A következő ige a János 15,7: „Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek.” Az Úr Jézus két feltételt említ. Ha énbennem maradtok, tehát ha helyes viszonyban maradtok vele, és az én beszédeim bennetek maradnak, vagyis az ő szavai befogadásra, meghallgatásra találnak nálunk, és megcselekedjük azokat, nemcsak feledékeny hallgatói, hanem megcselekvői vagyunk az ő szavainak, parancsainak, akkor akármit kérhetünk, meglesz az nékünk. Olvassuk el ezt is együtt, mert a hit hallásból van: „Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, meglesz az néktek.”
A következő ige a János 16,24. Itt ara tanítja az Úr Jézus a tanítványait, hogy milyen viszonyban legyenek az Atyával, amikor kérnek valamit. „Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben, kérjetek, és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.” Azt mondja, bátran forduljatok az Atyához az én nevemben, meg fogjátok kapni, amit kértek. Akik ismerik már ezt az örömet, tanúsíthatják velem együtt: nincsen hasonlítható ahhoz az örömhöz, amit a meghallgatott imádság, az imádság teljesítése okoz. Ezt a fajta örömöt semmi más nem hozhatja.
A következő ige a János 16,24. Itt ara tanítja az Úr Jézus a tanítványait, hogy milyen viszonyban legyenek az Atyával, amikor kérnek valamit. „Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben, kérjetek, és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.” Azt mondja, bátran forduljatok az Atyához az én nevemben, meg fogjátok kapni, amit kértek. Akik ismerik már ezt az örömet, tanúsíthatják velem együtt: nincsen hasonlítható ahhoz az örömhöz, amit a meghallgatott imádság, az imádság teljesítése okoz. Ezt a fajta örömöt semmi más nem hozhatja.
Ha fel tudjátok fogni, mit jelent az, hogy az Atya, a mindenható Atya, az egész mindenség teremtője, az Úr Jézus Atyja annyira érdeklődik a mi dolgaink iránt, és annyira foglalkozik a mi kis, csip-csup ügyeinkkel is, hogy akármit kérünk tőle, meghallgat bennünket, ez olyan hihetetlen, és olyan örömet jelent, hogy ezt el sem tudja képzelni, aki ezt nem tapasztalta. Az egyik fő problémája a gyenge, vallásoskodó típusú hívő életnek, hogy annyira határozatlan, körvonalazatlan az imádsága az ilyen embereknek, hogy észre sem veszik, amikor teljesül. Nem mernek pontosan kérni, nehogy kiderüljön, hogy nem teljesül, de azt sem veszik észre, hogyha teljesül, s emiatt az örömből is kimaradni. Ez az öröm, amit az Úr Jézus említ, azoknak az öröme, akik merik annak a kockázatát vállalni, hogy konkrét dolgokat kérjenek, esetleg konkrét határidőre, hogy tudják, hogy biztosan az ő kérésük teljesült, és nem csak úgy véletlenül következett be az, amit kértek. Olvassuk el mégegyszer együtt: „Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben, kérjetek, és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.”