékeim vannak arról, amikor kisfiúk voltunk a bátyámmal Vaden-nel és hajnali 4-kor felébredtünk, és hallottuk, ahogy Anya és Apa beszélgettek. És nagyon sok éjszaka felébredtünk álmunkból, amikor hallottuk őket suttogni és Jézussal beszélgetni. Én tényleg azt hittem, hogy Jézus ott lakott az otthonukban velünk! Barátom, ez nagyon figyelemre méltó gondolat, mert éppen ilyen csodálatos a Szent Szellem erejének birtoklása az életedben. Ez olyan, mintha Jézus testben élne a házadban!
Akkor miért nem tudtam felfogni mit jelentett ez, amikor Anya azt mondta, hogy ”Oral, imádkoznod kell … beszélned kell Istennel!” Az biztos, hogy Apa elszántsága azon az éjszakán, hogy a térdein fog maradni, és imádkozni, beszélni fog Istennel ÉRTEM, amíg nem lesz személyes kapcsolatom Jézussal, valahogy nagyon valóságos és rendkívül személyesnek kellett volna lennie a számomra. Elég szomorú, de nem volt az!
Nem arról van szó, hogy nem hittem Istenben. Olyan szülőkkel éltem együtt, akik szerették Jézust…de én teljesen érzéketlen voltam. Egy elkötelezetten vallásos családban nőttem fel, de nem emlékszem egyetlen egy vallásos érzésre egész életemben addig a bizonyos éjszakáig.
Tudod, a saját világomban éltem, a saját álmaim után rohantam, és saját gyermeki módra úgy gondoltam, hogy azok valóra válhatnak. Roberts Nagyapám bíró volt Oklahomában az Indián Rezervátumok napjaiban és annyira sokat jelentett nekem, hogy példaképpé vált az életemben. Talán ezért akartam ügyvéd lenni annyira. És még azon is mertem álmodozni, hogy egy napon Oklahoma kormányzója leszek!
A nagyapám egy hős volt, és ahogy felnéztem rá, a saját ambícióim nagy vakító istenekké váltak a számomra. Sőt mi több, meg voltam róla határozottan győződve, hogy ha kereszténnyé válok, akkor hangzatos ambícióimat nem tudom elérni. Ezért az álmaim útját állták az átalakulásomnak!
Most ne értsd félre, amit mondok. Nem volt semmi baj azzal a vágyammal, hogy ügyvéddé váljak, sőt még a gyermeki álmom sem volt rossz önmagában, hogy Oklahoma kormányzója legyek. De az, hogy én teljesen el voltam merülve valami teljesen másnak a létrehozásával az életemben, mint amit az Úr tervezett számomra, az rossz volt. Nem hajlottam az Úr felé egyáltalán, vagy afelé amit Ő akart az életemre vonatkozólag. Tehát még a fiatal korom kétségbeesett szélsőségében sem jelent meg az imádkozás és az Istennel való beszélgetés komolyan.
Fordította: Nagy Andrea
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
