Németh Sándor - A nyelv hatalma 8.

Isten nem változik. Az embernek van szüksége a változásra. A Teremtő tudja, hogy a káromlás és az átok nem tesz jobbá bennünket, ezért Ő jó hírt hirdetett nekünk. Természetes szinten is ad mindenkinek napot és esőt. Az Újszövetségen ezt még tökéletesebbé tette: mindannyiunk bűneiért odaadta az univerzum „szellemi napját", Jézus Krisztust, és ezután a „szellemi esőt", a Szent Szellemet küldte el a földre.

A tanítványok akkor lesznek tökéletesek, ha embertársaiknak képesek felmutatni az újszövetségi „napot" és „esőt". Jézus Krisztus követői tiszteletadásban részesítik ellenségeiket, még azokat is, akik éppen a békéltétés szolgálata miatt káromolják őket. Dávidot az Úrért is érte káromlás, amit szintén méltósággal szenvedett el. „Mert teéretted viselek gyalázatot, és bontja pironság az én orcámat." (Zsoltárok könyve 69:8)

A káromlóknak Istennel van problémájuk. Dávidra azért zúdultak haragos, keserű, gyalázkodó beszédek, mert Isten szolgájaként élt az istentagadók és -gyalázók között. Az ateisták, krisztustagadók, istenkáromlók az Istennel szembeni ellenszenvüket, megvetésüket az Úr népén töltik ki. Számos fiatal, újjászületett hívőt megrendít az, amikor megtérése után hirtelen közvetlen hozzátartozóinak káromlásai, gyalázkodásai zúdulnak rá. Nem erre készült. Azután, hogy megtapasztalta Jézus Krisztus szeretetét, feltámadásának erejét, mélyen megrázza, amikor rokonaitól és ismerőseitől efféléket hall: „Ami veled történt, az nem az Úrtól, hanem az ördögtől van. Nagyon veszélyes szektába kerültél! Elveszik ott a pénzedet! Tönkreteszik az életedet!" Stb.

Az ilyen káromlási panelekkel terrorizált fiatal keresztények a támadások után zavartan kérdezik: mi is az igazság? A fát a gyümölcséről lehet megismerni. Az Istent valóban szerető emberek örülnek a bűnösök megtérésének, hálát adnak Istennek, amikor a Szent Szellem kiáradásáról, tetteiről hallanak jó bizonyságokat, örülnek, hogy Istent szellemben és igazságban imádó gyülekezetek születnek, és ezek gyarapodnak.

Az Ószövetségtől fogva napjainkig Isten népe, Izrael, gyakorta célpontja a pogány népek káromlásának. A zsidóságnak közel négyezer éve kell szembenéznie a legközönségesebb, legvadabb szidalmakkal, gyalázkodásokkal. Számosán a mai napig az asszíriai királyhoz, Szanhéribhez hasonlóan tagadják, hogy a zsidóság Isten népe lenne, sőt ennek az ellenkezőjét ordítozzák. E káromlás szelídebb változata így szól: igaz, hogy Izrael valamikor Isten népe volt, de bűnei miatt elvetette az Úr, s most destruktív, antikrisztusi, világméretű bűnszövetkezetként fojtogatja az egész világot.

A káromlóknak Jézus Krisztus igazi egyházáról sincs jobb véleményük. A krisztusgyűlölők és -hamisítók az egyházat destruktív szektának igyekeznek beállítani. Az Úr felkentjeit varázslóknak, szélhámosoknak, antikrisztusi, sátáni egyéneknek aposztrofálják. A hívőkön mint rászedett, megcsalattatott tévelygőkön akarnak segíteni, hogy kiszabadítsák őket a szektavezérek és a veszedelmes szekták karmai közül.

A fiatal hívők mindig azt hiszik, hogy velük kezdődött el ez az iszapdobálás. De ez nem így van, mert Jézus Krisztus megszületése óta napjainkig szakadatlanul kíséri a káromlás azokat, akik a betlehemi csillag követésére szánták életüket. A jelenlegi világkorszaknak ez a jellemzője - az Úrnak, a Szent Szellemnek, Isten népének a károm­lása - megmarad a végkifejletig. Az Antikrisztus világméretű hatalmának fő alkotóelemét a káromló propaganda alkotja majd:

"Megnyitá azért az ő száját Isten ellen való káromlásra, hogy szidalmazza az ő nevét, és az ő sátorát és azokat, akik a mennyben laknak." Jelenések könyve 13:6.

Az istenkáromlás bűnét hívők is elkövethetik. Vallásos körökben általánosságban nem szavakkal, hanem tettekkel sértik, káromolják Isten dicsőségét, szentségét. Isten Igéje alapján ugyanis káromlásnak minősül a kereszténységen belüli anómia, aposztázia, a bálványokhoz és idegen istenekhez való visszafordulás. Különösen veszélyes a Szent Szellemmel való szembefordulás, munkájának szavakkal történő becsmérlése és ócsárlása.

"Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Szellem káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek." Máté evangéliuma 12:31.

Ha az Istenhez való tartozásunk és szolgálatunk vagy az Isten népével való közösségünk miatt ér bennünket káromlás, akkor ezekből jelentős áldás származik számunkra. Az ilyen jellegű atrocitások között a hitünket fokozottan Isten Igéjébe kell vetnünk, így a káromló szavak, mondatok nem képesek megmérgezni a belső emberünket. A hit pajzsáról visszapattannak, lehullanak a káromlás tüzes nyilai. Az Úr hatalmat, a Szent Szellem pedig erőt adott népének, hogy „minden nyelvet, amely ellene perbe száll, kárhoztasson". Ha evangéliumi alapokon álló gyülekezet szenved káromlást, ez az Isten népének még nagyobb örömöt és boldogságot szerez, „...mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Szelleme, amit amazok káromolnak ugyan, de ti di­csőítitek azt." (Péter 1. levele 4:14)

Forrás: Új Exodus Magazin, 8. évf. 1. sz. / 1996

Mózes második könyve 23.

1. Ne hordjál hamis hírt! Ne fogj kezet a gonosszal, hogy tanú légy az erőszakra! 2. Ne kövesd a sokaságot rosszra és ne vallj peres ügyben, hajolván a sokaság felé joghajlításra; 3. A szegényt ne tüntesd ki pörében.

4. Ha rátalálsz ellenséged ökrére vagy szamarára, amely eltévedt, vidd azt neki vissza. 5. Ha látod gyűlölőd szamarát leroskadva terhe alatt, távol legyen tőled, hogy magára hagyjad, segítsd fel vele együtt.

6. Ne hajlítsd el a te szűkölködőd jogát az ő peres ügyében. 7. Hazug dologtól maradj távol; ártatlant és igazat meg ne ölj, mert én nem adok igazat a gonosznak. 8. Megvesztegetést el ne fogadj, mert a megvesztegetés megvakítja az éleslátókat és elferdíti az igazak szavait. 9. Idegent ne szorongass, hisz ti ismeritek az idegen lelkét, mert idegenek voltatok Egyiptom országában.

10. Hat éven át vesd be földedet és gyűjtsd be termését; 11. a hetedikben pedig engedd ugarnak és hagyd el, hogy egyék (termését) néped szűkölködői, és amit meghagynak, egye meg a mezei vad; így tegyél szőlőddel és olajfáddal. 12. Hat napon át végezd munkádat, de a hetedik napon nyugodjál, hogy nyugodjék ökröd és szamarad és pihenjen szolgálód fia, meg az idegen.
13. És mindenben, amit mondtam nektek, legyetek óvatosak! Más istenek neveit ne említsétek; ne hallassék szádból.

14. Háromízben ülj ünnepet nekem az évben: 15. A kovásztalan kenyér ünnepét őrizd meg; hét napon át egyél kovásztalant, amint parancsoltam neked, a kalászérés hónapjának idején, mert abban vonultál ki Egyiptomból; és ne jelenjék meg senki színem előtt üresen. 16. És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, melyet elvetettél a mezőn; és a takarodás ünnepét, midőn végére jár az év, midőn betakarítod munkádat a mezőről. 17. Háromszor az évben jelenjék meg minden férfiszemélyed az Úr, az Örökkévaló színe előtt.
18. Ne áldozd kovászos mellett áldozatom vérét, és ne maradjon éjjelen át ünnepi áldozatom zsiradéka, reggelig.
19. Földed zsengéjének elsejét vidd az Örökkévaló, a te Istened házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében.

20. Íme, én küldök angyalt előtted, hogy megőrizzen téged az úton és hogy elvigyen arra a helyre, melyet én elkészítettem. 21. Őrizkedjél tőle és hallgass szavára, ellene ne szegülj, mert ő nem fogja megbocsátani elpártolásotokat, mert nevem van benne. 22. Hanem, ha hallgatni fogsz szavára és megteszed mindazt, amit mondok, akkor ellensége leszek a te ellenségeidnek és szorongatom a te szorongatóidat. 23. Mert jár majd az én angyalom előtted és elvisz téged az Emórihoz, a Chittihez, a Perizihez; a Kánaánihoz, a Chivvihez és Jevúszihoz; és én kipusztítom azt. 24. Ne borulj le az ő isteneik előtt és ne szolgáld azokat, – és ne cselekedjél az ő cselekedeteik szerint – hanem rombold le azokat és zúzd össze az ő oszlopaikat. 25. És szolgáljátok az Örökkévalót, a ti Isteneteket, és ő megáldja a te kenyeredet és vizedet; és akkor eltávolítom a betegséget közepedből. 26. Nem lesz idétlent szülő és magtalan asszony a te országodban; napjaid számát teljessé teszem. 27. Félelmemet küldöm előtted és megzavarom mind a népet, amelyek közé te mész; és teszem, hogy mind a te ellenségeid hátat fordítanak neked. 28. És küldöm a darazsat előtted, hogy előzze a Chivvit, a Kánaánit és Chittit előled. 29.Nem űzöm el őt előled egy évben, hogy ne legyen az ország puszta és elszaporodjék ellened a mező vadja. 30. Apránként űzöm el őt előled, amíg te megszaporodsz és birtokba veszed az országot. 31. És teszem a te határodat a Nádastengertől a filiszteus tengerig és a pusztától a folyamig; mert kezetekbe adom az ország lakóit és te űzöd azokat magad előtt. 32. Ne köss velük, sem isteneikkel szövetséget. 33. Ne lakjanak a te országodban, nehogy vétekre vígyenek téged ellenem, amidőn szolgálnád az ő isteneiket, mert ez tőrré lenne számodra.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Többen vannak velünk, mint ellenünk! Hit Gyülekezete, Paks

A szellemben való helytállás és a helyes szellemi hadviselés - 1. rész

Elizeussal és a szolgájával történt csodálatos esemény - amelyet a 2 Királyok könyve 6. fejezetében a 8-23 versekben találhatjuk - betekintést nyújt a szellemvilág működésébe és több igazságot is kijelent számunkra, amelyek ma is aktuálisak.

SZELLEMI KONFLIKTUSBAN VAGYUNK

Ahogy az ószövetségi Izrael rendszeresen hadakozni kényszerült az ellenségeivel szemben, mint a történetünkben Szíria királyával, ugyanígy ma is: AZ IGAZI EGYHÁZ KONFLIKTUSBAN ÁLL A SÁTÁN KIRÁLYSÁGÁVAL.

Miután megtértünk - mivel Isten képviselőivé is váltunk a Földön - célszemélyek lettünk az ellenség szemében. Ha már nem tudta az ördög megakadályozni, hogy befogadjuk az Urat a szívünkbe és örök életünk legyen, minden eszközét beveti, hogy megfigyelje a szokásainkat, gyenge pontjainkat és megpróbáljon kárt okozni nekünk, hátráltatni és akár elbuktatni bennünket.

A jó hír az, hogy az Újszövetségben Jézus lefegyverezte a fejedelemségeket és hatalmasságokat, tehát a gonosz angyalokat! (Kolosse 2:15)

Az Egyház tagjai számára hatalmat adott arra, hogy kígyókon és skorpiókon tapossunk és az ellenség minden erején úgy, hogy azok ne tudjanak ártani nekünk. Pál pedig kijelenti: "a békesség Istene megrontja a sátánt a ti lábaitok alatt hamar."

Tehát biztos ígéretünk van arra, hogy mindig győztesen jöjjünk ki azokból a csatákból, küzdelmekből, amelyeket az ellenség indít velünk szemben, akár egyéni, akár közösségi szinten!

Azt olvassuk, hogy Elizeus, Isten embere követeket küldött az Izrael királyához, hogy megjelentse, hol akar behatolni az ellenség. Ilyen "üzenet" számunkra az ima, a könyörgés, a közbenjárás, a hitben járás, az Úr követése, egyszóval: az aktív szellemi élet. Ezekkel meghiúsítjuk a sátán tervét az életünkben, a gyülekezetünkben, a világban! Addig vagyunk hatékony keresztények, amíg az Úrral való kapcsolatunk folyamatos és intenzív.

Ezt az ellenség is nagyon jól tudja, ezért egy fontos célja, hogy pontosan a szellemi életünket "támadja meg", olyan körülmények létrehozásában mesterkedik, amely során meggyengül az Úrral való kapcsolat. Elmarad a rendszeres ima, vagy az Igeolvasás, az Istentiszteletre való járás.

Szíria királya is, amikor megtudta, hogy az Isten embere okozza számára a sorozatos kudarcokat, akkor nagy sereget küldött el a lakhelyére, Dótánba, hogy elfogja és ártalmatlanítsa - és így gond nélkül beveheti Izraelt.

Az ellenség módszere, stratégiája ma is ugyanez: el akarja téríteni a szívünket, likvidálni akarja az aktív szellemi életünket, hogy a fegyvereivel szemben védtelenekké váljunk!

De mik is a fő fegyverei az ördögnek velünk szemben?

VALÓJÁBAN AZ ELLENSÉGNEK NINCSENEK ELLENÜNK HATÉKONY FEGYVEREI, HISZEN A MESSIÁS LEFEGYVEREZTE ŐKET!

Azonban mégis van két fontos eszköze, amivel mindent megtesz, hogy a romboló munkáját végezze.

AZ ELLENSÉG EGYIK ESZKÖZE: HAZUGSÁGOT SZÓL

Jézus keményen feddte a benne nem hívő kortársait, eközben elárulta a sátán fő természetét: “Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” (János 8:44)

Az ördög azt hazudja, hogy nincs erőd, hogy nem hallgat meg az Úr, hogy nem is igazultál meg... - ezzel el akar bizonytalanítani, le akar bénítani, azt akarja, hogy passzívvá válj.

AZ ÖRDÖG MÁSIK ESZKÖZE A VÁDLÁS

“És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai [is] ő vele levettetének.
És hallék nagy szózatot az égben, a mely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.” (Jelenések 12:9-10)

A Jelenések könyve a nagy “leleplező könyv” (az eredeti “Apokalüpszisz” görög szó felfedést, leleplezést jelent), kijelenti számunkra az ellenség titkos módszerét: nonstop, 24 órán keresztül vádol, kárhoztat!

1.) vádolja a hívő embereket Isten előtt
2.) vádolja Istent az emberek előtt
2.) az embereket is fel tudja használni, hogy egymást vádolják

Vádol a hibáink, múltban elkövetett bűneink miatt, felnagyítja és torzítja a rossz cselekedeteinket, kárhoztat, hogy elgyengítsen, elbizonytalanítson, elkedvetlenítsen - ugyancsak azzal a céllal, hogy felhagyjunk az Úr keresésével, az intenzív szellemi élettel.

KÉT KÚT: A SZELLEM ÉS LÉLEK EGYSÉGE

Dótán - a város, ahol Elizeus és a szolgája lakott - azt jelenti: “két kút”. Ez mirólunk is szól: a megtérésünk és újjászületésünk következtében kettős természettel, “két kúttal” rendelkezünk: Az új embert Isten hozta létre bennünk, szent és igaz természetű, képes látni a láthatatlant. Ilyen volt Elizeus, Isten prófétája is. Emellett megmaradt a régi természetünk, a külső emberünk, a lelkünk, amely a látható világgal van elfoglalva. Itt, a szellem és a lélek területén - a mi Dótánunkban - zajlik a szellemi konfliktus mindannyiunk életében.

“Jaj, jaj, édes uram! mit cselekedjünk?” - kiáltott fel kétségbeesetten Géházi, Elizeus szolgája, amikor a hatalmas szíriai sereget meglátta reggel. Ilyen a külső emberünk első reakciója is a problémákat látva. “Jaj, jaj, mi lesz velem, hogyan szabadulok meg ettől a nehézségtől...”

Isten embere azonban nem ijedt meg, nem félt, nyugodt maradt! A bennünk lévő, Istentől származó új természet Elizeussal együtt bátorítja a lelkünket a nehéz helyzetekben: "Ne félj. Mert többen vannak, a kik velünk vannak, mint a kik ő velök." (2 Királyok 6:16)

A SZELLEMI KÜZDELEM SORÁN A MI NAGY FELADATUNK AZ, HOGY A KÜLSŐ EMBERÜNKET, A LELKÜNKET AZ ÚJ EMBERÜNKKEL EGYSÉGBE HOZZUK ÉS NEKI ALÁRENDELJÜK.

Ha önmagunkkal egységbe kerülünk úgy, hogy a lelkünk - az érzelmeink, értelmünk és akaratunk -szolgaként a megváltott szellemünk uralma alá kerül, akkor garantált a győzelem, minden lehetségessé válik! Jézus ígéretét erre is érvényesíthetjük: “Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.” (Máté 18:19)

NYISD MEG A SZEMEIT...!

Elizeus kérte az Urat, nyissa meg a szolga szemeit, hogy láthassa azt, amit ő: "És megnyiotta az Úr a szolga szemeit és látta, és íme a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül." (2 Királyok 6:17) Vajon milyen szem nyílt meg, ami eddig nem működött? A fizikai szemével Géházi csak az ellenséget látta, de most hirtelen egy láthatatlan világ tárult fel a szolga előtt, ami ugyanolyan valóságos, mint a természetes világ. Ezek a látószervek a "szív szemei" voltak!

A BIBLIA SZERINT 3 HELYEN VAN LÁTÓSZERVÜNK, SZEMÜNK.

1.) A fizikai szemünk - ez az, amivel a természetes világot látjuk. Fontos érzékelő szervünk, melynek hiánya, a vakság nagy problémákat és nehézséget tud okozni az emberek életében.

2.) Az Ige kijelentést ad arról, hogy a fejünkben is vannak szemek: "A bölcsnek szemei vannak a fejében" (Prédikátor könyve 2:15) - tehát ez a látószerv a bölcsességgel, belátó és átlátó képességgel van összefüggésben. Akinek jól működnek ezek az agyban lévő látószervek, azok megfelelően tudnak eligazodni a világban, amíg az ezzel a szemmel nem rendelkező "bolond" emberek a sötétségben járnak az Ige szerint.

3.) Szív szemei - a szívünkben, személyiségünk irányító központjában, a leglényegesebb alkotóelemünkben is van szemünk, amely a láthatatlan dimenziót képes látni, megragadni. Pál apostol az efézusiaknak írt levelében azért imádkozik, hogy ez a nagyon fontos képesség kialakuljon és megfelelően működjön a hívők életében:

"A mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon nektek bölcsességnek és kijelentésnek Szellemét az Ő megismerésében; És VILÁGOSÍTSA MEG ÉRTELMETEK (EREDETIBEN SZÍVETEK) SZEMEIT, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, és mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is" (Efézus 1:15-21)

HA A SZÍV SZEMEI MEGNYÍLNAK, AKKOR BELELÁT A SZÍVÜNK A LÁTHATATLAN SZELLEMI VALÓSÁGBA, ÉS MEGÉRTI, HOGY JÉZUS KRISZTUSÉ MINDEN HATALOM, MÉG A GONOSZ ERŐK IS ALÁ VANNAK RENDELVE.

Elizeusnak a szolgájához intézett mondata az Újszövetségben így hangzik: "Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?" (Róma 8:31)

Isten - ahogy Elizeus esetében - számunkra is biztosítja a mennyei seregét, erős angyalokat is ad mellénk, hogy megvédjenek bennünket! Nemcsak az Ószövetségi időkre és Dávid életére, kortársaira volt igaz, hogy "az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket." (34. Zsoltár 8.), hanem miránk is! A zsidókhoz írt levél szerint angyalok ezreivel van közösségünk! (Zsidó 12:22)

ÁLLJATOK ELLENE AZ ÖRDÖGNEK!

Isten embere könyörgésére az Úr megvakította az ellenséget - valószínűleg a fejben lévő szemek értelmi és belátó képességét bénította le - ehhez a mennyei seregek jelenlétére is szükség volt. Ezzel "lefegyverezte" és ártalmatlanította az ellenséges szíriai sereget.

Mi, keresztények hogyan tudjuk "megvakítani", ártalmatlanítani a szellemi ellenségünket?
Az Evangéliumokban és az apostolok leveleiben megkapjuk erre a választ:

1.) "TÁVOZZ TŐLEM!" (Kerülj mögém!) - így szólította fel a sátánt többször is Jézus - ezzel egyrészt leleplezte az ördögöt, hogy a kísértés mögött ő áll, másrészt el is utasította a mondatait, ajánlatait, amivel lázadásra, engedetlenségre, az Atya akaratával ellentéstes dolgokra akarta rávenni.

2.) "MEG VAN ÍRVA!" - Isten Szelleme által megelevenített, az aktuális helyzetre kijelentett Igével, a Rémával utasította el az ellenséget Jézus a kísértéskor.Fontos, hogy ismerjük az Igét, kifejlődjön bennünk is a képesség, hogy az Igét fegyverként tudjuk használni az ördöggel és kísértésével szemben. A helyén mondott Ige a szabadulás és a győzelem eszköze számunkra!

3.) ÁLLJATOK ELLENE AZ ÖRDÖGNEK! - Jakab és Péter apostolok felszólítják a hívőket. Ezt gyakorolnunk kell a gondolatainkban, a szavainkkal, imádkozásunk során és magatartásunkban, cselekedeteinkben egyaránt.

Péter apostol szavaival buzdítok mindenkit az aktív szellemi helytállásra és hadviselésre:

"Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben." (1 Peter 5:8-9)

(Az október 8-án, vasárnap Pakson elhangzott tanítás összefoglalója)

Mózes második könyve 22.

1. Ha a betörésen rajta érik a tolvajt és úgy megverik, hogy meghal, nincs miatta vérbűn; 2. ha rásütött a nap, vérbűn van miatta. Fizessen (a tolvaj), ha pedig nincs neki, adassék el az ő lopásáért. 3. Ha megtalálják kezében a lopott dolgot, akár ökröt, akár szamarat vagy juhot élve, kétszerannyit fizessen.

4. Ha lelegeltet valaki mezőt vagy szőlőt, rábocsátja ugyanis marháját és legelteti másnak a mezején: mezejének legjavából és szőlőjének legjavából fizessen. 5. Ha tűz támad és ér töviseket és fölemészt asztagot, vagy lábán álló gabonát, vagy mezőt, fizesse meg az, aki a tüzet gyújtotta.

6. Ha ad valaki felebarátjának pénzt vagy edényeket megőrzés végett és ellopták annak a férfiúnak a házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétszerannyit; 7. de ha nem találják meg a tolvajt, lépjen oda a ház ura a bíróhoz, hogy nem nyújtotta ki kezét felebarátja jószága után. 8.Minden vétség ügyében, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akár elveszett dolog, amelyre azt mondja (a károsult), hogy ez az, a bíró elé jöjjön mindkettőjük ügye; akit elmarasztalnak a bírák, az fizessen kétszerannyit az ő felebarátjának.
9. Ha ad valaki felebarátjának szamarat, vagy ökröt, vagy juhot, vagy bármi barmot megőrzés végett és ez elhullott, vagy megsérült, vagy elfogatott és senki sem látta, 10. Az Örökkévalóra tett eskü legyen kettőjük között, hogy nem nyújtotta ki kezét felebarátja jószága után; és ezt fogadja el annak gazdája és ő ne fizessen. 11. De ha ellopják tőle, fizesse meg gazdájának. 12.Ha széttépetett, hozza el azt tanú gyanánt; a széttépettet ne fizesse meg.
13. Ha pedig kölcsönkér valaki felebarátjától (barmot) és ez megsérül vagy elhull, gazdája pedig nincs vele, fizesse meg. 14. Ha gazdája vele van, ne fizesse meg; ha bérelt volt, bérébe megy.

15. Ha valaki elcsábít hajadont, ki nincs eljegyezve és vele marad, jegybérrel vegye el magának feleségül; 16. ha vonakodik az atyja, hogy neki adja, akkor mérjen le ezüstöt a hajadonok jegybére szerint.

17. Varázslónőt ne hagyj életben.

18. Mindenki, ki barommal hál, ölessék meg.

19. Aki isteneknek áldoz, pusztíttassék el; kivéve az Örökkévalónak egyedül.

20. Az idegent el ne nyomd és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom országában.21. Egy özvegyet és árvát se sanyargassatok. 22. Mert ha sanyargatod őt, hogyha kiált majd hozzám, meg fogom hallgatni jajkiáltását; 23. és fölgerjed haragom és megöllek benneteket karddal és a ti feleségeitek lesznek özvegyek és gyermekeitek árvák.

24. Ha pénzt kölcsönzöl népemnek, a szegénynek melletted, ne légy irányában, mint a hitelező; ne vessetek rá kamatot. 25. Ha zálogba veszed felebarátod ruháját, a naplemente előtt add vissza neki; 26. mert az az egyedüli takarója, az ruhája testének, miben háljon? És lesz, ha kiált hozzám, meghallgatom, mert könyörületes vagyok én.

27. Bírákat ne átkozz és fejedelmet néped között ne szidalmazz.

28. Gabonád és folyadékod adományát ne késleltesd; fiaid elsőszülöttét add nekem. 29. Így tegyél ökröddel, juhoddal; hét napig maradjon az anyjánál, nyolcadik nap add nekem.

30. Szent emberek legyetek nekem; a mezőn széttépettnek húsát ne egyétek, a kutyának vessétek azt.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

A hit filozófiája - RUFF TIBOR - A Szentlélek 1.

Adásunkban szó lesz arról, lehet-e külön imádkozni Isten három személyéhez, mit jelent ténylegesen Isten képmása, illetve hogyan kell elképzelni azt, hogy az Úr megosztja magát. Továbbá megvitatjuk, miért olyan becses az Atya számára a Szent Szellem, és hogy vajon miért épp a Szent Szellem elküldése az üdvtörténet következő lépcsőfoka Jézus Krisztus után.

http://www.hitradio.hu/podcastok/a-hit-filozofiaja/16-szentlelek-i

Joyce Meyer - Találd meg a valódi önmagad és töltsd be elhívásodat 38.

Vedd le a terhet másokról

"Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjukkal sem akarják azokat illetni." Máté 23:4

Szerintem hozzám hasonlóan téged is nyomaszt, amikor irreális elvárásokkal találod magad szemben, és elvárod magadtól, hogy tökéletesen teljesítsd a feladatod. Isten nem akarja, hogy ilyen nyomás alatt éljünk.

Ugyanakkor nekünk is támadhatnak rossz gondolataink, amelyekkel terhelünk másokat. Lehet, hogy többet várunk el emberektől, mint amit képesek teljesíteni. Ha folyamatosan nagy nyomást helyezünk a velünk kapcsolatban levő emberekre, ez egy idő után a kapcsolat végét eredményezi.

Mindenkinek mindenütt szüksége van az elfogadásra.

Minden emberi lénynek, valamennyiünknek térre és szabadságra van szükségünk ahhoz, hogy azzá váljunk, akik vagyunk. Azt akarjuk, hogy olyannak fogadjanak el minket, amilyenek vagyunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lennénk tisztában azzal, hogy nekünk is változnunk kell, de nem akarjuk, a külvilág részéről folyton az az üzenet érkezzen felénk, hogy változnunk kell, ha „bent” akarunk maradni a játékban.

Valószínűleg sokkal szívesebben változunk azok kedvéért, akik a hibáinkkal együtt is elfogadnak minket, mint azokért, akik csak az elvárásaikat sorolják, és azt akarják, hogy ő szabályaikhoz igazodva éljük az életünket.

Egy dolog biztos: Isten nem úgy akarja változtatni az embereket, mint ahogy mi próbáljuk. Ő egy fajta „távolságtartó politikát” folytat, amikor az emberek életében munkálkodik.

Jól emlékszem még arra az időszakra, amikor görcsösen meg akartam változtatni Dave-t, a férjemet és a gyerekeinket. Elég frusztráló évek voltak, mert mindegy milyen módszerrel próbálkoztam, teljes kudarcba fulladt minden kísérletem. Egy napon aztán Isten így szólt hozzám: „Vagy te csinálod, vagy Én, kettőnknek egyszerre nem fog menni. Megvárom, míg befejezed. Ha készen vagy, tudasd velem, Én pedig nekilátok és elvégzem a szükséges munkát”

A családom tisztában volt azzal, hogy nem voltam elégedett velük. Szerettem őket, de nem feltétel nélkül. Nem voltam hajlandó elfogadni a hibáikat: meg akartam változtatni őket!

Még ha titkoljuk is, mennyire elégedetlenek vagyunk a másik emberrel ő érezni fogja. Benne van a hanghordozásunkban, a testbeszédünkben, nem kell ehhez a konkrét szavakat kimondanunk. Próbálunk uralkodni a szavainkon, de ami a szívünkön van, az előbb-utóbb a szánkon lesz. Egyszer úgyis elszóljuk magunkat, és kimondjuk, amit gondolunk.

Állandóan nyomást gyakoroltam a családunkra, én pedig úgy éreztem, ők gyakorolnak nyomást rám, ami nem tetszett.

Persze nem azt akarom mondani, hogy helyeseljük mások életében a bűnt és a nem megfelelő viselkedést és próbáljunk meg ezzel együtt élni. Nem ezt mondom. Azt mondom hangosan és érthetően a személyes tapasztalatom és Isten Igéje alapján, hogy a másik embert csak imával tudod megváltoztatni, nem meggyőzéssel. Ha szereted a másik embert, imádkozz a bűnei miatt, és Isten elvégzi a munkát.

Ha valaki irritál téged, csak saját magát adja, az ő személyisége nem kapcsolódik össze a te személyiségeddel.

A legidősebb fiam, David esetében például folyamatosan bizonyítanom kellett neki, hogy szeretem. Mindig mindennel dacoskodott. Ez nem azt jelentette, hogy nem akart valamit megcsinálni, csak állandóan dacolt. Ő akart mindent kontrollálni, de én nem voltam hajlandó ezt átengedni neki. Ragaszkodott a saját véleményéhez, amit én nem szerettem. Lobbanékony és türelmetlen volt, és nekem ez sem tetszett. Ha egy helyiségben voltunk, körülbelül öt percen belül valami konfliktus támadt közöttünk. Nem feltétlenül verbális, de érezhető volt a feszültség a levegőben.

Imádtam a fiamat, de nem szerettem. Azt akartam, hogy változzon meg, és eldöntöttem, történjen bármi, meg fog változni, akár akarja, akár nem. Mondanom sem kell, teljes csőd volt a kapcsolatunk. Ahogy idősebb lett, a köztünk levő konfliktus egyre élesebb lett, és mivel már férfi volt, nem kisfiú, nem tehettem mást, elfogadtam olyannak, amilyen, és arra kértem, hogy költözzön el a házból.

Aztán egy este, a hét közbeni istentisztelet alatt Isten feltárta előttem, hogy azért nem tudtam elfogadni a fiamat olyannak, amilyen, mert úgy éreztem, nem eléggé spirituális. Azt akartam, hogy (ő is és a többi gyerekem is) „nagyon szellemi” legyen. Azt akartam, hogy „vegye ki a részét” a gyülekezet életéből, ott legyenek barátai. Azt akartam, hogy az estéit a Biblia olvasásával töltse. Hallani akartam, amikor reggel imádkozik. Akartam, akartam, akartam - és mi lett a vége? Nyomás és frusztráció.

Isten azt mondta, kérjek bocsánatot David-től az elmúlt évekért, azért a nagy nyomásért, amit rá helyeztem, és nem tudtam elfogadni őt olyannak, amilyen. Eltartott néhány hétig, amíg engedelmeskedtem. Attól féltem, ha megalázom magam, és megteszem, amit Isten kér, a fiam csak kihasználja a helyzetet.

Végül megtettem, amire Isten utasított. Elmondtam a fiamnak, mit mondott Isten és bocsánatot kértem tőle. A férjemmel együtt azt mondtuk David-nek, hogy mivel 18 éves, új szabályokat vezetünk be a családban, így kihasználtuk ezt a lehetőséget. Elmondtuk neki, hogy szeretnénk, ha hetente egyszer eljönne a gyülekezetbe, ne hozzon lányokat a házba, amikor nem vagyunk otthon, és ne hallgasson rockzenét, amikor nem vagyunk otthon. Ezen kívül azt is elmondtuk neki, hogy nem akarjuk megváltoztatni, elfogadjuk őt olyannak, amilyen.

Amikor mindezt Dave-vel, a férjemmel elmondtuk neki, sírva fakadt.

„Nem is tudjátok, mennyire vágytam már arra, hogy kimondjátok, mennyire szerettek, és elfogadtok olyannak, amilyen vagyok”. Aztán így folytatta: „A szívem mélyén mindig szerettem volna úgy hinni Istenben, mint te és apa, de nem tudok, és nem tudom magamat megváltoztatni. Minden tőlem telhetőt megteszek, és remélem, sikerülni fog”.

Hatalmas kegyelem volt, főleg számunkra, hogy lekerült a nyomás rólunk. Visszaléptünk, és Isten kezébe tettünk le mindent, tegye meg Ő, amit meg kell tennie. Körülbelül fél év telt el, de semmi változást nem láttunk Daviden. Aztán hirtelen, a szilveszteri istentiszteleten Isten megérintette őt. Amikor hazajött, azt mondta, bibliaismeretet akar tanulni a főiskolán, és Istent akarja szolgálni még akkor is, ha elveszíti a barátait.

Ma David a Life In The Word egyik ügyvezetője. Ő felel a missziós projektekért és a médiaügyekért. Ő az egyik legjobb barátunk. Nagyon élvezzük a vele való kapcsolatunkat.

Miközben David-re gyakoroltam nyomást, ez mint a bumeráng, visszahatott rám, és a végén engem nyomott az egész. Egyáltalán nem volt semmi haszna, sőt, inkább kárt okozott a pacsolatunkban és az ő biztonságérzetében egyaránt. Hosszú évekbe telt, mire rájöttem, miért okozott annyi fejfájást a személyisége – pont olyan volt, mint én!

A férjem is állandóan irritált. Dave mindent olyan lazán vesz (a legtöbb dologgal kapcsolatban). Az életfilozófiája teljesen a Biblián alapul – minden gondotokat Őreá vessétek (I Péter 5:7). Általában mindenre ez a válasza. Következésképpen az élete is mentes minden nehézségtől.

Vele ellentétben én mindent nagyon komolyan vettem. Határozott véleményem volt és konkrét kívánságaim. Ha nem sikerült megvalósítanom ezeket, ahogyan én azt elképzeltem, állandóan hisztiztem. Mindent én akartam megoldani, nem voltam hajlandó másra bízni.

Dave lezsersége, bár nagy áldást jelentett számomra, sok nehéz percet okozott nekem. Egyszer aztán nyíltan a szemembe mondta: „Jobb lenne, ha örülnél annak, hogy ilyen vagyok; különben nem csinálhatnád azt, amit csinálsz”. A főállású szolgálatomra gondolt. Az a tény, hogy Isten olyanná formálta Dave jellemét, amilyen, megkönnyítette számára, hogy engedje megvalósítani önmagamat. Nemcsak megengedte, de folyamatosan támogatott is.

Sokszor előfordul, hogy azok a dolgok, amiket más emberektől várunk, ott van bennük, de ezt nem tudjuk élvezni mindaddig, amíg nem hagyunk fel a zsörtölődéssel és azzal a próbálkozással, hogy a másik embert megváltoztassuk. Nnekem egy nyugodt férfira volt szükségem. Azokról a férfiakról, akiket előzőleg ismertem, sok mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy nyugodtak lettek volna. Éveken keresztül imádkoztam egy olyan férfiért mint Dave, és amikor megkaptam őt, állandóan azon igyekeztem, hogy visszategyem a fazekasmester korongjára hogy újraformálja. Ez aztán feszültséget okozott a kapcsolatunkban.

Dave laza volt, de aztán belefáradt. Elkezdett „kiszeretni” belőlem – ezt be is vallotta nekem, amitől nagyon megrémültem. Ma már nagyon örülök, hogy megtette, mert ezzel kiprovokálta, hogy tegyem le a terheimet és bízzam az Úrra, hogy változtasson meg mindent az életemben, amit meg kellett változtatni.

Dave rajongott a sportért, és ez volt az egyik dolog, amit nagyon meg akartam változtatni. Engem egyáltalán nem érdekelt, és önzőségből azt akartam, hogy őt se érdekelje. Azt akartam, hogy minden figyelmét nekem szentelje. Azt akartam, hogy ugyanazt akarja, mint én.

Én, én, én – ez a legnyagobb probléma.

Hány vasárnap délutánt töltöttem sértődötten és puffogva, miközben Dave focit, jégkorongot, golfot, baseballt vagy más sportközvetítést nézett a tévében. Az én hozzáállásom nem tántorította el kedvenc tevékenységétől; az az igazság, hogy sosem engedte meg magának, hogy az állandó morgolódásom kizökkentse a nyugalmából, ami természetesen csak olaj volt a tűzre. De végül mindez a javamra szolgált. Szinte éheztem a stabilitás és békesség után, amit az ő életében láttam.

Ahogy teltek az évek megtanultam, hogy míg ő kedvenc sportműsorait nézi, én is el tudom értelmes dolgokkal tölteni az időmet. Dave mindig azt csinálta, amit én akartam. Abszolút irreális elvárás volt részemről, hogy cak azért hagyjon fel minden kedvenc tevékenységével, mert engem nem érdekeltek.

Hosszú utat tettem meg. Most, ahogy ezt a könyvet írom, az íróasztalomtól éppen Dave-et látom, amint golfmeccset néz, ha reklám van, akkor meg átkapcsol egy másik csatornára, ahol focimeccs megy éppen. Az ő szokásai semmit sem változtak, az enyéim viszont igen. Lement a nyomás, a házasságunk sokkal jobb lett.

Sokszor azt akarjuk, hogy a másik ember változzon, holott nekünk magunknak van szükségünk a változásra.

Fordította: Berényi Irén

Mózes második könyve 21.

1. És ezek a rendeletek, melyeket eléjük tegyél:

2. Ha vásárolsz héber szolgát, hat évig szolgáljon: a hetedikben pedig menjen szabadon, ingyen.3. Ha egymagában jön, egymagában menjen el; ha nős férfi, menjen felesége vele. 4. Ha ura ad neki feleséget és ez szült neki fiakat vagy leányokat, az asszony és az ő gyermekei legyenek az uráé, ő pedig menjen el egymagában. 5. Ha azonban azt mondja a szolga: Szeretem uramat, feleségemet és gyermekeimet, nem megyek el szabadon, 6. akkor vezesse őt az ura a bírákhoz és vezesse oda az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és fúrja át ura az ő fülét az árral és szolgálja őt örökké.
7. Ha pedig eladja valaki az ő leányát szolgálóul, ez ne menjen el; mint a szolgák elmennek. 8. Ha visszatetszik az ő ura szemeiben, aki magának szánta, akkor váltassa ki; idegen népnek eladni nincs hatalma, miután hűtlen volt hozzá. 9. Ha pedig fiának szánja őt, a lányok joga szerint cselekedjék vele. 10. Ha másikat vesz magának, amannak élelmezését, ruházását és lakását ne vonja meg. 11. Ha pedig ezt a hármat nem cselekszi vele, úgy menjen el az ingyen, váltságpénz nélkül.

12. Aki úgy megver valakit, hogy az meghal, ölessék meg. 13. Ha pedig nem lesett rá, de Isten juttatta az ő kezébe, akkor rendelek neked helyet, ahová meneküljön. 14. Ha valaki szándékosan tör felebarátja ellen, hogy megölje orvul, oltárom mellől vedd el őt, hogy meghaljon.

15. Aki megveri az atyját vagy az anyját, ölessék meg.
16. Aki embert lop, hogy eladja azt és megtalálják a kezében, ölessék meg.
17. Aki átkozza az atyját vagy az anyját, ölessék meg.

18. És ha pörlekednek férfiak és egyik megüti a másikat kővel vagy ököllel és az nem hal meg, de ágyba esik. 19. Ha felkel és jár az utcán mankóján, akkor büntetlen legyen, aki megütötte, csak mulasztását térítse meg és gyógyíttassa meg.
20. Ha pedig valaki úgy megveri az ő szolgáját vagy szolgálóját bottal, hogy meghal keze alatt, toroltassék meg rajta. 21. De ha egy napig, vagy két napig életben marad akkor ne toroltassék meg, mert az ő pénze az.
22. Midőn dulakodnak férfiak és meglöknek egy viselős asszonyt, úgy, hogy elmegy magzata, de veszedelem nincs, akkor bírságoltassék meg, amint kiszabja rá az asszony férje és adja meg a bírák útján. 23. Ha azonban veszedelem lesz, akkor adj lelket lélekért, 24. szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, 25. égetést égetésért, sebet sebért, kékfoltot kékfoltért.
26. Ha pedig valaki úgy üti meg szolgája szemét, vagy szolgálója szemét, hogy megrontja azt, szabadon bocsássa el a szeméért. 27. Ha pedig szolgája fogát, vagy szolgálója fogát üti ki, szabadon bocsássa el a fogáért.

28. És ha megöklel egy ökör férfit vagy nőt, úgy, hogy ez meghal: köveztessék meg az ökör és ne egyék meg a húsát, az ökör gazdája azonban büntetlen. 29. De ha öklelős ökör az tegnapról tegnapelőttről és megintetett az ő gazdája és még sem őrzi, és megölt férfit vagy nőt: Az ökör köveztessék meg és gazdája is ölessék meg. 30. Ha váltságdíjat vetnek ki rá, akkor adja meg lelkének váltságát egészen úgy, amint kivetik rá. 31. Ha fiút öklel meg, vagy leányt öklel meg, e rendelet szerint bánjanak el vele. 32. Ha szolgát öklel meg az ökör vagy szolgálói, harminc sékel ezüstöt adjon azok urának és az ökör köveztessék meg.

33. És ha valaki nyit vermet, vagy ha ás valaki vermet és nem fedi azt be, és beleesik ökör vagy szamár: 34. A verem gazdája fizesse meg, árát térítse meg az urának és az elhullott az övé legyen.
35. Ha pedig valakinek ökre megrúgja felebarátjának ökrét, úgy, hogy ez elhull, akkor adják el az élő ökröt és felezzék meg az árát és az elhullottat is felezzék meg. 36. Ha ismeretes volt, hogy öklelős ökör az tegnapról tegnapelőttről és még sem őrzi gazdája, akkor fizessen ökröt ökörért, az elhullott pedig az övé legyen.

37. Ha valaki lop ökröt vagy bárányt és levágja azt, vagy eladja: öt marhát fizessen az ökörért és még juhot a bárányért.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Vidám Vasárnap Dicséretek, Pécs

Frank Hammond - Démonok és szabadulás Jézus szolgálata alapján 4.

Az angyalok szolgálata

Mindenhol vannak angyalok és démonok. A hívő mellett ott van személyenként legalább egy angyal, aki mindenhova elkíséri őt Amikor Péter kopogott az ajtón, miután természetfölötti módon megszabadult a börtönből, először azt gondolták róla, hogy az ő angyala áll az ajtóban.

Amikor a hívők Szellemben járnak és Isten akaratát cselekszik, az angyalok szolgálni tudnak feléjük, és segítik őket.

Másrészről: ha a hívők engedetlenek és lázadnak Isten akarata ellen, ezzel démoni hatásoknak nyitják meg magukat, ami teljes megszálláshoz is vezethet. Folyamatosan az Úr mellett kell döntéseket hoznunk:

„Avagy nem tudjátok, hogy akinek odaszánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek; vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?” (Róm 6,16)

Figyeljük meg, hogy a fenti idézetben az úr: „aki” azaz személy, nem pedig egy személytelen hatalom.

Ha valaki nem az Urat szolgálja, az az ördögöt szolgálja. Semleges terület nem létezik.

A mennyei királyság evangéliuma

Máté 4,23-25; Márk 1,39.

23 És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban és hirdetve az Isten országának evangéliumát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. 24 És elterjede az Ő híre egész Siriában: és hozzávivék mindazokat, akik rosszul valának, a különféle betegségekben és kínokban sínlődőket, ördöngösöket, holdkórosokat és gutaütötteket; és meggyógyítja vala őket. 25 És nagy sokaság követé Őt Galileából és a Tízvárosból és Jeruzsálemből és Júdeából és a Jordánon túlról.

Jézuson keresztül a mennyei királyság evangéliuma hirdettetett és meg is nyilvánult. Az evangéliumhoz hozzá tartozott a gyógyulás és szabadulás is. Azok, akik démonizáltak voltak, meggyógyultak a szabadító szolgálat által. A „meggyógyult" kifejezés görög eredetije a huszonnegyedik versben a "therapeuó", amely olyan gondoskodást és ápolást jelöl, amelynek során helyreáll az egészség. A "therapeuó" erőteljesen utal a szabadulás folyamatára. Az evangélium az a jó hír, hogy Jézus, a Megváltó (Szabadító) megérkezett, szabadulást és gyógyulást hozva az ember egész valója számára. Az ember szelleme megszabadul a haláltól a Szent Szellem közreműködése által, a test és a személyiség pedig egészséges lesz az Ő gyógyító érintése által, és/vagy a tisztátalan szellemektől való szabadítása nyomán.

Akárcsak Jézus idejében, ma is nagy sokaság van szükségben és kétségbeesésben. Az evangélium nem változott meg, és az erejét sem veszítette el. Jézus nem változott meg! Ő tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.

A gyógyulás és a szabadulás ma is rendelkezésünkre áll Krisztus békéltető szolgálata által.

A gyógyulás és a szabadulás sokszor egymáshoz kapcsolódó szolgálatok, mivel a szükségek között előfordulnak átfedések. Lehet, hogy egy epilepsziásban démon van, de lehet, hogy egy agyrésznek is meg kell gyógyulnia. Akármi is a szükségünk, meg kell tanulnunk hittel Jézus elé járulni, tudva, hogy Ő a Szabadító, a Megváltó és a Nagy Doktor.

Mózes második könyve 20.

1. És Isten elmondta mindezeket az igéket, mondván: 2. Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a rabszolgák házából. 

3. Ne legyenek neked más isteneid az én színem előtt. 4. Ne csinálj magadnak faragott képet, sem bármely alakját annak, mi az égben van, fenn és ami a földön van, alant és ami a vízben van, a föld alatt. 5. Ne borulj le előttük és ne szolgáld azokat; mert én az Örökkévaló, a te Istened, buzgó Isten vagyok, ki megbüntetem az atyák vétkét a gyermekekben, harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek; 6. de szeretetet gyakorlok ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és megőrzik parancsolataimat.

7. Ne ejtsd ki az Örökkévaló, a te Istened nevét hiába, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki kiejti az ő nevét hiába.

8. Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt. 9. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; 10. de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van. 11. Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van és megnyugodott a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.

12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad.

13. Ne ölj!

Ne törj házasságot!

Ne lopj!

Ne vallj felebarátod ellen, mint hamis tanú.

14. Ne kívánd meg felebarátod házát! Ne kívánd meg felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, semmit se, ami felebarátodé!

15. És az egész nép látta a mennydörgést, a lángokat és a harsona hangját és a hegyet, amint füstölög; midőn látta a nép, megrendült és megállt a távolban. 16. És mondták Mózesnek: Beszélj te velünk, hogy halljuk, de ne beszéljen velünk Isten, hogy meg ne haljunk. 17. De Mózes mondta a népnek: Ne féljetek, mert azért, hogy megkísértsen benneteket, jött az Isten és azért, hogy legyen az ő félelme rajtatok, hogy ne vétkezzetek. 18. A nép tehát állt a távolban, Mózes pedig odalépett a felleghez, ahol az Isten volt.

19. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Így szólj Izrael fiaihoz: Ti láttátok, hogy az égből beszéltem veletek: 20. Ne csináljatok mellettem ezüst isteneket, meg arany isteneket ne csináljatok magatoknak. 21. Földből való oltárt csinálj nekem és áldozd fel azon égőáldozataidat; és békeáldozataidat, juhodat és marhádat; minden helyen; ahol engedem említeni nevemet, eljövök hozzád és megáldalak téged. 22. Ha pedig kőoltárt csinálsz nekem, ne építsd faragott kövekből, mert vasadat emelted rá és megszentségtelenítetted azt. 23. És ne menj fel lépcsőkön az én oltáromra, hogy fel ne fedessék meztelenséged rajta.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Isten országa a korszak végén - Vidám Vasárnap 2017. október 22. Pécs

David Yonggi Cho - Legyél egészséges! 10.

3. Sábal: Hordoz, elvisel

A héber Sábal szó megmutatja nekünk, hogy a bűn és a betegség benne van az „elhordozni állapotban”. "Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket (gyöngeségeiket) ő viseli (Sábal).” (Ézsaiás 53,11) "Pedig betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá (Sábal), és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!" (Ézsaiás 53,4)

E két versben a Sábal szó bizonyítja, hogy Jézus éppúgy elhordozta a betegségeink miatti kínt, és szenvedést, ahogy elhordozta bűneinket. Ennek megfelelően, ha elhisszük azt, hogy Krisztus megváltott bennünket bűneinkből, azt is el kell hinnünk, hogy megváltott betegségeinkből is. Ha nem hisszük a megváltás mindkét részét, nem hisszük a megváltás egyik részét sem, mert Jézus egyformán elhordozta bűneinket, és betegségünket. Ha igaz az, hogy Jézus elhordozta bűneinket és gyöngeségeinket, akkor annak is igaznak kell lenni, hogy elviselte bűneinket és kínunkat is. Ha tehát ingyen kaptuk a bűnbocsánatot, ingyen kell kapnunk a gyógyulást is hit által. Ez egy olyan igazság, amit nem tagadhatunk le és nem változtathatunk, mert ez napnál világosabban benne van Isten Igéjében.

A héber Sábal szó egy olyan asszony alakját idézi, aki gyermekével nehezen vonszolja magát. Ez azt mondja nekünk, hogy Jézus a gyermekét vonszoló asszonyhoz hasonlóan függött a kereszten és vonszolta-viselte bűneinket és betegségeinket. Megszülte a megváltást, és a gyógyulást, ebben a végső, kínnal teli órák agóniájában.

4. Nása: Hordozni

Ézsaiás 53-ben találunk egy másik szót is, amely megmutatja, hogy Jézus ugyanabban az időben hordozta bűneinket és betegségeinket, és mindkettőtől megváltott minket. "...Ő sokak bűnét hordozá (nása), és a bűnösökért imádkozott." (Ézsaiás 53,12) „Pedig betegségeinket ő viselte (nása)," (Ézsaiás 53,4)

Ebben a két versben jól láthatjuk hogy ugyanaz a héber szó, a nása szerepel a bűnök és a betegségek elhordozására. Jelentése annyi, mint felemelni, elviselni, vagy elmozdítani. Ugyanez a szó fordul elő a 3Mózes 16-ban, amely beszél bűnbakról, amit kiküldtek a pusztába, hogy elvigye az izraeliták minden bűnét. „És tegye Áron mind a két kezét az élő baknak fejére, és vallja meg felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit: és rakja azokat a baknak fejére, azután küldje el az arravaló emberrel a pusztába, Hogy vigye el magán a bak minden ő hamisságukat kietlen földre, és hogy bocsássa el a bakot a pusztában.” (3Mózes 16,21-22)

Az engesztelés napján Izrael népe két kecskebakot hozott. Az egyiket megölték Izrael minden bűne kiengesz­telésére, és vérét ráhintették az oltárra. A másikat azonban bűnbakként elzavarták a pusztába. A bűnbaknak az volt a feladata, hogy végtelenségig hordozza Izrael fiainak számtalan bűnét, amíg el nem pusztul.

A bűnbak az Úr Jézus jelképe. A bűnbak kiment a pusztába, hogy elhordozza az Izraeliták, minden bűnét úgy halt meg Jézus a kereszten és hordozta el minden bűnünket, s egyszer s mindenkorra megfizette bűneink árát. Az isteni gyógyítás evangéliumának ez a szempontja teljesen egyértelmű Ézsaiás 53,5-ben.

"És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.“

Ezt a verset idézve írja Péter, hogy az Úr ugyanabban az időben váltott meg minket bűneinkből és betegségeinkből: „A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel gyógyultatok meg.” (IPéter 2,24) Vigasztalónk a drága Szent Szellem egyértelműen hangsúlyozza ezt az igazságot, amikor azt mondja: "gyógyultatok meg“ (múlt időben). Bűneink és betegségünk árát kétezer évvel ezelőtt tökéletesen kifizették a kereszten. Számunkra már csak annyi marad, hogy szilárdan hisszük ezt az elvégzett tényt és alkalmazzuk magunkra.

Isten nagyon akarja azt, hogy megszabaduljunk betegségeinkből. Ézsaiás világosan bemutatja Isten kívánságát:

"És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.” (Ézsaiás 53,10)

Miért akarta Isten azt, hogy egyszülött fia Jézus Krisztus átmenjen a kereszten szerzett sebek szenvedésén? Ez azért történt, mert Isten meg akart szabadítani a fájdalomtól. Miért volt Jézus néma, nem nyitotta meg száját és a végsőkig elszenvedett mindent, mint a szótlan bárány nyírói előtt, azért mert Ő önként vállalta azt, hogy megvált bennünket szomorúságunkból és kínjainkból.

Ezért, ha a keresztények megvallják, hogy bűneikre bocsánatot kaptak, de nem akarják azt, hogy a betegségtől és a kínoktól megszabaduljanak, ez önmagában véve súlyos bűn, amivel vétkeznek Isten akarata ellen. Ezzel tökéletlenné teszik az életükben a megváltást. Valójában nagyon sok kereszténynek ilyen "félutas” a hite. Isten előre tudta, hogy lesznek ilyen emberek és ezt a tényt le is íratta Ézsaiással: „Ki hitt a mi beszédünknek?" (Ézsaiás 53,1) Ézsaiás 53. fejezetének a tanulmányozásából levonhatjuk azt a következtetést, hogy az evangéliumban benne van az isteni gyógyítás. Isten meg akar szabadítani bennünket a betegségtől és a kíntól. Most pedig nézzük meg azt, hogy a mai egyház hogyan értelmezi és fogadja el az isteni gyógyítás ajándékát.

Mózes második könyve 19.

1. A harmadik hónapban, hogy Izrael fiai kivonultak Egyiptom országából, aznap eljutottak Szináj pusztájába. 2. Elvonultak Refidimből és eljutottak Szináj pusztájába, és táboroztak a pusztában; ott táborozott Izrael a heggyel szemben. 3. Mózes pedig fölment Istenhez és szólította őt az Örökkévaló a hegyről, mondván: Így szólj Jákob házához, és add tudtára Izrael fiainak. 4. Ti láttátok, mit tettem Egyiptommal, hogy vittelek benneteket sasszárnyakon és elhoztalak benneteket hozzám. 5. Azért most, ha hallgattok szavamra és megőrzitek szövetségemet, akkor lesztek az én kiváló tulajdonom mind a népek közül, bár enyém az egész föld. 6. És ti legyetek nekem papok birodalma és szent nép! ezek a szavak, melyeket elmondja Izrael fiainak. 7. Mózes elment és szólította a nép véneit; eléjük terjesztette mind a szavakat, melyeket parancsolt neki az Örökkévaló. 8. És felelt az egész nép egyetemben és mondta! Mindent, amit az Örökkévaló szólt, megteszünk Mózes visszavitte a nép szavait az Örökkévalóhoz. 9. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, én eljövök hozzád felhő sűrűjében, hogy meghallja a nép, midőn veled beszélek és benned is higyjenek örökké. És Mózes hírül vitte a nép szavait az Örökkévalónak. 10. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj a néphez és szenteld meg őket ma és holnap, és mossák meg ruháikat. 11. Legyenek készen a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Örökkévaló az egész nép szeme láttára a Szináj hegyére. 12. Te pedig vonj határt a népnek, mondván: Őrizkedjetek, fogy fel ne menjetek a hegyre és hogy ne érintsétek annak szélét. Bárki érinti a hegyet, ölessék meg. 13. Ne érintse őt kéz, hanem köveztessék meg, vagy lövessék agyon, akár barom, akár ember, ne maradjon életben. Midőn huzamosan szól a harsona, akkor felmehetnek ők a hegyre. 14. És lement Mózes a hegyről a néphez; megszentelte a népet és megmosták ruháikat. 15. És mondta a népnek: Legyetek készen harmadnapra, ne közeledjetek asszonyhoz.

16. És volt a harmadik napon, midőn reggel lett, akkor volt mennydörgés; és villámlás és sűrű felhő a hegyen és igen erős harsona hang; és megrémült az egész nép, mely a táborban volt. 17. És Mózes kivezette a népet Isten elé a táborból, és megálltak a hegy tövében. 18. A Szináj hegye pedig egészben füstölgött, mivelhogy leszállott rá az Örökkévaló tűzben; és felszállt füstje, mint a kemence füstje és az egész hegy nagyon megrendült. 19. És volt, a harsona hangja folyvást erősebb lett; Mózes beszél, Isten pedig felel neki hangosan. 20. Az Örökkévaló leszállt a Szináj hegyére, a hegy tetejére és szólította az Örökkévaló Mózest a hegy tetejére; és Mózes felment. 21. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj le, intsd meg a népet, hogy, ne rontsanak előre az Örökkévalóhoz, hogy lássanak és elesnék közülük sok. 22. És a papok is, kik közel lépnek az Örökkévalóhoz; szenteljék meg magukat, nehogy rájuk törjön az Örökkévaló. 23. És mondta Mózes az Örökkévalónak: A nép nem jöhet fel a Szináj hegyére, mert Te megintettél bennünket, mondván: Vonj határt a hegy körül és szenteld meg. 24. És mondta neki az Örökkévaló: Eredj, menj le, azután jöjj fel te, meg Áron veled; de a papok és a nép ne rontsanak előre, hogy felmenjenek az Örökkévalóhoz, nehogy rájuk törjön. 25. Mózes lement a néphez és megmondta nekik.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Németh Sándor - Isten temploma vagy latrok barlangja (Pécs)

Jézus Krisztus prófétai tette a Templom megtisztítása volt. Újjászületés után Isten szemében új identitásunk van: Isten a templomának néz minket, mert a Szent Lélek bennünk lakik. Az Egyház is Isten hajléka. Isten háza az imádás helye.

Jézus fölforgatott mindent, amit a templomba illegálisan vittek be. Szellemünk lelkünk és testünk vagy Isten imádásának helye, vagy a latrok barlangja.

A latrok vagy rablók a gonosz szellemeket jelképezik. Meg kell tőlük szabadulni, mert kárt okoznak. A szentség belül, a szívben van és onnan árad ki minden részünkre.

SZENTNEK KELL LENNED, HOGY ISTEN NAGY DOLGOKAT CSELEKEDJEN BENNED.

Három területen van küzdelem: a bűn, a régi természetünk, a démonokkal való harc.

Az első a bűn. Ennek is három szintje van: a szív, a gondolatok és a cselekedetek. A bűnt szívből meg kell bánni, meg kell vallani el kell attól szakadni. Az Úr megtisztítja, aki ezt megteszi. A Szószólónk Jézus Krisztus a mennyben, aki az engesztelő áldozat.

A második terület a romlott természetünk. Akkor kapunk kegyelmet Istentől, ha elfogadjuk Jézus Krisztus áldozatát, és ótermészetünket halálba adjuk. Ha az ótermészet halott, a sátán nem tud stratégiát építeni az elbuktatásunkra.

Az Úr Jézus Krisztus őrzi bennünk az új életet, új természetet. Akik Krisztuséi, azok megfeszítették a testet kívánságaival, indulataival együtt. Enélkül nincs győzelem a démonok fölött.

Az emberi természetet illusztrálja a példabeszédben a kerítés nélküli város. Ha nincs bennünk önuralom lelkünk, szellemünk fölött, akkor megszállás alá kerülünk. Magunkat legyőzni a legnagyobb győzelem. Ha a keresztények erősek, az ördög gyorsan elfut.

Több területet támad az ellenség. Az érzelmeink a legsebezhetőbbek. A keserűség gyökerétől meg kell szabadulni, nehogy sokan beszennyeződjenek. Ézsau megkeseredett, amikor Isten őt hátrébb sorolta, Jákób mögé. Az elutasításra rosszul reagált. Isten nem akarta kizárni, a testvériségből hanem ő hagyta ott Izsák családját. Elhagyta azt a családot, így kivonult Izraelből.

ISTEN AKARATA AZ EMBEREKÉ FÖLÖTT VAN!

Másképp alakult volna gyülekezetek sorsa is, ha nem keserednek meg emberek. Az Egyház Isten örök tanácsából jött létre. Istenfélelemmel figyelembe kell venni Isten szuverenitását. Ő osztja a szerepeket.

Ézsau reakciója az elutasításra a lázadás, gyűlölet, agresszió volt. Ez démonoknak nyitja meg az ajtót. Vannak, akik sértetten kivonulnak, mások ott maradnak a gyülekezetben, de lemondás, közömbösség jellemzi őket. Vissza kell nyerni a buzgóságot a testvérek iránt és Isten munkája iránt.

Az elutasításra úgy kell reagálni, mint a föníciai asszony. Nem duzzogott. Pedig maga Jézus utasította el, kétszer is! De az asszony tisztelte Isten szuverén döntését: „Úgy van Uram! de a kutyák is esznek a morzsalékokból…” Az elutasítást hittel kell legyőzni.

AZ ELUTASÍTÁST HITTEL KELL LEGYŐZNI!

Mindenki találkozik elutasítással, megvetéssel, de nem mindegy, hogyan reagál rá. A felnőtt fel tudja dolgozni, de egy kis magzat nem, és ez személyiségzavart okozhat. Szeretetet, tiszteletet és megbecsülést kell az ember kapjon.

Ézsaiás próféta Izraelt megvetett, fájó lelkű asszony hasonlítja. Az elutasítottság lelki szenvedést okoz. Az Úrhoz kell vinni ezt az érzést. Ő mélyen ismeri, együtt érez veled, hiszen nem volt olyan nap földi szolgálata alatt, amikor ne utasították volna el.

MEGSZABADULNI ÚGY LEHET A MEGVETETTSÉGBŐL, HOGY ELFOGADJUK, JÉZUS MAGÁRA VÁLLALTA A KERESZTEN.

Az elme területét is megkötözhetik démonok, félelemmel, aggódással. Hitető szellemek vannak eretnekségek, okkult tanítások és ideológiák mögött is, amik tiltják az ételeket és a házasságot. Ilyen a gender-ideológia, ami a házasságot egyenesen fel akarja számolni.

A nyelvünkkel a szellemvilággal is közösséget ápolunk. A beszédünk hasznával elégszünk meg, és nagyon meghatározza állapotunkat. A hazugságból, átkozódásból meg kell térni. Addig nem lehet beszélni a Szent Lélek uralmáról, amíg a nyelv gátlástalan. A gonosz beszéd ellentéte a hit beszéde, aminek jó hatása van az életünkre.

2017. OKTÓBER 20.
Összefoglalta: Hack Márta

http://pecs.hit.hu/isten-temploma-vagy-latrok-barlangja-nemeth-sandor/

Németh Sándor - A nyelv hatalma 7.

KÁROMLÁS

A káromlás azt jelenti, hogy sértő, szidalmazó, gyakran mérges és gúnyos szavakkal, megvető, lekicsinylő mondatokkal beszélnek valakiről azzal a céllal, hogy értéktelen és alkalmatlan, felesleges személynek láttassák másokkal is. A káromlásokkal embereket, közösségeket, etnikumokat, sőt magát Istent is rossz hírbe hozzák. A káromlás szintén elterjedt fegyver a különböző jellegű politikai, kulturális és vallási csatározásokban. A káromlók félnek, hogy az általuk károsnak, nemkívánatosnak minősített egyének, szervezetek jó hírre tesznek szert, melynek következtében elfogadásuk növekedhet a társadalomban.

A káromlás az emberek gondolatainak, érzéseinek, véleményének hamis, erőszakos befolyásolása, és egyben tisztességtelen manipuláció is, amely az isteni és emberi méltóság megvetésén alapul. Magyarországon a káromlásnak minden formája széles körben elterjedt. Az utcákon, közlekedési eszközökön, stadionokban és bizonyos pártgyűléseken sokszor az embereket méltóságukban sértő és megalázó, trágár szavakat, mondatokat használnak. A „lebolondozások", „lebunkózások" ma már elmaradhatatlan részét képezik a hétköznapi kommunikációnak. Hatalmas, sőt szinte jóvátehetetlen károkat okoztak nemzetünkben a különféle vallási, kulturális, politikai tartalmú és szexuális indíttatású káromló szlogenek.

Salamon király azt mondta, hogy „a férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje, az ő beszédének jövedelmével lakik jól” (Példabeszédek köny­ve 18:20). A káromló beszédből semmi haszon nem származik, csak kár. Nem csoda, hogy az egész országban széltében-hosszában elterjedt káromlások miatt mindenkinek általánosan rossz közérzete és elégedetlensége támad. Beszédünk sokkal jobban meghatározza a hangulatunkat, mint az, hogy mennyi pénz van a zsebünkben vagy a bankszámlánkon.

Az emberi méltóságnak, illetve az Isten szentségének, dicsőségének vagy egyszerre mindkettőnek a káromlása a történelem során politikai és vallási rendszerek, valamint számos emberi alkotás lényegét képezte. A középkori klérus, a nemzetiszocialisták és a kommunisták propagandáját a szidalmazás, a szenvtelen, gúnyos becsmérlés, a kegyetlen és megszégyenítő beszédek tették félelmetessé, melyekkel más etnikumú és vallású embereket árasztottak el. A szex-forradalom vívmányaitól gátlástalanná vált feministák, szodomaiak, különböző posztmodern, avantgarde úgynevezett művészcsoportok, kábítószeren szocializálódott sztárok, önjelölt zsenik a káromlás újabb mélységeit hozták a felszínre.

A progresszió és a modernség látszatát viselő alkotócsoportok újdonsága többnyire abból áll, hogy a káromlást művészi rangra igyekeznek emelni. Ugyanazt folytatják, amit a középkori katolicizmus megtett a vallás területén, a nácizmus, a kommunizmus pedig a politikai hatalom szférájában. A magyar közélet napjainkban ezeknek az erőknek a hordalékterületévé vált. Részben ezzel magyarázható, hogy jó ízlésű és tehetséges polgárok, entellektüelek hátat fordítanak nemcsak a közéletnek, hanem hovatovább már az országnak is.

Isten törvénye alapján az emberek káromlása bűn, mert minden ember Isten képére, hasonlatosságára teremtetett. Az egyén eredendő méltóságát mindenkiben tiszteletben kell tartani. Az ítélkezés tárgyát csak a bűn képezheti: azok a cselekedetek, melyekkel az ember megsértette Isten törvényét.

Az igazság alapján álló vád megfogalmazása, a bűn kárhoztatása azonban nem azonos a káromlással. Az így kimondott ítélet és annak végrehajtása nem feltétlenül jelenti az elítélt végérvényes minősítését. Isten ugyanis fenntartja önmagának a jogot az irgalomra. "Könyörülök azon, akin könyörülök, kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek." (Rómaikhoz írt levél 9:15)

Jézus Krisztus tanítása szerint akkor lehetünk a mennyei Atya tö­kéletes fiai, ha minden ember felé jóakarattal viseltetünk, és minden embert tiszteletünkből részesítünk.

"Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekszik-e? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképpen cselekesznek-é? Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes."
Máté evangéliuma 5:45-48.

Az emberek iránt tanúsított tisztelet és jóakarat nem jelenti azt, hogy nézeteikkel, cselekedeteikkel egyet is kell értenünk. Számos területen nem követhetjük az embereket: nem nekünk kell megtérnünk hozzájuk. Az Isten és a világ közötti ellentétet sem úgy számolja fel az Úr, hogy az emberek elvárásainak megfelelően feladja önmagát. Nem változtatja meg természetét, és kijelentéseit sem vonja vissza.

Forrás: Új Exodus Magazin, 8. évf. 1. sz. / 1996

Mózes második könyve 18.

1. Midőn hallotta Jitró, Midján papja, Mózes apja mindazt, amit Isten tett Mózessel és Izraellel, az ő népével, hogy kivezette az Örökkévaló Izraelt Egyiptomból; 2. akkor vette Jitró, Mózes apja Cippórát, Mózes feleségét, miután ez elküldöttje volt, 3. és két fiát, akik közül az egyiknek a neve Gérsóm, mert azt mondta: idegen voltam, idegen földön; 4. a másiknak a neve pedig Eliezer: mert atyám Istene volt segítségemre és megmentett Fáraó kardjából. 5. És eljött Jitró, Mózes apja és fiai, meg felesége Mózeshez a pusztába, ahol táborozott az Isten hegyénél. 6. És megüzente Mózesnek: Én, apád, Jitró jövök hozzád, meg feleséged és két fia vele. 7. És Mózes kiment az ő apja elé, leborult és megcsókolta őt és kérdezték egymást jólétük felől, azután bementek a sátorba. 8. Mózes elbeszélte az apjának mindazt, amit az Örökkévaló tett Fáraóval és Egyiptommal Izrael miatt; mindazt a fáradalmat, mely őket érte az úton, de megmentette őket az Örökkévaló. 9. És Jitró örült mindama jó miatt, amit az Örökkévaló tett Izraellel, hogy megmentette Egyiptom kezéből. 10. És mondta Jitró: Áldassék az Örökkévaló, ki megmentett benneteket Egyiptom kezéből és Fáraó kezéből; aki megmentette a népet Egyiptom keze alól! 11.Most tudom, hogy nagyobb az Örökkévaló minden isteneknél; mert amely dologgal vétkeztek, (az jött) rájuk. 12. És hozott Jitró, Mózes apja égőáldozatot és vágóáldozatokat Istennek; és eljött Áron, meg Izrael minden véne, hogy egyenek kenyeret Mózes apjával Isten színe előtt.

13. És volt másnap, leült Mózes törvényt tenni a nép között; és ott állt a nép Mózes körül reggeltől estig. 14. És látta Mózes apja mindazt, amit az tesz a néppel, és mondta: Micsoda dolog ez, amit te teszel a néppel? Miért ülsz te egyedül és az egész nép áll körülötted reggeltől estig?15. És mondta Mózes az ő apjának: Mivelhogy eljön hozzám a nép, hogy megkérdezze Istent. 16.Ha ügyük van; eljönnek hozzám és én ítélek ember és társa között, és ismertetem Isten törvényeit és tanait. 17. És mondta neki Mózes apja: Nem jó a dolog, amit te teszel. 18. El fogsz lankadni te is, meg a nép is, mely nálad van, mert túlságos nehéz a dolog neked, nem bírod azt végezni egyedül. 19. Most tehát hallgass szavamra, tanácsot adok neked, Isten pedig legyen veled! Te légy a nép számára Istennel szemben és vidd te a dolgokat Isten elé. 20. És világítsd meg nekik a törvényeket és tanokat, ismertesd meg velük az utat, melyen járjanak és a cselekedetet, melyet cselekedjenek. 21. Te pedig szemelj ki az egész népből derék férfiakat, istenfélőket, igaz férfiakat, kik gyűlölik a haszonlesést, és tedd feléjük ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé. 22. Ők tegyenek törvényt a nép között minden időben és lesz, minden nagy ügyet hozzanak el hozzád, de minden kis ügyben ítéljenek ők; így könnyíts magadon és ők viseljék veled (a terhet). 23. Ha ezt a dolgot megteszed és Isten megparancsolja neked, akkor megállhatsz és az egész nép is helyére jut békében. 24. És Mózes hallgatott az ő apja szavára és megtett mindent, amit mondott. 25. Kiválasztott Mózes derék férfiakat egész Izraelből és tette őket főnökökké a nép fölé, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé, 26. hogy törvényt tegyenek a nép között minden időben; a nehéz dolgot elviszik Mózeshez, minden kis dologban pedig ítélnek ők. 27. És elbocsátotta Mózes az ő apját, és ez elment az országába.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

A hit filozófiája - RUFF TIBOR - A pénz szerelme

Ezúttal szó lesz Jézus feltámadásának jogi következményéről, illetve beszélünk a húsipar kegyetlenkedéseiről, és többek között ennek kapcsán a pénz szerelméről is. Megvitatjuk, vajon József miért nem kereste családját szabadulása után, és mi a különbség a jogi, és az érzelmi megbocsátás között.

http://www.hitradio.hu/podcastok/a-hit-filozofiaja/15-a-penz-szerelme

Mózes második könyve 17.

1. És elvonult Izrael fiainak egész községe Szin pusztájából vonulásaik szerint az Örökkévaló parancsára; és táborozott Refidimben, de nem volt víz, hogy igyék a nép. 2. És pörlekedett a nép Mózessel és mondta: Adjatok nekünk vizet, hogy igyunk! És mondta nekik Mózes: Mit pörlekedtek velem, és mit kísértitek meg az Örökkévalót? 3. És szomjúhozott ott a nép vízre és zúgolódott a nép Mózes ellen, és mondta: Miért is hoztál fel bennünket Egyiptomból, hogy megölj engem és gyermekeimet és nyájaimat szomjúság által? 4. És kiáltott Mózes az Örökkévalóhoz, mondván: Mit tegyek e néppel? Kevés híja, és megköveznek engem. 5. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Vonulj a nép előtt és vegyél magaddal Izrael vénei közül, meg botodat, mellyel megverted a folyamot, vedd kezedbe és menj! 6. Íme, én állok majd előtted ott a sziklán, a Chóreben, üss a sziklára és kijön abból víz és majd iszik a nép. Mózes így cselekedett Izrael vénei szeme láttára. 7.És elnevezte a helyet Másszó (megkísértés) és Merivó (pörlekedés), Izrael fiainak pörlekedése miatt és mivelhogy megkísértették az Örökkévalót, mondván vajon közepettünk van-e az Örökkévaló, vagy nincs?

8. És eljött Amálék és harcolt Izraellel Refidimben. 9. És mondta Mózes Józsuának: Válassz ki nekünk férfiakat és menj, harcolj Amálek ellen; holnap odaállok én a domb tetejére is az isteni bot kezemben. 10. Józsua úgy cselekedett, amint mondta neki Mózes; hogy harcoljon Amálek ellen; Mózes, Áron, meg Chúr fölmentek a domb tetejére. 11. És volt, mikor Mózes fölemelte a kezét, akkor erősebb volt Izrael és mikor leeresztette kezét, akkor erősebb volt Amálek. 12. Mózes kezei pedig nehezek voltak, vettek tehát egy követ, alátették és őrá ült; Áron pedig és Chúr támasztották kezeit, innen egyik és onnan egyik. Így voltak kezei kitartók naplementéig. 13. És Józsua meggyengítette Amálékot és népét a kard élével.
14. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Írd fel ezt emlékül a könyvbe és tedd Józsua füleibe; hogy el fogom törölni Amálék emlékét az ég alól. 15. Mózes pedig épített oltárt és elnevezte: Az Örökkévaló az én zászlóm! 16. És mondta: Mert Isten trónusán a kéz, hogy harca van az Örökkévalónak Amalék ellen, nemzedékről nemzedékre.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Michael L. Brown - Menj, és többé ne kövess el bűnt - Szentségre hívás 37.

Nincs kárhoztatás!

Lehetséges, hogy a Megváltó Vére nekem nyereség?
Meghalt értem, aki a fájdalmát okozta?
Értem, aki a halálba küldtem Őt.
Csodás szeretet. Hogy lehet ez?
Hogy Te Istenem, meghaltál értem?

Rab szellemem hosszan volt odalent.
A bűn és a test súlyos láncaiban.
Aztán szemem résén átjutott egy sugár
Felébredtem és a cellámat beragyogta a fény.
Láncaim lehulltak a szívem szabad volt.

Nem rémít a kárhoztatás.
Jézus és benne minden az enyém.
Benne élek az élő Főben.
Az Ő igazságába öltöztem.
Bátran közeledhetek az örök trónhoz.
És megkapom a koronát Krisztus által, aki az enyém.
Charles Wesley: Lehetséges ez? (nyersfordítás)

"A megigazulás a mi mostani bűneinkre vonatkozik. Mikor elé megyünk és megbánjuk, Isten megtisztítja a szívünket minden bűntől és tisztátalanságtól és megigazultan állunk ott, mint egy újszülött, aki sosem követett el bűnt. Nincs kárhoztatásunk. Jézussal járhatunk és szent életet élhetünk az Úr előtt, ha a Szellemben járunk." WILLIAM SEYMOUR

Gyakran érzed a kárhoztatás szellemét? Sokszor érzed úgy, hogy másodrendű polgár vagy Isten Országában, megtűrt, de az Úr által nem igazán szeretett személy? Megszokott számodra, hogy bűnösnek és tisztátalannak érzed magad, függetlenül attól, hogy mennyire van rendben az életed? Identitásodat az "ítélet alatt álló bűnöst" leíró igeversek határozzák meg? Mindig az "ó én nyomorult" életérzést hordozod és nehezen tudsz azonosulni a megigazultságról szóló igékkel?

Persze tudod, hogy az Új Szövetség azt tanítja: "Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak" (Róm.8.1.), de ismerni az Igét vagy megtapasztalni annak realitását sokszor két különböző dolog. Ráadásul nem lehetsz teljesen biztos benne, hogy valóban érted mire gondolt Pál, mikor e híres szavakat leírta. Arra gondolt, hogy mint újjászületett hívők, sosem kell kárhoztatást éreznünk, függetlenül attól, hogyan élünk, vagy arra, hogy nincs okunk kárhoztatás alatt lenni amíg Isten szerint való az életünk? Vagy a Róma 8.1-nek nincs köze az érzésekhez?

Azt tanítja-e , hogy semmilyen bűn vagy engedetlenség nem befolyásolja a mennyhez kötődő, Isten gyermeke állapotunkat vagy azt, hogy azoknak a hívőknek akiknek jó a kapcsolatuk Istennel, nem kell félniük a pokoltól? És bármit is tanít, hogyan tudjuk az írott szavakat a szívünkbe és az elménkbe ültetni?

Tudjuk, hogy a Sátán egyik legnagyobb trükkje, hogy Isten népét csüggedésbe és reménytelenségbe taszítsa, hogy távol érezzék magukat a Mennyei Atyától. Különösen azoknál a hívőknél tudja bevetni ezt a taktikát, akiknek érzékeny a lelkiismeretük vagy hiányzik a biztonság az Úrral való kapcsolatukból. És ez a soha el nem múló kétség érzése még több bűn elkövetéséhez vezethet. Minek is próbálkozni egyáltalán? Azoknál a hívőknél, akiknek a bizalmuk és biztonságérzetük erős, az ördög pont az ellenkező módszert használja. Megpróbálja elaltatni őket hamis biztonságérzéssel, azt mondva nekik, hogy minden rendben, akkor is ha semmi nincs rendben. (Lásd Jer.6.14. 8.11.) Bátorítva őket, hogy azt higgyék, nem tudnak olyan bűnt elkövetni, amely megváltoztathatná Isten feléjük tanúsított hozzáállását. Nem kell hozzá atomfizikusnak lenned, hogy kitaláld, hogyan vezet ez a gondolkodás a rendszeres, szándékos bűnelkövetés életformájához.

Persze, ezek a Sátán csalásai, de mielőtt leleplezhetnénk a Sátán hazugságait és megújíthatnánk elménket az igazsággal, meg kell értenünk az igazságot. Milyen értelemben vagyunk felmentve a kárhoztatás alól Jézusban? És hogyan segíthetnek ezek a bibliai tények felülkerekedni a bűnön és megóvni minket a vétkektől?

Egy kicsit tegyük félre a "ha megtértél egyszer, örökre megtértél" kérdését, mivel ez nem központi témája a Róm.8.1-nek. A kérdés, amit fel kell tennünk, ez: Mit jelent pontosan a kárhoztatás szó (görögben katakrima ) az Új Szövetség vonatkozásában? Pál maga ad egyértelmű választ, mivel ő az egyetlen szerző aki ezt a görög főnevet használja a teljes Új Szövetségben és ő is csak háromszor, a Róma 5 és 8-ban. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem nehéz kitalálni, pontosan miről beszél itt.

Tudjuk természetesen, hogy a Róma 8 fő témája, főleg az első 17 versben, a Szellemben való élet törvénye vagy alapja. Ezen alapelv szerint, a testünk tagjait halálba adva, dicsőségben járhatunk Istennel. És mivel a fejezet megmutatja, hogyan feszíthetjük meg a testet és élhetünk a Szellemben -így betöltve a törvény elvárásait - teljesen világos, hogy a Róma 8 NEM a bűnre való felhatalmazásért íródott. Mire gondolt tehát Pál, mikor azt mondja, nincsen kárhoztatásunk? Hadd mondja ezt el ő maga. Előtte elmagyarázta, hogy ahogy Ádám bűne mindenki számára halált hozott, az Úr Jézus kegyelme is minden emberre elhatott:

"Mert az ítélet egyből lett kárhozottá, az ajándék pedig sok bűnből van igazulásra. Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesültek. Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. (Róm5:16/b-18)

"Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. " (Róm 8:1-2)

Fordította: Korányi Tamás

Mózes második könyve 16.

1. És elvonultak Élimből és elérkezett Izrael fiainak egész községe Szin pusztájába, mely Élim és Szináj között van, tizenötödik napján a második hónapnak, hogy Egyiptom országából kivonultak.2. És zúgolódott Izrael fiainak egész községe Mózes és Áron ellen a pusztában; 3. és mondták nekik Izrael fiai: Vajha meghaltunk volna az Örökkévaló keze által Egyiptom országában, midőn ültünk a húsos fazék mellett, midőn ehettünk kenyeret a jóllakásig; mert ti kihoztatok bennünket a pusztába, hogy megöljétek ezt az egész gyülekezetet éhség által.
4. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, én hullatok nektek kenyeret az égből; menjen ki a nép és szedje a napravalót a maga napján, hogy megkísértsem, vajon jár-e tanom értelmében, vagy sem? 5. És lesz a hetedik napon, akkor készítsék el amit bevisznek és lesz kétszerese annak, amit naponként szednek. 6. És mondta Mózes meg Áron Izrael minden fiainak: Este majd megtudjátok, hogy az Örökkévaló vezetett ki benneteket Egyiptom országából; 7. reggel pedig majd látjátok az Örökkévaló dicsőségét, mivelhogy meghallotta zúgolódásotokat az Örökkévaló ellen; mi pedig mik vagyunk, hogy ellenünk zúgolódtok? 8. És mondta Mózes: Azáltal, hogy ad az Örökkévaló nektek este húst, hogy egyetek és kenyeret reggel, hogy jóllakjatok; mivelhogy hallotta az Örökkévaló zúgolódásotokat, mellyel zúgolódtok ellene, mi pedig, mik vagyunk? Nem ellenünk van a ti zúgolódásotok, hanem az Örökkévaló ellen. 9. És mondta Mózes Áronnak: Mondd Izrael fiai egész községének: Lépjetek oda az Örökkévaló színe elé, mert meghallotta zúgolódásotokat. 10. És volt, midőn, Áron szólt Izrael fiai egész községéhez, a puszta felé fordultak; és íme, az Örökkévaló dicsősége megjelent a felhőben.

11. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 12. Hallottam Izrael fiai zúgolódását; szólj hozzájuk, mondván: Estefelé esztek majd húst és reggel jóllaktok majd kenyérrel, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. 13. És volt este, fölszállt a fürj és elborította a tábort; reggel pedig volt harmatréteg a tábor körül. 14. Midőn fölszállt a harmatréteg, íme, a puszta színén valami apró szemcsés, apró, mint a dér a földön. 15. Midőn látták Izrael fiai, mondták egymásnak: Mi ez? Mert nem tudták, hogy mi az. És mondta nekik Mózes: Ez a kenyér, melyet az Örökkévaló adott nektek eledelül. 16. Ez az a dolog, amit parancsolt az Örökkévaló: Szedjetek belőle, kiki étke szerint, egy ómert fejenként, lelkeitek száma szerint, kiki a sátrában levők számára vegyetek. 17. És így cselekedtek Izrael fiai és szedtek, ki többet, ki kevesebbet. 18. És megmérték az ómerrel és nem volt fölöslege annak, ki többet szedett, aki pedig kevesebbet szedett, annak nem volt fogyatkozása; kiki az ő étke szerint szedett. 19. És mondta nekik Mózes: Senki se hagyjon meg belőle reggelig. 20. De nem hallgattak Mózesre és meghagytak némelyek belőle reggelig, de megférgesedett és megbűzhödött; és haragudott rájuk Mózes, 21. Így szedték azt minden reggel, kiki az ő étke szerint; midőn pedig melegen sütött a nap, elolvadt. 22. És volt a hatodik napon, szedtek kétszeres kenyeret, két ómert egynek; és eljöttek a község minden fejedelmei és tudtára adták Mózesnek. 23. És ő mondta nekik: Ez az, amit szólt az Örökkévaló: Nyugalom, szent szombat lesz az Örökkévalónak holnap; amit sütni akartok, süssétek meg és amit főzni akartok, főzzétek meg, az egész fölösleget pedig tegyétek el magatoknak megőrzésre, reggelre. 24. És eltették azt reggelre, amint parancsolta Mózes és nem bűzhödött meg és féreg sem volt benne. 25. És mondta Mózes: Egyétek meg ma, mert szombat van ma az Örökkévalónak; ma nem találjátok azt a mezőn. 26.Hat napon át szedjétek azt, de a hetedik napon szombat van; nem lesz azon. 27. És volt a hetedik napon, kimentek a nép közül, hogy szedjenek, de nem találtak. 28. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Meddig vonakodtok még megőrizni parancsolataimat és tanaimat! 29.Lássátok, hogy az Örökkévaló adta nektek a szombatot, azért ad nektek a hetedik napon két napi kenyeret; maradjatok kiki a helyén, ne menjen ki senki az ő helyéből a hetedik napon. 30. És nyugodott a nép a hetedik napon. 31. És elnevezte Izrael háza mannának; az pedig olyan volt, mint a koriandrum magva, fehér és íze olyan, mint a mézeskalácsé. 

32. És mondta Mózes: Ez a dolog, amit parancsolt az Örökkévaló: Egy tele ómerrel legyen belőle megőrzésre nemzedékeiteknek, hogy lássák a kenyeret, melyet enni adtam nektek a pusztában, midőn kivezetlek benneteket Egyiptom országából. 33. És mondta Mózes Áronnak: Vegyél egy palackot és tegyél bele egy tele ómerrel mannát, és tedd azt az Örökkévaló színe elé megőrzésre nemzedékeiteknek. 34. Amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, odatette Áron a bizonyság elé megőrzésre. 35. Izrael fiai pedig ették a mannát negyven évig, amíg elérkeztek lakott földre; a mannát ették, amíg elérkeztek Kanaán országának határára. 36. Az ómer pedig egy tized éfó volt.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Joyce Meyer - Találd meg a valódi önmagad és töltsd be elhívásodat 37.

Megajándékozott minket ama Szerelmesben

"Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben."
Efézus 1:6.

Nem szabad elhinni azt, hogy Isten csak akkor fogad el minket, ha tökéletesek vagyunk. Fogadjuk el azt az igazságot, hogy elfogadott minket „ama Szerelmesben”.

Isten elfogad minket, mert hiszünk az Ő Fiában, Jézus Krisztusban. Ha elhisszük a sátán hazugságait, küzdelemmel és frusztrációval teli életet élünk, és sosem leszünk képesek arra, hogy kibontakoztassuk a bennünk rejlő képességeket.

Isten a következő igazságot helyezte egyszer a szívembe: „Tegyél meg mindent a legjobb tudásod szerint, és lépj be az Én nyugalmamba”. Ez nagyon jól hangzott, mivel már mindent megpróbáltam, és teljesen kimerültem. Rájöttem arra, hogy még a legjobb tetteim sem tökéletesek, és ez az oka annak, hogy Jézus meghalt értem és érted is.

A teljesítmény/elfogadás taposómalmában

"Ellenben annak, aki nem [a törvény szerint] munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul [amelyet Isten elfogad]. Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül." Róma 4:5-6.

Ha már éveket töltöttél el a teljesítmény és elfogadás taposómalmában, nagyon nehéz kilépni onnan. Ez már életformáddá vált. Befolyásolja a gondolataidat, döntéseidet, érzékeidet.

Sok ember inkább marad a megszokott világában, nem mer kilépni belőle, fél a bukás gondolatától is. Olyan sok negatív tapasztalat, kudarc érte már őket, hogy nem mernek új életet kezdeni.

Ha az emberek hozzászoknak ahhoz, hogy csak akkor érezhetik magukat jól, ha jó teljesítményt nyújtanak, elég szomorú élet elé néznek. Belekerülnek egy ördögi körbe: megpróbálnak valamit, elbuknak, aztán még jobban próbálkoznak, de megint csak elbuknak, és ez így megy tovább.

Isten nem szeretné, ha egy ilyen taposómalom lenne az életünk. Azt akarja, hogy jól érezzük magunkat akár tökéletesen teljesítünk, akár nem. Nem azt akarja, hogy telve legyünk büszkeséggel, de nem is azért teremtett bennünket, hogy elutasítsuk magunkat. És ez az a pont, ahol a „ki” és a „cselekedet” olyan fontossá válik. Meg kell tanulnunk különbséget tenni a kettő között, és alaposan meg kell vizsgálni mindkettőt. Szomorúak vagyunk, ha rossz teljesítményt nyújtunk, és a következő alkalommal megpróbálunk minden tőlünk telhetőt megtenni. Megpróbálhatjuk a teljesítményünket javítani (a „cselekedeteinket”), de az értékünk (a bennünk levő „ki”) nem a teljesítményünktől függ.

Azok az emberek, akik gondokkal küzdenek ezen a területen, rosszul értelmezik ezt a dolgot. Ha már előre feltételezik azt, hogy gyengébb teljesítmény esetén elutasításban lesz részük, ezzel gyakorlatilag úgy veszik ezt a dolgot, mintha már meg is történt volna – ezzel befolyásolva a körülöttük levő embereket.

Hadd mondjak egy példát. Az ügyvezető igazgatómnak, akivel már több éve dolgozom együtt, problémája adódott a teljesítmény/elfogadás kapcsán. Úgy nőtt fel, hogy állandóan azt sulykolták belé, hogy csak akkor fogadja el a környezete, ha tökéletesen teljesít.

Amikor nálunk kezdett dolgozni, észrevettük, ha bármikor megkérdeztük, hogy áll a rábízott feladatokkal, megbirkózik-e velük, nagyon furcsán reagált. Úgy tűnt, irritálja ez a kérdés. Ha azt tudta mondani, hogy minden rendben van, minden feladatot elvégzett, nem volt gond. De ha nem tudott ilyen választ adni, még görcsösebben, még erőteljesebben vetette bele magát a munkába. Ez a hozzáállás nem igazán tetszett nekem, mert egyfajta visszahúzódást és elutasítást éreztem a részéről velem kapcsolatban. Én nem utasítottam el őt azért, mert nem tökéletes, de ő azt hitte, hogy én nem fogadom el őt; következésképpen nem tudta elfogadni a szeretetet, amit önzetlenül adni szerettem volna neki.

Mindig a hitünk szerint kapunk: amit hiszünk, azt kapjuk, semmi többet. Ha nem hiszünk a kegyelemben, a könyörületességben, Isten jóindulatában, nem is részesülhetünk benne. Ha azt hisszük, mindent tökéletesen kell végeznünk ahhoz, hogy Isten elfogadjon bennünket, ezzel elutasítjuk a szeretetét, pedig Ő nem utasít el bennünket. Ez rossz gondolkodásmód csapdába ejt minket. Olyan, mint egy taposómalom, ami olyan gyorsan forog, hogy nem tudunk leszállni róla.

Ha te is beleestél a teljesítmény/elfogadás ördögi csapdájába, imádkozom érted, hogy törjön meg ez a kör az életedben, és tudd szabadon átvenni, hogy Isten elfogad téged, és utána segíts a többieknek megtenni ugyanezt.

Fordította: Berényi Irén

Mózes második könyve 15.

1. Akkor énekelte Mózes és Izrael fiai ezt az éneket az Örökkévalónak és szóltak, mondván: Hadd énekelek az Örökkévalónak, mert fenségesen fenséges volt, lovat és lovasát a tengerbe döntötte.2. Erősségem és énekem Isten, ő lett nekem segedelmem. Ez az én Istenem, őt dicsőítem atyám Istene, őt magasztalom. 3. Az Örökkévaló, a harc ura, Örökkévaló a neve! 4. Fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette és válogatott vitézei elmerültek a nádastengerben. 5. A mélységek borítják őket, leszálltak a habokba, mint a kő. 6. Jobbod, Örökkévaló! dicső erőben; jobbod, Örökkévaló! összezúzza az ellent. 7. Fenséged nagyságával lerontod támadóidat, kibocsátod haragodat és megemészti őket, mint a tarlót. 8. Orrod leheletétől feltorlódtak a vizek, megálltak mint a fal a hullámok, megmerevedtek a mélységek a tenger szívében. 9. Szólt az ellen: Üldözöm, elérem, zsákmányt osztok, betelik velük lelkem; kirántom kardom, kiirtja őt kezem! 10. Fújtál leheleteddel: elborította őt a tenger; elsüllyedtek, mint az ólom a hatalmas vizekben. 11. Ki olyan, mint te, a hatalmasak között, Örökkévaló! Ki olyan, mint te, dicső a szentségben, félelmetes dicsőségű csodatevő. 12. Kinyújtottad jobbodat: elnyelte őt a föld. 13. Kegyelmeddel vezetted a népet, melyet megváltottál, hatalmaddal szentséged lakába. 14. Népek hallották és reszkettek, remegés fogta el Pelesesz lakóit. 15. Akkor megrémültek Edóm törzsfői, Móab hatalmasait elfogta a rettegés, elcsüggedtek Kanaán lakói mind. 16. Rájuk borult félelem és rettegés, karod nagyságától elnémultak, mint a kő; míg átvonul a te néped, Örökkévaló! míg átvonul a nép, melyet szereztél. 17. Elviszed és ülteted birtokod hegyére, a helyre, melyet lakóhelyednek alkottál, Örökkévaló! a szentélybe, Uram; melyet kezeid készítettek. 18. Az Örökkévaló uralkodik mindörökké! 19. Mert bement Fáraó lova szekerével és lovasaival a tengerbe, és az Örökkévaló visszahozta rájuk a tenger vizét; Izrael fiai pedig átmentek a szárazon a tenger közepében.
20. És vette Mirjám, a prófétanő, Áron nővére a dobot kezébe, és kimentek mind a nők utána dobokkal és körtánccal. 21. És Mirjám elkezdte nekik: Énekeljetek az Örökkévalónak, mert fenségesen fenséges volt, lovat és lovasát a tengerbe döntötte.

22. És elindította Mózes Izraelt a nádastengertől és mentek Súr pusztájába; mentek három napig a pusztában és nem találtak vizet. 23. Elérkeztek Móróba, de nem tudtak vizet inni Móróból, mert keserű volt az, azért nevezték el Mórónak (keserű). 24. És zúgolódott a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk? 25. Ő pedig kiáltott az Örökkévalóhoz és az Örökkévaló mutatott neki egy fát; ő beledobta a vízbe és édes lett a víz. Ott adott neki törvényt és jogot, és ott megkísértette őt. 26. És mondta: Ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened szavára és azt, ami helyes az ő szemeiben teszed, figyelsz parancsolataira, megőrzöd mind a törvényeit: mindama betegséget, melyet Egyiptomra bocsátottam, nem fogom rád bocsátani, mert én vagyok az Örökkévaló, a te gyógyítód.
27. És elérkeztek Élimbe, ott pedig volt tizenkét vízforrás és hetven pálma; és táboroztak ott a víz mellett.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Hack Péter - Teljes hittel, semmit sem kételkedve jöjjünk az istentiszteletre

HACK PÉTER PRÉDIKÁCIÓJÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA:

A sátorok ünnepe a harmadik őszi ünnep, amely hét napon át tart. A termés begyűjtésének ideje volt ez, amikor örvendeznek az emberek, hogy Isten ez évben is megáldotta őket. Másik rendeltetése, hogy megemlékezzenek arról, hogy foglyok voltak, és Isten vezette őket a pusztában. Izrael fiai ilyenkor Istenhez fordulnak, és kérik az esőt. A mezőgazdaság Izraelben csak Isten kegyelméből működhet. Az ipari termelés az más. A mi jólétünk nem emberi erőfeszítés által működik, hanem Isten kegyelme által.

AZ A JÓ, HA MINDEN NAP HÁLÁT TUD ADNI AZ EMBER. MINDIG ÚGY GYERE ISTENTISZTELETRE, HOGY JÓ IDE JÖNNI.

Harminc éves a pécsi gyülekezet. Gondoljuk meg, micsoda áldás az, hogy indulásakor volt üldözés, de azóta nincsen. Ma teljes nyugalomban, szabadságban tudunk összegyűlni Jézus Krisztus nevében, miközben a világ nagy részén az életüket kockáztatják a keresztények, ha istentiszteletet tartanak. Hálát kell adnunk Istennek, hogy van ingatlanunk is, ahol tisztelhetjük Őt.

A Szent Szellemet is meg tudja oltani a törtető hálátlanság, hiszen még a kezünket sem tudjuk felemelni Isten kegyelme nélkül. Hálásnak kell lennünk, hogy ebben a városban négy napos istentiszteletre kerülhet sor élő közvetítéssel. Legyen hálaadó aratási ünnep a jövő hét végén tartandó rendezvénysorozat.

Jézus titokban ment fel a sátorok ünnepére Jeruzsálembe. Akkor az emberek még nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy ki is Ő valójában. Az ünnepen viszont Ő nem maradt tétlen. E történet nagyon nagy szellemi kijelentéssel bír. Arról szól, hogyan cselekszik az Úr.

„És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője. Mindamellett senki sem beszélt vala nyíltan ő felőle a zsidóktól való félelem miatt.” (János evangéliuma 7:12-13)

Az ünnepen egy vita volt a középpontban, melynek fő kérdése, hogy ki is Jézus Krisztus.

Volt, aki szerint nem lehet Ő a Messiás, hiszen Galileából jött, onnan pedig nem támadhat próféta az írások szerint. Nem vették a fáradtságot, hogy a tényeket megismerjék, mert ha megtették volna, akkor tudták volna, hogy valójában Betlehemben született, ami nem Galileában van Az látjuk ebből a történetből, hogy az emberek a saját elképzeléseiket kérték számon Istentől.

Tedd fel te is önmagadnak a kérdést, hogy amit Istenről gondolsz, az vajon úgy van-e?

Isten igenis megismerhető. Tudni kell viszont, hogy Ő nem eszme, ezért Őt nem lehet értelemmel megérteni, megragadni. Isten nem is gondolat, nem is érzelem, hanem szellem. Ezért a Hozzá való közeledés és a Vele való találkozás csak szellemi szinten lehetséges.

„Az Isten szellem: és akik őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják.” (János evangéliuma 4:24)

Az emberek nagy részének a szelleme halott állapotban van, ezért nem képes kapcsolatba lépni Istennel. Bibliai értelemben a halál nem csak azt jelenti, hogy megszűnnek működni a fizikai képességek, hanem az Istentől való elszakadottság állapota a halál. A szellem halála a bűn következtében jön létre.

ISTEN ELKEZDHET SZÓLNI A HALOTT SZELLEMŰ EMBERHEZ IS. AKARNI KELL A KAPCSOLAT LÉTREJÖTTÉT, LE KELL GYŐZNI AZ AKADÁLYOKAT.

Ahhoz, hogy embereket mentsünk, először önmagunknak kell megmentettekké válnunk. Így érhető el, hogy ne az evangéliumot hirdető személy térjen meg a bűnösökhöz, hanem fordítva. Az istentiszteletek célja, hogy azok végén sokkal jobban ismerjük meg Istent, és a szellemünk életre keljen. Ehhez az kell, hogy hittel jöjjünk istentiszteletre. Amikor az Igét hallgatjuk, akkor egy Személyt hallgatunk. Isten tud szólni nehéz időszakokban, tud súgni döntéshelyzetekben. Ővele találkozunk ilyenkor, és Ő változtatja meg az embereket: káros szenvedélyektől, bűnöktől szabadulhat meg az ember.

JÉZUS KRISZTUS MA IS GYÓGYÍT ÉS SZABADÍT.

Azzal a hittel kell jönni istentiszteletre, hogy Jézus Krisztus itt van közöttünk. Abban is hiszünk, hogy Németh Sándor Istennek felkent szolgája. Jó állapotban legyünk, és akkor Isten ereje fel fog szabadulni az életünkben, és többek között a rögeszméinktől is meg fog minket szabadítani. Teljes hittel, semmit sem kételkedve jöjjünk istentiszteletre!

ELHANGZOTT IGÉK:
János evangéliuma 7:1-53, 4:24
Zsidó levél 11:1, 11:6, 12:14
Róma levél 10:17
Ésaiás 59:1-4
Máté evangéliuma 5:6, 23-26

Hrabovszki György jegyzete

2017. OKTÓBER 15.

http://pecs.hit.hu/teljes-hittel-semmit-sem-ketelkedve-jojjunk-az-istentiszteletre-dr-hack-peter/

Larry Huch - 10 átok, amely akadályozza az áldást 3. (könyvrészlet)

"Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; Te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki Jézus: Legeltesd az én bárányaimat! Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Monda néki: Igen, Uram; Te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus: Pásztorold az én juhaimat! Monda néki harmadszor is: Simon, Jénának fia, szeretsz-é engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta néki: Szeretsz-é engem? És monda néki: Uram, Te mindent tudsz; Te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!" (János 21:15-17)

Elgondolkoztál-e már azon, miért mondatta ki Jézus Péterrel háromszor is, hogy szereti Őt? A szavak áldást hordoznak, de átkot is. Azért kellett Péternek háromszor megvallania, hogy szereti Jézust, hogy eltörölje azt az átkot, amit akkor vett magára, amikor háromszor megtagadta Őt. Ha megnézed ezt a tanítást, az első dolog, amit Jézus mondott, ez a kérdés volt: „Péter, szeretsz engem?” „Igen, Uram.” Akkor Jézus azt mondta: „Legeltesd az Én bárányaimat!” Az első szituáció, amikor Péter megtagadta Jézust, egy kislánnyal folytatott beszélgetés volt. Minden egyes szituációra nézve, amelyben Péter átkot vett magára a tagadás szavaival, Péter szeretetről és elfogadásról tanúskodó szavaival, Jézus visszafordította az átkot.

Kimondtál-e valaha negatív dolgokat az pénzügyeidről, a gyermekeidről vagy a házasságodról? Minden egyes negatív szóval kapcsolatban, amit kimondtál, pozitív szavak kimondása által semmissé kell tenned azt az átkot, és fel kell szabadítanod az áldást. „Soha nem fogok fizetésemelést kapni.” Ezt az átkot semmissé kell tenned, és ezt kell mondanod: „Mindazt, amibe belefogok, Isten sikeressé teszi." Lehet, hogy dühödben ezt mondtad néha: „A gyerekeimből soha nem lesznek rendes emberek.” Semmissé kell tenned ezt az átkot, és fel kell szabadítanod az áldást a gyermekeid életére, azzal, hogy azt mondod, Istennel egyetértésben: „Én és a családom, mindannyian üdvözülni fogunk.” (Lásd Apostolok Cselekedetei 16:31) Bármilyen negatív szavakat mondtál eddig, vagy bármilyen negatív szavakat mondtak ki rád, Isten pozitív szavainak az ígéretét kimondva semmissé kell tenned a negatív szavak átkát.

Az én életemet Isten egyetlen Igéje változtatta meg. Ahogy a fejezet elején írtam, a megtérésem pillanatától kezdve a pozitív megvallás témájával szembenálló környezetben szocializálódtam. Nem csak, hogy ellene voltunk, de gúnyt is űztünk belőle. Egy napon viszont, amikor Új-Mexikó egyik apró városában, egy kis motel szobában voltam, örökre megváltozott az életem, és az, ahogyan Isten Igéjéhez és szeretetéhez viszonyultam. Ébredési igehirdetéssel szolgáltam annak a városnak az egyik gyülekezetében, és arra vártam, hogy a pásztor értem jöjjön kocsival. Volt még egy kis időm, úgyhogy kinyitottam a Bibliámat, és elkezdtem olvasni. Nem kerestem semmi konkrétat, csak Isten Igéjét akartam olvasni. A 4Mózes 14-nél nyitottam ki a Bibliát, és amit Isten aznap este mutatott, az jelentette az első lépést ahhoz, hogy megértsem, hogyan kell eltávolítani az átkot, és felszabadítani az áldást.

"Meddig tűrjek e gonosz gyülekezetnek, amely zúgolódik ellenem? Hallottam Izrael fiainak zúgolódásait, akik zúgolódnak ellenem! Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy éppen úgy cselekszem veletek, amiképpen szólottatok az én füleim hallására!" (4Mózes 14:27,28)

Biztos vagyok benne, hogy ismered Mózes történetét - Isten elküldte őt, hogy megszabadítsa Izrael fiait, majd elvándoroltak az ígéret Földjére. De engedd meg, hogy röviden összefoglaljam, hogy láthasd, mit mutatott meg nekem Isten. Izrael már több száz éve élt rabszolgasorban Egyiptomban, mire Isten elküldte Mózest, hogy megszabadítsa népét. Miután Isten tíz csodával bemutatta hatalmát, a fáraó elengedte őket. Az izraeliták nemcsak megszabadultak, hanem „a bűnösök vagyonával” jöttek ki. (Lásd Példabeszédek 13:22.) Az egyiptomiak aranyával és ezüstjével. Isten azt mondta: „Elvezetlek benneteket a tejjel és mézzel folyó ígéret Földjére.” Azt nem mondta, hogy útközben nem lesznek megpróbáltatások. Csak annyit mondott, hogy „Elviszlek benneteket. Bízzatok Bennem!” Amikor kijöttek, mindenki táncolt és azt énekelte, hogy „Isten jó”. Aztán belefutottak néhány próbába. A Vörös-tenger. A fáraó serege üldözőbe vette őket. A puszta. Nem volt víz. Nem volt étel. Minden alkalommal, amikor valamilyen problémával szembesültek, elfeledkeztek Isten ígéretéről, hogy elviszi őket az ígéret Földjére. Majd így kiáltottak: „Meg fogunk halni! A problémánk nagyobb Isten ígéreténél.” Ismerős? „Tudom, hogy Isten mondta, de a Vörös-ten­ger...” Isten kettéválasztotta. „Tudom, hogy Isten mondta, de a fáraó hadserege...” Isten elpusztította. „Tudom, hogy Isten mondta, de a puszta...” Isten vizet fakasztott a sziklából, és minden nap étel hullott a mennyből. Az izráeliták napról napra látták Isten hatalmát. De meg kellett tanulniuk felnőni és bízni Isten ígéreteiben. Végül eljutottak az ígéret Földjéhez, ahogy Isten megmondta. De amikor odaértek, óriásokat láttak azon a földön. Ne feledd: amikor Isten elvisz téged a személyes ígéreted földjére, soha nem ígérte, hogy ott nem lesznek Góliátok, de ha benned a Dávid hite lesz, Ő lesz az óriásölő.

Az Immanuel Kiadó engedélyével.

http://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product/product&product_id=8021&search=huch