Az életünkre vonatkozó ítélet semmit sem fog a tudatlanság homályában tartani. Minden láthatóvá és világossá fog válni. Ezért utal Pál az ítélőszékre úgy, mint „komoly istenfélelemre”. Mélyreható vizsgálat tárgya lesz minden motívumunk, szándékunk, gondolatunk, beszédünk, cselekedetünk, és így tovább. A The Message fordítás alapján Pál szavai az lKorinthus 3:9-ben és a 12-15-ben nagyon erőteljesek az építkezéssel és az ítélettel kapcsolatosan:
"Vagy, másképpen fogalmazva, Isten háza vagytok... Fordítsatok különös figyelmet az építőanyagok kiválasztására. Végül vizsgálat fog következni. Ha olcsó és rossz minőségű anyagokat használtok, rajta fognak kapni titeket. A vizsgálat alapos és szigorú lesz. Semmit sem fogtok megúszni. Ha a munkátok kiállja a vizsgálatot, nagyszerű; ha pedig nem, akkor a ti részetek ki lesz szaggatva az épületből, és újra lesz kezdve. De ti nem lesztek kiszaggatva; ti túlélitek - de csak éppenhogy."
Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nem akarom éppen hogy csak túlélni Krisztus ítélőszékét. Itt most az örökkévaló sorsunkról van szó. El tudod képzelni, hogy sok ember mennyire meg lesz döbbenve? Az allegóriánkban minden szereplőt teljesen készületlenül ért az, amivel szembe kellett néznie - kivéve Könyörületest, az egyetlent, aki fel volt készülve. A többiek nem vették komolyan az alapvető tanítást, amit kezdettől fogva ismerniük kellett volna.
Állandóan látok olyan bölcs embereket ebben a világban, akik felkészülnek a jövőjükre. Azzal kezdik, hogy keményen hajtanak az iskolában, ami majd ajtót nyit egy jó karrierre. Miután felépítették a karrierjüket, igyekeznek házakat vásárolni, hogy saját tőkét szerezzenek. Valamiféle megtakarítást és magánnyugdíj előtakarékosságot is fizetnek. Néhányan fogják a fölös pénzüket, és befektetik, hogy az összeg dolgozzon nekik. Mindezt azért, hogy felkészüljenek a jövőjükre; nem akarnak szükséget látni, főleg akkor nem, amikor nyugdíjas éveikbe lépnek. Ha ezek az emberek ágy készülnének fel a nyugdíjas éveikre, mint ahogy sokan az örökkévalóságra készülnek, akkor nem csupán óriási problémának néznének elébe. Nagyon aggódnának is, és meg lennének rémülve, ellentétben sok gyülekezetbe járó emberrel.
Tehát hadd tárjak eléd egy feltételezett forgatókönyvet! El tudod képzelni az alábbi helyzetet pontosan azon a napon, amikor egy ember nyugdíjba megy? Először is, a Társadalombiztosító csődbe megy, és nem marad pénze, amit havonta küldhetne emberünknek. Mintha ez nem lenne elég, a bank, amiben az összes pénzét tartotta, szintén bezárja kapuit és tönkremegy. Minden megtakarítása elveszett. Azután, még ugyanazon a napon, emberünk arra ébred, hogy lángok csapnak fel körülötte. Ég a háza. Úgy menekül ki az otthonából, hogy a rajta lévő ruhán kívül semmit sem tud kihozni, és végig kell néznie, ahogy a háza porig ég, elpusztítva mindent, amije volt.
Ez bizony nagyon szomorú nap lenne emberünk életében. Mégis pontosan ezt a képet festi le nekünk Pál, és valóban ez fog történni néhány kereszténnyel Krisztus ítélőszéke előtt. Hallgassuk meg újra a szavait: „Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. ö maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül” (lKorinthus 3:15). Akik Isten királyságában bölcsek, azok felismerik, hogy nem azért dolgozunk, hogy gondoskodjunk a jövőnkről nyugdíjas éveinkre. Az örökkévalóságra készülünk!
A bölcsek, akikről beszélek, azok, akik megtervezik örök jövőjüket. Céltudatosan élnek, és tudják, hogy örök sorsukat földi életmódjuk írja. Ez látványos bevonulást fog biztosítani számukra Isten Királyságába, ahelyett, hogy csak becsusszannának, miközben minden, amit tettek, elég és elpusztul.
Az Immanuel Kiadó engedélyével.
