A realitás korlátai
Bármit mondjunk is katolikus embereknek, a válasz mindig az, hogy ők egyszerűen csak szó szerint veszik Jézus Krisztus szavait. Valójában azonban pontosan ahhoz kell igazán nagy képzelőerő, hogy valaki azt állítsa, hogy ostyák milliói közül minden egyes darab Jézus Krisztus teljes és valóságos, megfeszítés előtti teste, és persze ezt azzal egy időben, hogy Jézus Krisztus jelenleg megdicsőült testben van a mennyben. „Isten mindenütt jelenlevő” - hangzik erre gyorsan a válasz. Ez így is van, és mivel ő Isten, az ő Szelleme által Jézus Krisztus mindenütt jelen lehet egyszerre. Mikor Jézus emberré lett, voltak bizonyos korlátok, amiknek ő önként alávetette magát. A fizikai test térben van, és egyszerre csak egy helyen lehet. A Biblia egyetlenegyszer sem tesz utalást arra, hogy Jézus Krisztus egy időben testben egynél több helyen lett volna.
Igen, Jézus ezt mondta: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”. (Máté 18,20) Keresztények hisznek ebben az ígéretben, de senki sem képzeli azt, hogy Jézus Krisztus egyszerre több ezer ember között fizikailag is jelen van. Senki sem gondolja, hogy fizikailag jelen van, ugyanis akkor láthatnák őt, viszont senki sem látja. Teljesen elszakad a realitástól az, aki azt mondja, hogy ostyák milliói Jézus Krisztus valóságos, fizikai teste, és az, aki ezt állítja, teljesen a fantáziálgatás birodalmában él.
Ha figyelmesen elolvassuk, amit Jézus az utolsó vacsorán mondott, még valamire rá kell, hogy ébredjünk: „az Úr Jézus... vette a kenyeret..., megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre... E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre”. (I.Korintus 11,23-25) Jézus azt akarja, hogy a keresztények megemlékezzenek az ő kereszthaláláról, és hogy a kenyér és a bor erre emlékeztesse őket. Amit mondott, abban egyetlen szó sem esett arról, hogy az ő keresztáldozatát meg kellene ismételni.
Figyeljük meg, hogy mit mondott: „Ez az én testem”. Nem azt mondta, hogy egy napon majd bizonyos kenyérdarabokat egy katolikus pap csodatevő erővel az ő testévé fog átváltoztatni, hanem azt, hogy az a kenyér ott, abban a percben az ő teste. Képtelenség azt állítani, hogy a kenyérben is az ő valóságos, fizikai teste volt akkor jelen, és hogy valóságos testben is ott volt akkor egyszerre az Úr. Erre a jelenlévők közül akkor senki sem gondolt, ezt a nézetet csak jóval később találták ki. Jézus Krisztus szavaiban nincs semmiféle utalás erre, és semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy az apostolok így értelmezték volna. III. Ince pápa volt az, aki a mise „áldozatot” hivatalos dogmává tette 1215-ben.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
