"Mert akik a törvény cselekedeteiből vannak [akik azt várják, hogy a szertartások törvényeinek való engedelmesség alapján ítéltessenek meg], átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott [megátkozott, elátkozott, pusztulásra, örök kárhozatra ítélt] minden, aki meg nem marad [benne él és marad] mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje."
Gal 3:10
Nem vettem észre, hogy igazából az volt a problémám, hogy valamennyi próbálkozásommal öntudatlanul a Törvény átka alá vontam magam. Isten Igéjéből jó dolgokat vettem ki, amelyekből aztán törvényt csináltam magamnak. Úgy tekintettem mindenre, mint végrehajtandó feladatra, ahelyett, hogy Isten ígéretének tekintettem volna, amelyet megvalósít bennem, hinni kellett volna Benne és biztosnak lenni a győzelmében. Tudtad, hogy Te is és én is képesek vagyunk törvényt csinálni a Biblia minden szavából, ha nem tudjuk, hogyan közelítsük meg jól?
Valahányszor a Törvény alá vonjuk magunkat, megkeserítjük az életünket. Miért? Mert a Törvény kétféle dolgot tud cselekedni az ember életében: ha pontosan követjük, megszentel. De mivel az ember erre nem képes, a második dolog, amit a törvény tesz az, hogy tovább növeli a bűnt, ami pusztuláshoz vezet.
A Rómabeliekhez írt levél 2. és 3. része arra tanít bennünket, hogy Isten azért adta az Ószövetség törvényeit, hogy az ember próbálja meg betartani azokat, de rá kell ébrednie arra, hogy nem képes rá, és ennélfogva rádöbben, hogy szüksége van egy megváltóra.
Hogyan is játszódik le mindez? Hallgatjuk vagy olvassuk a Törvényt és olyan gondolataink támadnak, hogy „Ha nem követem a törvényt, elvesztem az üdvösségemet” vagy „Isten nem fog szeretni, ha nem jól viselkedek. Nem fog szeretni, ha nem vagyok jó”. És teljesen más szemmel kezdünk el az Igére nézni, mint Isten szeretné. Ő csupán annyit kér tőlünk, hogy nézzünk szembe az igazsággal és valljuk meg: „Igen, Uram, teljesen igazad van. Ezt kell tennem. Változásra van szükségem, de a saját erőmből nem vagyok képes változni. A Te Igéd igazság, és az én életem nem felel meg ennek az igazságnak. Az Igéd tükröt állított elém. Ebben a tükörben meglátom, hogy életem melyik területén járok rossz úton. Nagyon sajnálom ezt Uram, kérlek, bocsáss meg nekem, hatalmaddal és kegyelmeddel változtass meg engem”.
Egyáltalán nem tudtam, hogyan is kell ezt csinálni. Semmit nem tudtam Isten hatalmáról és kegyelméről. Csak azt tudtam, hogy próbálkozom – próbálok jó lenni, próbálok mindent megtenni, amit az Ige szerint meg kell tennem. Megpróbálok kevesebbet beszélni, megpróbálok engedelmeskedni, megpróbálok nagylelkű lenni, megpróbálok a Szent Szellem áldásaiban működni. Megpróbálok többet imádkozni, megpróbálom többet olvasni a Bibliát, és olvasás közben megpróbálom jobban megérteni. Próbálok jobb feleség, jobb anya lenni – és sorolhatnám még tovább.
A vége az lett, hogy teljesen frusztrált lettem.
A frusztrált szó jelentése kiábrándultnak lenni, egy olyan negatív érzelmet átélni, amit egy cél elérésének lehetetlensége miatt érzünk.
Ahogy Péter olyan jól megfogalmazta a Galata 3:10-ben, frusztrált voltam – csalódott és összetört – mert megpróbáltam egy Törvény alapján élni, amit teljesen képtelen voltam betartani. Egy olyan célt igyekeztem megvalósítani, egy olyan vágyat akartam teljesíteni, ami meghaladta a képességeimet. Minél jobban igyekeztem, annál inkább elbuktam.
Ha valami olyan dolog megvalósításába fektetünk energiát, ami eleve bukásra van ítélve, az egyetlen eredmény, amit elérhetünk, a frusztráció. Hogy ezt az érzést legyőzzük, még inkább igyekszünk, még keményebben dolgozunk, hogy célunkat elérjük – ami természetesen még több frusztrációt eredményez.
Ez egy ördögi kör, amit csak úgy törhetünk meg, ha megértjük, mit is jelent Isten kegyelme.
Fordította: Berényi Irén