Michael L. Brown - Szentség – Isten jelenlétének feltétele 11.

Mit jelent az, hogy szentül éljünk? Mit jelent elválasztva lenni a bűntől? Júdás levele azt mondja, ne érintsed még csak a ruhát sem, amit a bűnös test megérintett! Mit jelent ez? Ma végignéztem a poggyászomat, és minden el volt pusztítva benne. Mintha egy gép végigment volna rajta és feldarabolták volna. Volt néhány ingem benne, de ezeket nem tudom felvenni, mert más dolgokkal gombóccá volt gyűrve az a néhány ing. Volt ott némi csoki, ami egy lezárt táskában volt. Ez a tasak föl lett tépve és az ingek közé be volt nyomva az összes csoki. Ilyen inget nem tudok viselni már, és nem fogom megenni azt a csokit sem. Az egész teljesen össze van keverve. Ezt teszi az életünkkel a bűn. Mindent összezavar.

Nézzük meg Isten irányelveit. Mielőtt megtértem, egyetlen törekvésem volt, rockegyüttesben akartam dobolni. Egy kábítószeres rock-dobos akartam lenni. Azt akartam, hogy a csapatunkból rock-sztárok legyenek. Ezért éltünk. Aztán találkoztam Jézussal. És megértettem valamit: Hogyha Jézust akarom követni, akkor nem lehetek bűnös rock-sztár. Isten dicsőségére játszhatok a dobon, de erkölcstelenül nem élhetek. Abba kellett hagynom a kábítószert, a lányozást, a gőgösködést, fel kellett adnom a dühömet és a haragomat, abba kellett hagynom a csúnya beszédet. Meg kellett változtatnom azt, hogy miket hallgatok meg, miket nézek és Jézusért kell élnem.
Akkor jöttem csak rá, hogy igazából miből áll az élet. Tudtam már, miről szól az igazi élet, az öröm! Ekkor jöttem rá, hogy miről szól a szeretet és a békesség!

- De feladtad a kábítószert! A herointól jól érezted magad! A LSD-től más világokba szálltál el!

-  Igen, ez bűn volt! Pusztító volt! Az Úr Jézusra van szükségem! 

Abbahagytam a rockzenét, pedig azért éltem korábban, éjjel-nappal azt hallgattam, Jimmy Handrix-et. 

Ti is ismertétek a saját híres együtteseiteket…

Amikor találkoztam Jézussal, megértettem, hogy változás történt. Ezeket a dolgokat magam mögött hagytam. Miért? Mert egy más szellem volt abban! Más erő működött azokban! Lázadó és bűnös szavak voltak azokon a lemezeken! A zene egy bűnös világba vitt el engem! Senki nem kényszerített erre. Amikor találkoztam Jézussal, akkor elpusztítottam ezeket a lemezeket, nem akartam többet hozzájuk sem érni! Bár élveztem őket korábban, az életem teljesen körülöttük forgott, de bűn volt. Ugyanígy volt azokkal a dolgokkal, amiket néztem. Hogyha tisztátalan volt, szexuális tartalom, meztelenség volt bennük, vagy istenkáromlás, erőszak – lehet, hogy erőteljes témája volt a filmnek, volt benne üzenet, esetleg nagyon szórakoztató volt, de mégsem nézhetem, mert nem akarom, hogy megfertőzzön! Szeretnék az Úrnak örömöt szerezni.

„Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek és járjatok szeretetben, miképpen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul. Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, amint szentekhez illik; sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában. Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jön az Isten haragja a hitetlenség fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek;” Efézus 5:1-7.

Van itt a teremben írva valami nagy betűkkel: Ébredj fel Európa! Mit jelent ez? Hogy Európa alszik. Nagyon mély tanítás ez. Kihez beszélünk? Az utca emberéhez? A meg nem váltottakhoz? El akarjuk érni őket, persze, de ők halottak a bűneikben. Ki az, aki alszik? Az Egyház! Isten népe! Ez egy ébresztő trombitaszó azoknak, akik alszanak. Szeretném, ha meghallanátok ezt! Isten irányelvei nem változtak! Szeretném, ha visszagondolnátok a hatvanas évekre és a hetvenes évek elejére! Volt akkor egy kultúra ellenes mozgalom. A társadalom az egyik végleten volt, és ez a kultúraellenes mozgalom egészen a másik irányba ment át. Minden szabályt megszegtek ezek a társadalom-ellenes elemek, az irányelveket megszaggatták, eldobták, az emberek elkezdtek másképpen élni. Tudjátok, hogy mi történt a kultúrával? Az egész kultúra, az egész táradalom elindult ebbe a lázadó irányba. Azok a dolgok, amik szélsőségesnek számítottak negyven évvel ezelőtt, teljesen normálisnak számítanak ma. Az a szórakoztatás, ami 30 évvel ezelőtt megrázó lett volna, ma már normálisnak számít. Azok a dolgok, amiktől az emberek 30 évvel ezelőtt pirultak volna, ma már nevetnek rajtuk. Azok a dolgok, amik megbotránkoztatóak lettek volna a meg nem tért nagyszüleinknek, ma elfogadhatóak számunkra, akik hívők vagyunk! Szeretném, ha meghallanátok, amit mondok!