Ez a siker hatodik titka. "El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól!" Ha másoknak enélkül is jól megy, ne kövesd őket. Számodra ez az igazi út: az Ige, AZ Ige, AZ IGE.
"Harmadnap múlva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, amelyet az Úr a ti Istenetek ád nektek birtokul" (11. vers).
Ezt szeretem Józsuéban: a most embere volt. Izrael egy nemzedéknyi időt töltött a Jordán keleti partján. Ez a folyó nem volt túl széles, de ugyanúgy lehetett volna az óceán is. A túlsó part az atyák számára csak legenda volt, egy felhőbe burkolt arany álom, a valahol, valamikor létező gyönyörű sziget.
Aztán, Mózes halála után egy ugyanolyan reggelen, mint a többi, amikor úgy nézett ki, hogy örökké sátorlakók lehetnek a pusztában, megszólalt a trombita. Az emberek felvillanyozódtak. A történelem kapuja kitárult. "Három nap alatt készüljetek fel, hogy beléptek arra a földre!”
Hány keresztény álmot és eszményt tettünk már a polcra, mint elérhetetlent, eltolva így a dolgot a bizonytalan jövőbe? Istennek nincs határozatlan jövője. Ő azonnali megvalósulásra ad parancsokat és ígéreteket. Az Atya tudja azt az órát. Az ébredés, amit mindenki akar, most lesz. A jelek és csodák most lesznek. Bátor előrehaladás az evangéliummal, most. Új gyülekezetek megnyitása, most.
Átkeltek a Jordánon, és megnézték a kulcsvárost, Jerikót. Amint a hitetlen kémek mondták, "az égig érő falak, mi akkorák vagyunk ő hozzá képest, mint a szöcskék." Ez a szöcskékhez illő gondolkodás.
"Amint az ember gondolkodik szívében, olyan Ő" (Péld. 23:7.). Ha szöcskének képzeled magad, akkor az vagy. Az ember az, amit hisz. Te nem vagy szöcske. Istenben - soha.
Isten törpéket is bevett azok közé, aki "ne áldozza áldozatul az ő Istenének kenyerét" (3. Móz. 21:17-20.). Isten szemében csak a kicsinyhitűek törpék, akik a szöcske-szindrómától szenvednek. A "teljes termetű ember" nem látja magát szöcskének, aki képtelen elfoglalni az ígéret földjét.
Ott voltak a falak, mindannyian eltörpültek mellettük, ahogy oly sokkal azelőtt jelentették a hitetlen kémek. Most azonban serkentette valami Izraelt. Elég nagynak érezték magukat ahhoz, hogy a trombitálásukkal ledöntsék a falat. Nem volt szükségük dinamitra. Le is dőlt a fal a trombitálásukra. Hat napig kerülgették a várost, Jerikó lakóinak gúnyolódása közepette, akiket mulattatott ez a furcsa harcmodor. Aztán leomlottak a falak. Nagyok vagyunk, de csak Istenben.
Ez a siker hetedik titka. Menj most elfoglalni a földet! Izrael nem csak menetelt és trombitált. Amikor a falak leomlottak, ők bementek a városba, és elfoglalták. Már régen leomlottak a város falai akkor,
amikor Jézus szavai szerint, Ő látta a Sátánt, mint villámlást, lehullani az égből. "Most vettetett ki e világ fejedelme", de nem csak ennyi a tennivaló. Most átlépünk a ledőlt falakon az Ige kardjával
kezünkben, hogy hirdessük az evangéliumot, és elfoglaljuk a várost Istennek.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
