Derek Prince - A hatékony imádság 5.

Nézzétek a Róma 12,1-2-t: „Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz,hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Legelöl áll az, hogy szánjátok oda a ti testeteket áldozatul, azután hogy ne szabjátok magatokat e világhoz, azután pedig, hogy változzatok el a ti elmétek megújulása által, és csak azután lehet megvizsgálnunk, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. A sorrend nem fordítható meg. Ez a helyes, alapvető magatartás. Ez az Úr Jézus magatartása. Ebben gyakorolnunk kell magunkat, ez idegen a mi eredeti természetünktől, ezt csak az ő Szent Lelke tudja kialakítani bennünk, és bizony öt perc alatt ez nem megy. Ezrét valahányszor, mielőtt kérnénk valamit, vizsgáljuk meg a szívünket, valóban miért is kérjük ezt, az ő akaratáért, az ő dicsőségéért, vagy a saját akaratunkért, a saját dicsőségünkért. Igen sokszor aktuális ez a figyelmeztetés: „Nem az én gondolataim a ti gondolataitok…” (Ézs 55,8). Isten az ő akaratának titkát, az ő gondolatait csak azoknak tárja fel, s azoknak sem egyszerre és nem azonnal, akik előzőleg hajlandók a saját akaratuk teljes megtagadására.

Tehát összefoglalva: a következő hét feltétel csak akkor garantálja az imádság meghallgattatását, a kérés teljesítését, ha a legelső, az Istennel szembeni helyes magatartás megvan, és mintegy alapot képez a többi számára.

A következő feltétel: Jézus nevében. Ez röviden azt jelenti, hogy csak Jézus nevében jöhetünk az Atyához, csak általa, nincs más út. Jézuson kívül mi nem jöhetünk az Atya színe elé, nem járulhatunk őhozzá, csak általa, csak azért mert ő olyan amilyen, és mert ő azt tette, amit tett, és mert mi ezt elfogadtuk. Nincs más út. „Én vagyok az út…” – ezt mondta Jézus – „… senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.”

A következő ige a János 14,13-14, amit már az előbb is olvastunk. „És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.” Melyik ez a név, amiről itt szó van? Nagyon egyszerű: Jézus. Sokan túlbonyolítják ezt a dolgot, pedig ez egyszerű, Jézus nevéről van szó. Sokszor hallani olyan igehirdetéseket, olyan imádságokat, amikben egyáltalán meg sem említik Jézus nevét. Jézus nevében hatalom van. Figyeljétek meg, hogy reagálnak az emberek erre a névre! Ha bármilyen hitetlen társaságban Istenre terelődik a szó, az emberek közömbösek maradnak. Istenről akárki beszélhet, mindenkinek vannak nézetei, elképzelései. Ha Krisztusról van szó, az emberek kezdenek nyugtalanok lenni, de ha kiejted ezt a nevet: Jézus, elhallgatnak, vagy ellenségesek lesznek. Ebben a névben hatalom van. Nem lehet közömbösnek maradni vele szemben.