Környezetünk
hatásaira érzelmileg, éppúgy mint testileg és gondolatilag reagálnunk kell, ez
hozzátartozik szabályszerű fejlődésünkhöz. Ebből az következik, hogy az érzelmi
nyomásnak és ösztönzésnek bizonyos szintjei éppoly szükségesek, mint a testi
erőfeszítés. Egyáltalán nem minden kellemetlen érzelmi tapasztalat károsító
hatású. A bánat, a csalódás, a
bukás, az elutasítás és a félelem mind a növekedés lehetőségét nyújtják nekünk.
Ha azonban ezt a bizonyos érzelmi megrázkódtatást vagy feszültséget az adott
időpontban nem tudjuk feldolgozni, döntő sérülés vagy károsodás érhet minket,
aminek gyakran hosszú távú következményei vannak.
Súlyos esetekben az ember egész
érzelmi reagálási rendszere eltorzulhat. Nagyon erős érzelmi reakciók állhatnak
elő anélkül, hogy azokat megfelelő körülmények indokolnák. Egy félénk ember
megijedhet, aggódhat apróságok miatt, akár anélkül is, hogy tudná, mitől fél
vagy szorong.
Ott félnek nagy félelemmel, a hol
nincsen félelem." (Zsolt. 53:6.)
Az érzések tényleges
megtapasztalását erős fájdalom is kísérheti. A bukáshoz kötődő érzések mindenki
számára kellemetlenek, de némelyek számára olyan rendkívül fájdalmasak, hogy
szinte bénítóak.
"...Keseregve bolyongok és
jajgatok!
Az ellenségnek szaváért és a
hitetlenek nyomorgatásáért:
Mert hazugságot hárítanak reám,
És nagy dühösséggel ellenkeznek
velem.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek
engem.
Félelem és rettegés esett énreám, és
borzadály vett körül engem."
(Zsolt. 55:3-6.)
Nem ritka, hogy valaki minden érzését elnyomja, és így az
illető látszólag érzéketlenné vagy fásulttá válik. Ennek sokszor az az
előzménye, hogy egy érzékeny lélekben egy érzelmi túlterhelés úgymond kiégetett
egy biztosítékot, és aztán az érintett mindenféle érzésből csak nagyon keveset
él át.
AZ ÉRZELMI SÉRÜLÉS JELEI
Az érzelmi sebek nem láthatók
ugyanúgy, ahogy a testen a vágások, zúzódások, noha épp oly valóságosak.
Valójában az érzelmi sérülés kínjai gyakran intenzívebbek, mint egy testi
sérülés vagy betegség fájdalmai, és gyakran okoznak betegséget vagy
baleseteket. Az érzelmi károsodás hatásai általában megfigyelhetők az érintett
viselkedésében és magatartásában. A belső sérülés néhány gyakoribb külső jelét
meg kell értenünk.
Először is nagy problémák vannak a személyes kapcsolatok
területén. Lehet valakinek zsarnoki vagy birtokló hozzáállása, másrészt
rendkívüli módon függhet mástól. Jellemző, hogy az ilyen ember nehezen ad és
fogad el valódi szeretetet és vonzalmat. Ezáltal képtelen barátkozni vagy
barátságot fenntartani.
Másodszor: gyakran nagyon szegényes az illető önmagáról
alkotott képe, vagy kisebbségi érzéstől szenved. Ez sok, látszólag ellentmondó
módon mutatkozik meg: például túlzott félénkségben, mások erős bírálásában,
önmaga alkalmasságának állandó bizonyítási kényszerében vagy önmaga
elismertetésében, esetleg a bukástól való rendellenes félelemben.
Harmadszor: az általános pesszimista életlátás a negatív
beszédtől és magatartástól, a komor és beteges természet megrögzött
gondolatáig és súlyos esetekben mély, depressziós és öngyilkossági állapotokig
mindenben megnyilvánulhat.
Végül az érzelmi problémáktól
szenvedő keresztényeknél gyakran fellép a szellemi kételkedés és az üdvbizonyosság
elvesztésének komoly támadása. Ilyen helyzetekben nagyon fontos azonosítani a
probléma valódi gyökerét. Ilyenkor nem használhatók intellektuális válaszok,
mert a valódi baj máshol keresendő.
