David Yonggi Cho - Legyél egészséges! 10.

3. Sábal: Hordoz, elvisel

A héber Sábal szó megmutatja nekünk, hogy a bűn és a betegség benne van az „elhordozni állapotban”. "Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket (gyöngeségeiket) ő viseli (Sábal).” (Ézsaiás 53,11) "Pedig betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá (Sábal), és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!" (Ézsaiás 53,4)

E két versben a Sábal szó bizonyítja, hogy Jézus éppúgy elhordozta a betegségeink miatti kínt, és szenvedést, ahogy elhordozta bűneinket. Ennek megfelelően, ha elhisszük azt, hogy Krisztus megváltott bennünket bűneinkből, azt is el kell hinnünk, hogy megváltott betegségeinkből is. Ha nem hisszük a megváltás mindkét részét, nem hisszük a megváltás egyik részét sem, mert Jézus egyformán elhordozta bűneinket, és betegségünket. Ha igaz az, hogy Jézus elhordozta bűneinket és gyöngeségeinket, akkor annak is igaznak kell lenni, hogy elviselte bűneinket és kínunkat is. Ha tehát ingyen kaptuk a bűnbocsánatot, ingyen kell kapnunk a gyógyulást is hit által. Ez egy olyan igazság, amit nem tagadhatunk le és nem változtathatunk, mert ez napnál világosabban benne van Isten Igéjében.

A héber Sábal szó egy olyan asszony alakját idézi, aki gyermekével nehezen vonszolja magát. Ez azt mondja nekünk, hogy Jézus a gyermekét vonszoló asszonyhoz hasonlóan függött a kereszten és vonszolta-viselte bűneinket és betegségeinket. Megszülte a megváltást, és a gyógyulást, ebben a végső, kínnal teli órák agóniájában.

4. Nása: Hordozni

Ézsaiás 53-ben találunk egy másik szót is, amely megmutatja, hogy Jézus ugyanabban az időben hordozta bűneinket és betegségeinket, és mindkettőtől megváltott minket. "...Ő sokak bűnét hordozá (nása), és a bűnösökért imádkozott." (Ézsaiás 53,12) „Pedig betegségeinket ő viselte (nása)," (Ézsaiás 53,4)

Ebben a két versben jól láthatjuk hogy ugyanaz a héber szó, a nása szerepel a bűnök és a betegségek elhordozására. Jelentése annyi, mint felemelni, elviselni, vagy elmozdítani. Ugyanez a szó fordul elő a 3Mózes 16-ban, amely beszél bűnbakról, amit kiküldtek a pusztába, hogy elvigye az izraeliták minden bűnét. „És tegye Áron mind a két kezét az élő baknak fejére, és vallja meg felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit: és rakja azokat a baknak fejére, azután küldje el az arravaló emberrel a pusztába, Hogy vigye el magán a bak minden ő hamisságukat kietlen földre, és hogy bocsássa el a bakot a pusztában.” (3Mózes 16,21-22)

Az engesztelés napján Izrael népe két kecskebakot hozott. Az egyiket megölték Izrael minden bűne kiengesz­telésére, és vérét ráhintették az oltárra. A másikat azonban bűnbakként elzavarták a pusztába. A bűnbaknak az volt a feladata, hogy végtelenségig hordozza Izrael fiainak számtalan bűnét, amíg el nem pusztul.

A bűnbak az Úr Jézus jelképe. A bűnbak kiment a pusztába, hogy elhordozza az Izraeliták, minden bűnét úgy halt meg Jézus a kereszten és hordozta el minden bűnünket, s egyszer s mindenkorra megfizette bűneink árát. Az isteni gyógyítás evangéliumának ez a szempontja teljesen egyértelmű Ézsaiás 53,5-ben.

"És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.“

Ezt a verset idézve írja Péter, hogy az Úr ugyanabban az időben váltott meg minket bűneinkből és betegségeinkből: „A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel gyógyultatok meg.” (IPéter 2,24) Vigasztalónk a drága Szent Szellem egyértelműen hangsúlyozza ezt az igazságot, amikor azt mondja: "gyógyultatok meg“ (múlt időben). Bűneink és betegségünk árát kétezer évvel ezelőtt tökéletesen kifizették a kereszten. Számunkra már csak annyi marad, hogy szilárdan hisszük ezt az elvégzett tényt és alkalmazzuk magunkra.

Isten nagyon akarja azt, hogy megszabaduljunk betegségeinkből. Ézsaiás világosan bemutatja Isten kívánságát:

"És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.” (Ézsaiás 53,10)

Miért akarta Isten azt, hogy egyszülött fia Jézus Krisztus átmenjen a kereszten szerzett sebek szenvedésén? Ez azért történt, mert Isten meg akart szabadítani a fájdalomtól. Miért volt Jézus néma, nem nyitotta meg száját és a végsőkig elszenvedett mindent, mint a szótlan bárány nyírói előtt, azért mert Ő önként vállalta azt, hogy megvált bennünket szomorúságunkból és kínjainkból.

Ezért, ha a keresztények megvallják, hogy bűneikre bocsánatot kaptak, de nem akarják azt, hogy a betegségtől és a kínoktól megszabaduljanak, ez önmagában véve súlyos bűn, amivel vétkeznek Isten akarata ellen. Ezzel tökéletlenné teszik az életükben a megváltást. Valójában nagyon sok kereszténynek ilyen "félutas” a hite. Isten előre tudta, hogy lesznek ilyen emberek és ezt a tényt le is íratta Ézsaiással: „Ki hitt a mi beszédünknek?" (Ézsaiás 53,1) Ézsaiás 53. fejezetének a tanulmányozásából levonhatjuk azt a következtetést, hogy az evangéliumban benne van az isteni gyógyítás. Isten meg akar szabadítani bennünket a betegségtől és a kíntól. Most pedig nézzük meg azt, hogy a mai egyház hogyan értelmezi és fogadja el az isteni gyógyítás ajándékát.