Reinhard Bonnke - A közbenjárás faltörő kosai 5.

JOGOS ÖRÖKSÉGED

Amálek támadása a pogányok próbálkozása volt arra, hogy távol tartsák Izraelt az örökségétől. Ez rávilágít a közbenjáró erőfeszítés megfelelő témájára, amit a Zsolt. 2:8. állít elénk: "Kérjed tőlem és
odaadom néked a pogány okát örökségül, és birtokodul a föld határait.”

Megjegyzés: először kérünk (közbenjárunk), aztán birtokolunk. A közbenjárást evangélizáció követi - ezzel megyünk be ténylegesen a földre, hogy elfoglaljuk. Ugyanezt az alapelvet mutatja az 1. Timóteus 2:1., ahol azt az utasítást kapjuk, hogy járjunk közben minden emberért. A 4. vers szerint azonban az imának határozott célpontja van. A cél az, hogy "mindenki üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson”. Figyeld meg a "mindenki" szót! így menekülhet meg a világ - a közbenjárás és az evangélizáció által.

Azt is észre kellene vennünk, hogy Mózes leült. Nem keresett kifogásokat azzal, hogy: "fáradt vagyok", mert "mindig imádkozni kell és meg nem restülni" (Lk. 18:1.) és "a jócselekedetben ne restüljünk meg" (Gal. 6:9.). Mózes eldöntötte, hogy imádkozik, amíg a győzelem el nem jön, nem érdekelte az idő. Ez azt jelenti, hogy belépünk a csata egy bizonyos területére, nem csak úgy általánosan imádkozunk, vagy minden különös ok nélkül böjtölünk. Helyénvaló kötelességünk, hogy bizonyos időt imával töltsünk, de a közbenjárásba beletartozik az, hogy egy felismert ellenségre lövünk.

Továbbá az is nagyon fontos, hogy Mózes nem csak elmondott egy imát. A karjai felemelve maradtak, amíg Józsué meg nem szalasztotta Amáleket. A közbenjárás és a kitartás biztosította a győzelmet. Suzette "vajúdásnak" hívja ezt. Ilyen meghatározásokat ad ő a közbenjárásra:

Ima, hogy Isten akarata legyen meg a világban.
Behatolás, közbelépés és együttműködés Istennel.
Részesülés Isten cselekedeteiből, az Ő szolgálata ima által.

Nem saját véleményünk szerint való imádkozás, hanem olyan, ami az Isten vállán levő terhet tartja szem előtt. Azért kell imádkoznunk, amit Isten akar, nem azért, amit mi gondolunk. Ezáltal felvesszük Krisztus gondolkodásmódját.
Fontos annak a meglátása, hogy szükség van Isten cselekedeteire, és akkor bátran és bizalommal kérhetjük az Urat, hogy cselekedjen.

MEGHATÁROZÁSOK

Suzette rámutat, hogy a "közbenjárás" szó ténylegesen az Ézsaiás 53:12-ben fordul elő először a Bibliában, amikor Krisztusról van szó, aki "imádkozott a bűnösökért". Ez a héber baga szó alapvetően azt jelenti: "kegyetlenül összeütközni". Vine szótára leszögezi, hogy a baga azt jelenti: "ellene indul, kegyetlen vele, behatol, közé áll, könyörgésre kényszerít, találkozik és imádkozik".

Tehát itt két különböző szempontot látunk: háborút és vajúdást. Először is, a baga a Sátánnal való valódi szembenállást jelent. Jézus nevében az emberek javára ezáltal "ellene indulunk" és összeütközünk vele. Ez a szó a vajúdásra is utal, ami enyhébb kifejezés - "közé állás", vagyis az Atya elé állás az emberek érdekében. A közbenjárásnak tehát két vonása van: szembe áll a Sátánnal, és Isten elé is áll.

Suzette felhívja a figyelmet az Újszövetségben is a közbenjárásra használt szavakra. Az egyik ilyen görög szó két részből áll. Az egyik rész jelentése: "túlhaladni", a másiké: "találkozni valaki javára, vagy érdekében". Más szavakkal, átnyúlunk a másik emberhez, és megtesszük érte a tőlünk telhető legtöbbet. Egy másik a közbenjárásra használt szó erre is utal: "eljutni a Király füléhez valaki érdekében". Ez azt mutatja, hogy szoros kapcsolatra van szükség a szóló és a Király között.

Suzette egy közönséges szótárhoz is elirányít minket (ez esetben Websteréhez). Ez a közbenjárást úgy írja le, mint "közvetítés, könyörgés, ima, vagy kérés valaki más javára" és a "közbenjárni" igét így határozza meg: "cselekedet két fél között azzal a szemponttal, hogy kibékítsék a köztük levő különbségeket, vagy vitapontokat; követni, ügyet védeni, vagy beavatkozni más érdekében". Könyörgés, kérés, ügy védése, beavatkozás, közbelépés - ez a legmagasabb hőfokra emelt ima.

Fineás beavatkozott, amikor Izrael nagyot vétkezett és csapás következett az egész országra. A terjedő borzalom véget ért, és ezt még nemzedékekkel később is igazságul tudták be Fineásnak. A közbenjáráshoz tartozik, hogy békét csinálunk, embereket eljuttatunk Isten békességéhez. Ez az igazság aratását növeli, ami az örökkévalóságig érvényes. Ez a közbenjárásban rejlő erő.

Suzette hangsúlyozza, fontos, hogy Isten irányítsa az imánkat. Az Ő céljára kell lőnünk. Istennek csatornákra van szüksége az akarata megvalósításához. Suzette erősen ragaszkodik ahhoz, hogy tudnunk kell, mi érdekli Istent, mert Ő tudja, mi történik, amikor mi nem tudjuk, és pontosan tudja, hol készül támadásra a Sátán.