Kronológikus Biblia olvasás 318-320. nap

Máté 28;
Márk 16.

Lukács 24; 
János 20; 21.

Ap. Csel. 1; 2; 3.

Dr. Leaf - Választásaink jobban számítanak, mint az ember gondolná!

Konferenciát tartottam Kelet-Texasban DeKalb kisvárosban a Maranatha gyülekezetben, ahol főleg a szabad akaratról és választásról beszéltem. Érdekes, hogy Isten úgy tervezte meg agyunkat, hogy kívülről tudjuk látni gondolatainkat, viselkedésünket, és észleljük ezeknek saját agyunkra és testünkre, illetve mások elméjére és testére gyakorolt hatását.

Úgy lettünk teremtve, hogy ki tudjuk dobni toxikus gondolatainkat. Figyeljünk a szavaink mögött levő indítékokra, hisz cselekedeteink és viselkedésünk mind a gondolataink eredménye és fizikai helyet foglalnak el agyunkban. Életünk vagy halálunk függ a gondolatainktól!

Az 5. Mózes 30:19 is hangsúlyozza ezt: „Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;”

Tudományos szempontból ugyanez a helyzet. Kutatások bizonyítják, hogy génjeink ki és bekapcsolhatók- minden napon a hitünk, érzéseink, magatartásunk eredményeként, ami befolyásolja választásainkat. A hitünk, érzéseink és magatartásunk el van rejtve gondolatainkban, amik ideghálózatok rejtekében találhatók agyunkban. Mikor a gének bekapcsolnak, az öröklött tulajdonságok nyilvánvalóvá lesznek, arra sarkallva az embert, hogy sok öröklött tulajdonság láthatóvá váljon testében és agyában. Új gondolatok jöhetnek elő és a meglevők megváltozhatnak. A tudomány mára már bizonyította, hogy az ember rendelkezik képességgel bekapcsolni génjeit, s mindez a választásain keresztül történik! Ezek a választások elektromágneses és kémiai jelek, amik fizikai változást eredményeznek. Ezért vagy jobb, vagy rosszabb sorsa lesz az embernek, szó szerint …”életre vagy halálra.” döntünk.

Választásra lettünk teremtve és jól kell választanunk!,… még akkor is, ha sok tudós félremagyarázza az akarat és szabad akarat témáját, azt mondván, hogy predesztinált, megváltoztathatatlan neurobiológiai evolúciós ösztönnel rendelkezünk. Ám ez nem igaz, ők pedig csak egy szalmaszálba kapaszkodnak görcsösen!

Az idősödéssel például egyre bölcsebbé válunk, abban az esetben, ha törődtünk elménk állapotával. Következő hónapban arról fogok beszélni, hogy az idősödő agy hogyan lesz egyre bölcsebb, jobb és nem rosszabb… természetesen, ha a jót választjuk!

Tisztelettel,

Caroline

Derek Prince - Hitre jutás megtérés révén

Tom Marshall - Az erők harca a Mindenségben 2.

A TÖRVÉNY ÉS A TEKINTÉLY IRÁNTI IGÉNY

            Most meg kell látnunk, hogyan igénylik ezek a versengő törvények az ember engedelmességét. Ez a fejtegetés talán nem tűnik könnyűnek, de figyelmesen olvasd el. Ha ezt megértjük, akkor a szabadság és engedelmesség egész fogalomkörét a megfelelő távlatban fogjuk látni.

1.         A törvény annak a tekintélynek alapján követeli engedelmességünket, amit magának igényel. Más szavakkal, törvény követelésében van egy bizonyos "kell", aminek semmi köze ahhoz, hogy én mit szeretek vagy mit részesítek előnyben. A törvény elvárja, hogy megtegyük, amit követel, akár akarjuk, akár nem. Azért várja ezt el, mert magát irányadónak tekinti.

Ezt világosan értjük Isten törvényével kapcsolatban: elutasíthatjuk annak követeléseit, de mialatt ezt tesszük, tudjuk, hogy egy olyan tekintéllyel szemben vagyunk engedetlenek, amely engedelmességünket igényli.

A bűn és halál törvénye gyakran megtéveszt minket. A bűnt úgy látjuk, mint amit választhatunk, vagy előnyben részesíthetünk. Úgy gondoljuk, dönthetünk ellene, de mellette is. Csak később találkozunk zsarnoki követelésével, amikor szabadulni próbálunk tőle, s ekkor jövünk rá, hogy törvényként működik.

"De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ad a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban."  (Róma 7:23.)

Akkor hát milyen alapon igényli a törvény, hogy irányadónak tekintsük? Mely indokokkal követeli engedelmességünket? Vizsgáljuk meg a tekintélynek ezt a kérdését!

2.          A tekintély olyan hatalom, amit jogszerűnek ismerünk el. Megyek az autómmal az úton, amikor egy bizonyos módon öltözött férfi kilép az útra és felemeli a kezét. Engedelmesen lelassítok és megállok. Miért? Nem azért, mert az illető férfi olyan nagy darab, hogy testével autóm útjába állhat, hanem mert egyenruhájáról látom, hogy rendőr, és így az általam törvényesnek elismert hatalmat képviseli.

Más szavakkal: az engedelmesség és engedetlenség kérdése csak akkor vetődik fel, ha tekintéllyel állok szemben és ez a tekintély csak akkor létezik a számomra, ha az általa képviselt hatalmat jogszerűnek tekintem.

Most azonban úgy tűnik, hogy egy még korábbi pontról kell kezdenünk. Való­já­ban hogyan döntöm el, hogy egy hatalom jogszerű, vagy nem. Ez a döntő lépés.

3.         A hatalmat akkor tekintem jogszerűnek, ha normái (avagy irányelvei), amelyeket képvisel, összhangban vannak belső értékrendszeremmel.

Tegyük fel, hogy Oroszországban vagyok. A hajnali órákban néhány egyenruhás rendőr kopog az ajtómon, és baljósan szibériai sóbányákról kezdenek beszélni. (A könyv még a kelet-európai rendszerváltás előtt íródott, de ezt a példát az illusztráció kedvéért meghagytuk. Ford.) Mit szólnék ehhez? Érthető félelmemtől függetlenül valószínűleg zsarnokinak, elnyomónak és a hatalom törvénytelen gyakorlásának tekintenék egy ilyen eljárást. Miért? Ők épp olyan rendőrök, mint az otthoniak. Talán ők is irányítanak forgalmat, felügyelnek futball szurkolókra és elfognak bűnözőket, mint az én hazám rendőrei.

Éjszakai látogatóim eljárását azonban valószínűleg a hatalom törvénytelen gyakorlásának tekinteném, mert azok a normák, amelyeket ez a rendőri erő képvisel – az állam feltétlen hatalma – nincsenek összhangban belső értékrendemmel, azaz a demokratikus szabadsággal és az egyén jogaival.

Más szavakkal tehát, semmi olyan hatalom gyakorlatát nem tekintjük jogosnak, amely eltér belső értékrendünktől. Talán alkalmazkodnunk kell ilyen törvényekhez és szabályokhoz, de ezt vonakodva, kelletlenül tesszük, azzal az érzéssel, hogy ez helytelen és igazságtalan dolog. Ha módot találunk a törvény megkerülésére, nincs rossz lelkiismeretünk emiatt, sőt inkább igazolva érezzük magunkat. Más szavakkal, még ha alkalmazkodunk is, nem engedelmeskedünk.

KÜLSŐ TÖRVÉNY ÉS BELSŐ ÉRTÉKEK

            Most egy olyan alapelvhez jutunk, ami rendkívül fontos ebben a témában és amit minden szülőnek meg kell értenie:

Amikor a külső törvény összeütközik a belső értékekkel, hosszú távon mindig a belső értékek győznek.

Egy családban felnövő gyermek két egészen különálló dolgot tanul meg. Tudatosan megtanul szüleitől egy sor szabályt a helyes és helytelen viselkedéssel kapcsolatosan: add kölcsön a játékaidat, ne hazudj, engedelmeskedj mamának és papának, étkezés után moss fogat, stb.

Öntudatlanul, de hatékonyan megtanul egy sereg értéket: azt az értékrendszert, ami szerint szülei élnek.

Amikor ez a kettő – a viselkedési szabályok köre és az értékrendszer, ami szerint a szülők valójában élnek – ellentmond egymásnak vagy eltér egymástól, akkor a gyerekek és a szülők is bajban vannak.

            

Például a kis Jancsi épp most hazudott, és rajtakapták. Épp megbüntetni készülnek emiatt, hogy megtanulja, hazudni nem szabad, és ekkor kopogtatnak. Mama dermedten felsóhajt és így szól: "Te jó ég, ez a rémes Kovácsné. Jancsi, menj és mondd azt neki, hogy el kellett mennem!"

Jancsi két dolgot tanul meg. Egyrészt azt, hogy a hazugság "utálatos az Úr előtt", másrészt azt, hogy viszont "remek segítség a bajban". Megtanulja, hogy hazudni nem való, de ha olyan nagy vagy, mint mami és papi, tehát már senki nem képelhet fel, hazudhatsz, ha ezzel könnyen kimászhatsz a bajból.

Ezért mondják egyes szülők: "Jancsi jó kisfiú otthon, de nem bízhatom benne, ha nincs velem." Amikor Jancsi mama kezének és szemének hatókörén belül van, akkor a belátás és a múlt tapasztalatai azt diktálják, hogy alkalmazkodjon a megkövetelt viselkedési szabványhoz. Amikor viszont a maga ura, a Jancsinak szülei által felállított külső viselkedési szabályok gyorsan veszítenek a szintén szerzett belső értékekkel szemben és Jancsi szüleihez nagyon hasonlóan biztosítja saját javát.

Scofield - Ezékiel könyve 18-21. fejezet

(18,24) Ezékielnek ezt a versét és az ehhez hasonlókat (pl. Ezék 3,17-21; 33,10-20) egyesek úgy értették, mintha azt tanítanák, hogy a keresztyén (hívő) ember elvesztheti Isten előtt igaz voltát. De hogy a hívőt biztonságában megerősítsük, meg kell állapítanunk, hogy ezek az igehelyek Ezékiel könyvében nem annak a lehetőségéről beszélnek, hogy a megváltott ember örökre elveszhet, mert itt az „igaz” szó a szertartásos vallásosságra vonatkoztatható (vö. Mt 5,20), nem pedig az „Istentől való igazságra a hit alapján” (vö. Filippi 3,7-9). Ez a büntetés továbbá a testi halálra és nem az örök halálra utal. Ezeket az igehelyeket Ezékielnél az olyan ÚSZ-i igék fényénél kell szemlélnünk, mint a Jn 10,28; Róm 5,8-9; 8,38-39; Filippi 1,6 stb., amelyek világosan tanítják a hívők biztonságát.

(20,14) „Az én nevemért” – ez az egyik oka annak, hogy miért bánik Isten így az emberiséggel. Istennek végtelenül becses az Ő neve, habár a legtöbb ember előtt nincs nagy jelentősége. Lásd Ezék 36,20-21-et, ahol az Úr a hűtlen Izráelről azt mondja: „megfertőztették az én szent nevemet”, és a következő versben kijelenti önmagáról: „Könyörültem szent nevemért”. Isten szentséges volta megkívánja neve tiszteletének védelmét.

(20,37) Ez a rész a minden nemzet közül ismét összegyűjtött Izráel jövendő ítéletéről prófétál (1Móz 12,3; lásd Ézs 1,26 és Róm 11,26 jegyzeteit). Ennek az ítéletnek az eredménye határozza meg, hogy azon a napon Izráelből kik mehetnek be a királyság áldásaiba (Zsolt 50,1-7; Ez 20,33-44; Mal 3,2-5; 4,1-2).

(21,27) Egyedül az Úr Jézus az, „akié az uralkodás”. Ha majd végez az emberek dolgaival és trónjaival, akkor elfoglalja saját királyi székét, és megkezdi uralkodását Jeruzsálemből az egész világ felett (1Móz 49,10; Ézs 2,1-4).

Facebook-on is követhető a blog

http://www.facebook.com/hitre.hangolva

Kronológikus Biblia olvasás 317. nap

Lukács 23;
János 18; 19.

Karizmatikus klasszikusok - Kenneth E Hagin - 2001 0307 AM Augusta, GA

Tom Marshall - Az erők harca a Mindenségben 1.

A Biblia kijelenti, hogy az univerzum az Isten és Sátán ereje közti harc színtere. Sőt, ebben a küzdelemben az embernek fontos stratégiai szerepe van. Valójában az ember a fő harctér. Világosan meg kell azonban értenünk, hogy ez nem csak az erők harca. Nem azt kell eldöntenie, hogy Isten erősebb-e Sátánnál. (Sok kereszténnyel találkoztam, akik úgy tűnik elhiszik, hogy Isten kétségtelenül erősebb Sátánnál - de ennyi az egész. Nagy örömmel olvassák a Biblia végén, hogy győzünk - éppen hogy!) A helyzet egyáltalán nem ez. Az soha nem volt kérdés, hogy Isten erősebb-e Sátánnál, vagy hogy Isten véget vethet-e Sátánnak, amikor csak akar, anélkül, hogy a kisujját is mozdítania kellene. Ha már a nyers erőről van szó: a mindenhatósággal nem lehet versenyezni.

A mindenségben az összeütközés valami egészen más miatt zajlik. Ez egy erkölcsi és szellemi harc.

    

A kérdés az, hogy Isten vagy Sátán nyeri el az ember engedelmességét és hűségét. Ebben a harcban Isten tulajdonképpen hihetetlen kockázatot vállalt. Az embertől nem kevesebbet vár, mint szeretetet. Ezért, amint az előbb már mondtuk, meg kell engednie az embernek, hogy szabadon és kényszer nélkül viszonyuljon Hozzá. A Sátán viszont nem habozik. Ő a megtévesztést, hazugságokat, trükköket, nyomást, kényszert, torzítást és bármit felhasznál, ami segíti célja elérésében. Bármit, csak a szabad, kötelékek nélküli akaratot nem - ezt nem kockáztathatja.

VERSENGŐ TÖRVÉNYEK

            A Római levélben Pál apostol nagyon világosan írja le ezt az összecsapást azzal, hogy két törvény verseng egymással az ember engedelmességéért. Amint máshol már láttuk, az engedelmesség kérdése a döntő.

"Avagy nem tudjátok, hogy akinek odaszánjátok magatokat szolgákul az en­ge­del­mességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek; vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?" (Róma 6:16.)

A Róma 8:2. tárgyalja az ember engedelmességéért vetélkedő törvényeket, melyek az Isten törvénye és a bűn és a halál törvénye.

Isten törvénye. Értsük meg, hogy Isten törvénye nem olyasmi, amit Isten alkotott, hanem Isten Maga egyszerűen ilyen. A törvény Isten jellemét fejezi ki. A törvény ezért szent, igazságos és jó. Néha helytelen és teljesen igeellenes ellentétet hozunk létre a kegyelem és a törvény között, mintha a kegyelem jó lenne, a törvény pedig rossz. Ez nem igaz. Isten törvénye az önzetlen szeretet törvénye. Isten csodálatos jellemét fejezi ki és azt a módot, ahogyan Isten élni akar. Dávid megértette ezt. A 119. Zsoltár egy olyan ember hosszú, örömteli kifakadása, aki tudta, hogy a törvény Isten kinyilatkoztatása:

    "A te szádnak törvénye jobb nékem,

    mint sok ezer arany és ezüst.

    Mily édes az én ínyemnek a te beszéded;

    méznél édesebb az az én számnak!

    Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.

    És tágas téren járok,

    mert a te határozataidat keresem."

    (Zsolt. 119:72, 103, 140, 45.)

A bűn és halál törvénye. Amint Isten törvénye Isten lényének kifejeződése, a bűn és halál törvénye a Sátán létezési módja, tehát az ördög jellemét fejezi ki. Jézus azt mondta, hogy a Sátán gyilkos és hazug volt kezdettől fogva: csak azért jön, hogy öljön, lopjon és pusztítson. Ezért nem szabad meglepődnünk, ha az ő törvénye ezeket a gyümölcsöket termi. A bűn vonzereje megtévesztésen és csaláson alapszik. Célja és vége rejtett. Csak a Biblia fedi fel az igazságot a bűn következményéről: "Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út" (Példabeszédek 14:12.).

Simon Wiesenthal - Eichmann felkutatása 5.

Nagyon hideg volt; gondoltuk hát, iszunk egy csésze forró teát a szállodánkban. Amikor benyitottam az étterembe, lelkes kis társaságra leltem: a helybéli fiatalság nagy érdeklődéssel hallgatta, mit mesél az én izraelim az izraeli hadsereg hőstetteiről.

  A rendőrtiszt alig bírta visszafojtani haragját. – Ha híre megy, hogy egy izraeli fiatalember van a helységben, a végén még…

  – Hiszen már elmúlt tíz óra – mondtam. – Most már nem csúszhat be hiba.

  – Reméljük – felelte bosszúsan a rendőrtiszt.

  Elhagytuk a szállodát, hogy megkeressük a legközelebbi nyomozót; az kitartóan üldögélt a vendéglőben a söre mellett. – Mindenki arról az izraeliről beszél, aki itt van Bad Ausseeben – közölte.

  Kísérőm körülbelül úgy nézett rám, mint a hivatásos hegymászó, aki nagy könnyelműen beleegyezett, hogy a túrára néhány amatőr is vele menjen, és most észreveszi, hogy hegymászó bakancs helyett tornacipő van rajtuk. Első mérgemben elátkoztam az izraeli fiút, de utána már csak magamat átkoztam.

  

Már tizenegy óra volt. Ha Eichmann az éjfélt családi körben akarja tölteni, akkor most kell elhagynia a Grundl-tavat. Egyre idegesebben várakoztunk. Végül befutott az a nyomozó, aki a Grundl-tónál posztolt, és valamit súgott a rendőrtiszt fülébe. Az némán végighallgatta, majd arra kérte, ismételje meg a jelentését úgy, hogy én is halljam. A nyomozó lassan, tagoltán mondta ki fölöttem az elmarasztaló ítéletet. – Fél tizenkettőkor két férfi bukkant fel a Grundl-tóhoz vezető úton. Eléggé sötét volt, de a havas háttér előtt fel lehetett ismerni őket. Körülbelül százötven méterre voltak tőlem; én elbújtam az út menti fák mögé. Ekkor egyszer csak egy harmadik férfi érkezett a Grundl-tó irányából, és valamit kiáltott feléjük. Az első két férfi megállt, váltottak néhány szót, aztán mind a hárman futva elindultak visszafelé.

  A rendőrtiszt vigasztalni próbált: elvégre korántsem bizonyos, hogy munkatársam viselkedése volt az ok, amiért Eichmannt figyelmeztették. És voltaképpen már az is nagy haladás, hogy egyáltalán rábukkantunk Eichmann tartózkodási helyére. Most majd itt hagy két embert, azok biztosan előkaparják. De tudtam, hogy csak az udvariasság beszél belőle. Pedig hát nála csak szakmai kudarcról volt szó – nálam viszont emberi katasztrófáról.

  Egy hét múlva értesítettek, hogy abbahagyták Eichmann keresését. Emberünk ugyanis eltűnt Aussee környékéről.

  

A következő években csak híresztelések és a bulvársajtóban feltálalt pletykák jutottak el hozzám. Hol Kairóban látták, hol Damaszkuszban vett részt bajtársi találkozón, hol német légiót szervezett az araboknak. Mindezt eléggé valószínűtlennek ítéltem, mert az olyan ember, aki még fényképezni sem hagyja magát, aligha csap akkora lármát, hogy az újságok is felfigyeljenek rá.

  Akkoriban a világot amúgy is egészen más dolgok érdekelték. Éppen tetőzött a hidegháború, sőt Koreában „forró” háborúba csapott át. Ami Európát illeti, az amerikaiak megértették, hogy a Német Szövetségi Köztársaságból legalább olyan jelentős szövetséges válhat, mint Angliából vagy Franciaországból – sőt, azoknál talán még megbízhatóbb is lesz. Igyekeztek kedvében járni a hajdani ellenfeleknek, s az amerikai filmeken gyilkos szörnyetegek helyett egyszer csak bátor tisztek tűntek fel, akiknek csupán az volt a balszerencséjük, hogy egy őrült zsoldjában álltak. Mindehhez képest kit érdekelt már egy Adolf Eichmann! Ha megkíséreltem szóba hozni a nevét, amerikai barátaim fáradtan legyintettek: „Á, most egészen más gondjaink vannak.”

  

1951 elején néhány homályos feltételezést hallottam Eichmann szökéséről egy egykori Abwehr-tagtól, akinek voltak barátai az ODESSA-ban. Eszerint Eichmannt egy horvát segélybizottság csempészte Rómába, a „kolostorútvonalon”; 1950 nyárutóján érkezett meg az olasz fővárosba. A bizottságot a kollaboráns horvát kormány fejének, Ante Pavelicnek egykori hívei vezetik. Rómába érve Eichmann valószínűleg egy kolostorban bujkált, „és ott bizonyára vatikáni útlevélhez jutott. Szüksége volt rá, hogy vízumot kérhessen valamelyik dél-amerikai országba.”

  Semmi kétség: ez az utolsó információ volt a legfontosabb. Akkoriban mind az amerikaiak, mind az izraeliek úgy vélték, hogy Eichmann a Közel-Keleten telepedett meg; barátom viszont meggyőződéssel vallotta, hogy Dél-Amerikában van – az ODESSA szállítmányai akkoriban egyenesen Brazíliába vagy Argentínába tartottak. Szerintem is ez volt a legvalószínűbb.

  Hogy újabb részleteket tudjak meg, továbbra is csak Eichmann családi érzésében bízhattam. Úgy gondoltam, bizonyára ismét megkísérel kapcsolatba lépni Altausseeben időző családjával, és valamikor majd ki is akarja vitetni őket magához. Hosszabb várakozásra rendezkedtem be. A sors azonban úgy hozta, hogy egyszer csak újabb hírt kapjak felőle – egészen más irányból.

Kronológikus Biblia olvasás 316. nap

Máté 27;
Márk 15.

Dr. Leaf - Ásítás: Az idegtudomány egyik legrejtettebb titka

Elhiszi, hogy az ásítás jót tesz agyának?… lehet, hogy eddig azt gondolta, hogy illetlen dolog nyilvános helyen ásítani!

Valójában az ideggyógyászok szerint az ásításnak 12 ideggyógyászati haszna van, fokozza az intellektuális teljesítményt és csökkenti a toxikus állapotot agyunkban. (pubmed.gov). Alapjában véve aktiválja az agy bizonyos területét (a precuneust, ami a felső fali lebeny része), aminek szerepe van a tudatosság és a memória kialakításában. Az ásítás segít szabályozni agyunk hőmérsékletét és anyagcseréjét is. Több éve Kommunikációs Patológiában dolgoztam és az egyik módszer, amit hangterápiának hívunk, az ásítás volt. Ezzel a torokban levő feszültséget csökkentettük, ami nagyon hasznos a betegeknek, különösen azért, mert így kipihentebbek és éberebbek lettek. Ekkor még nem vettem észre ennek jótékony hatását az emberi agyra. Ha észrevettem volna, biztos nem mondtam volna férjemnek, hogy hagyja abba az ásítozást: Ő 10-20 alkalommal szokott ásítani, az alatt a 15 perc alatt, amíg az irodába érünk. De Mac olyan gyors és éber, sokkal többet megcsinál egy nap, mint mások… és én most jöttem rá mi a titka. (kezdetben én is ásítoztam passzívan férjem mellett, nem tudtam miért, ám hasznomra volt!)

Ásítunk, ha fáradtak vagyunk, esetleg unatkozunk, vagy ha fényárban vagyunk, de az ideggyógyászat azt bizonyítja, hogy az ásítás nagyon hasznos, mivel segít az éberséget és észlelési képességet felerősíteni. Ez kitörli a fáradtságot és újra fókuszálja az emberfigyelmét.

Az ásítás aktiválja agyunkban a beleérző képességet és így növeljük a szeretetteljes empátia mennyiségét és minőségét.

Az ásítás, mint ahogy tapasztaltuk is már, ragályos: ha lát valakit ásítani, ön is rögtön ásítani kezd.

Egyszerűen fantasztikus, hogy Isten úgy tervezte, hogy mindegyik részünk arra törekedjen, hogy Jézus valamelyik tulajdonságait jelenítse meg…. valójában szeretetre  lettünk teremtve.

Egyéb előnyei az ásításnak a memória javulása, fejlett önelemzés, az ütemezési képesség fejlesztése, az öröm fokozása és a stressz mértékének csökkentése.

Tehát függesszük fel, amit éppen csinálunk és ásítsunk 7-szer…ettől könnybe lábadhat a szeme, de érdemes ezt kipróbálni!

Tisztelettel:Carolin

Tom Marshall - Az akarat szabadsága 3.

A SZABAD AKARAT TERMÉSZETE

            Sokat beszélnek manapság a szabadságról. Az a kellemetlen érzésünk is van, hogy jóllehet ennek egyre több hangot adunk, valójában az igazi emberi szabadság tere gyorsan csökken és mai "rendezett" társadalmunkban majdnem el is tűnt.

Tökéletesen világosan kell azonban megfogalmaznunk az emberi szabadság természetét. Nem a szabadság az emberi élet központi elve és nem is abszolút. Jean Paul Sartre francia filozófus világosan látta, mi történik, ha az emberi akaratot abszolútnak tekintjük. Szerinte ez elkerülhetetlenül három dologhoz vezet: Isten, az emberek és önmagunk gyilkolásához. Lássuk, mit jelent ez!

Isten az ember erkölcsi szabadságának végső határa. Ma az ember mindazt szabadon meg akarja tenni, amire képes, legyen az a gének újra rendezése vagy nukleáris tömegpusztítás borzalmas módszereinek kifejlesztése. Néhány olyan dologgal kapcsolatban azonban, amit az ember műszaki felkészültsége folytán meg tud tenni, Isten azt mondja: "Ne tedd!" Ezért, ha az ember "szabad" akar lenni, akkor Istent halottnak kell tekinteni.

Aztán, ha szabad vagyok megtenni mindazt, amihez kedvem van, akkor a te létezésed korlátozhatja ezt a szabadságot. Tehát meg kell ölnöm téged ahhoz, hogy kifejezzem a teljes emberi szabadságot és visszautasítsam bármilyen korlátozás béklyóit. A szabadság gyilkossághoz vezet.

            

Még itt sincs vége a dolognak. Ekkor saját létem válik korláttá, tehát a teljes, hiteles szabadság elnyeréséhez arra is szabadnak kell lennem, hogy saját létemen túllépjek - más szavakkal, hogy magamat is megöljem.

Itt derül ki, mi volt Sátán teljes szándéka az Éden kertben, amikor arra kísértette az embert, hogy megkaparintsa "szabadságát" és olyanná legyen, mint Isten. "Ő emberölő volt kezdettől fogva" (János 8:44.).

A SZABADSÁGGAL KAPCSOLATOS IGAZSÁG

            Akkor hát mi a helyzet az emberi szabadsággal? A szabadságnak mindig a törvény által meghatározott korlátokon belül kell kifejeződnie. Ezt hívjuk engedelmességnek.

Az engedetlenség, avagy a törvény semmibe vétele azt jelenti, hogy a törvény ellen­ségünkké válik és többé nem vagyunk szabadok.

Ez az alapelv világosan látható a természeti törvények működésében. Nem vagyok "szabad" arra, hogy a nehézségi törvénnyel dacolva egy felhőkarcoló falán fölfelé sétáljak. Ha ezt megpróbálom, a törvény ellenségemmé válik és a földhöz vág.

Ugyanez igaz a társadalmat irányító törvényekre. A törvényszegő elveszti szabadságát. Még ha nem is fogják el, már nincs meg belső szabadsága arra, hogy az utcán félelem nélkül végigmenjen: vétke nyomában van.

            

A mindenségbe beépített erkölcsi és szellemi törvények éppúgy működnek. Ha megszegem őket épp oly pusztítóan és kérlelhetetlenül fordulnak ellenem, mint bármely más, akár természeti, akár ember alkotta törvény. Ma már nem kételkedünk ebben. Több nemzedék törvényszegésének következményeit aratjuk, az eredmény pedig pazarlás, szennyeződés, szükségek, nyomorúság és halál.

Meg fogjuk látni, hogy a törvény korlátain csak egy módon lehet túllépni: ha egy ugyan­azon a területen működő magasabbrendű törvénynek engedelmeskedünk. Nem úgy győzhetjük le a tömegvonzás törvényét, hogy dacolunk vele, hanem ha alávetjük ma­gunkat egy nagyobb törvénynek, tehát ha belépünk egy liftbe vagy felülünk egy re­pü­lőre; viszont azzal is engedelmeskedünk – a törvényt elismerjük. Később vissza­té­rünk erre a kérdésre.

Derek Prince - Isten Igéjének hatalma és ereje

Tömegtüntetés szerveződik a jobbikos antiszemita felszólalása ellen

A „Mindannyian Együtt Jeruzsálemért” Alapítvány vasárnap 15 órára tömegtüntetést szervez Budapesten a Kossuth térre Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő nyilas szellemiségű parlamenti felszólalása elleni tiltakozásul, amelyhez a Hit Gyülekezete is csatlakozik – áll az egyház szerkesztőségünknek megküldött közleményében.

„A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány által vasárnapra szervezett demonstrációhoz a Hit Gyülekezete is csatlakozik. Egyházunk várja minden jó érzésű ember, civil szervezet és demokratikus párt csatlakozását a tüntetéshez. A kezdeményezést támogatja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Élet Menete Alapítvány, az Országos Örmény Önkormányzat, valamit a Magyar Nők Szövetsége” – olvasható az egyház kommünikéjében. 

Az atv.hu úgy értesült, hogy a demonstrációhoz a Raoul Wallenberg Egyesület is csatlakozik. A szervezet Gyöngyösi Márton felszólalását követően kedden tiltakozását fejezte ki: véleményük szerint „mindennapos, megszokott eseménnyé vált a leplezetlen antiszemitizmus az Országgyűlésben”.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról beszélt a képviselők előtt, hogy listázni kellene, hány zsidó származású kormánytag ül a parlamentben, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Vona Gábor is hasonló vizsgálatot követelt a múlt héten. A kormány a leghatározottabban elítélte a politikus nyilatkozatát, aki kedden bocsánatot kért mondataiért. Azt mondta, félreérthetően fogalmazott. A DK kezdeményezni fogja a Jobbik feloszlatását, a Hit Gyülekezete pedig arra szólította fel a demokratikus parlamenti pártokat, hogy zárják politikai karanténba a Jobbikot.

Bővebb információk a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány Facebook-oldalán találhatóak.

Az ATV Egyenes Beszéd keddi vendége lesz Ungvári Tamás író, a tavaly megalapított „Mindannyian Együtt Jeruzsálemért” Alapítvány kuratóriumának elnöke.

atv.hu

Kronológikus Biblia olvasás 315. nap

János 14; 15; 16; 17.

Derek Prince - Varázslás álruhában 3.

Sok lehetőség van a gyülekezetben a manipulálásra.

-        Pénz kérése. Adakozásnál sem motivál Isten bűntudattal.

-     Szívszaggató leírásokat adnak prédikátorok, tragikus helyzetekről, amiket láttak. Helyes, ha elmondjuk az igazat, de ne hozzunk létre bűntudatot az emberekben, hogy adjanak pénzt, hogy segíteni tudjanak.

-    Megkapod a gyógyulásod, ha küldesz 50 dollárt a szolgálatunknak." Ezek hazugok.

-   Félelemmel és fenyegetéssel való motiváció. Pl a pásztor azt mondja: "Ha elhagyod ezt a gyülekezetet, soha nem leszel sikeres."

- Kérdezés nélküli lojalitás megkövetelése: "Én vagyok a pásztorod, engedelmeskedned kell nekem. Ha nem engedelmeskedsz nekem, akkor Istennek vagy engedetlen." Ez hazugság.

-      Bevonnak embereket egy szövetségbe. Ez Ige-ellenes. Aláíratnak egy papírt az emberrel, hogy soha nem válsz el tőlük, stb. Ez és az előző pont a szektákra jellemző.

-   Nyelveken szólást követő magyarázattal való visszaélés. Volt egy 50 fős gyülekezet, benne 2 erős hölgy. Ha a pásztor nem azt csinálta, amit akartak, akkor az egyik elkezdett nyelveken szólni, a másik meg magyarázatként elmondta, hogy mit kell tennie.

-       Ima általi kontroll.

-       Karizmatikus jövendőmondás.

 (Ezék 12:24) Mert nem lesz többé semmi hiábavaló látás és hizelgő jövendölgetés Izráel házának közepette.

A Gyülekezet ma tele van hamis látomásokkal és hízelgő jövendőmondásokkal.

 (Péld 29:5) A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

Sok ember próbál csapdába ejteni minket hízelgéssel, különösen hízelgő próféciával: "Te egy nagy gyülekezet vezetője leszel, apostol leszel." Ez a büszkeségre épít.

(Jn 16:14)  Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.

A Szent Szellem legfőbb szolgálata, hogy dicsőíti Jézust. És ahol a dicsőséget másnak adják Jézuson kívül, akkor megkérdőjelezhető a dolog. A Szent Szellem bátoríthat téged más emberen keresztül, de nem dicsőít téged. Elmondom, hogy lehet a Szent Szellem jelenlétét elérni egy összejövetelen: emeld fel Jézust, és ő jönni fog. 

Még egy fontos területe van a varázslásnak: a szexuális csábítás. Amikor férfiak szorongó nőket pásztorolnak, elhanyagolt nőket, gyengédségre vágyó nőket, szexuális erkölcstelenséggel végződhet. A férfi szolgálóknak meg kell védeniük magukat ezen a területen. Nem szabad egyedül gondozni egy nőt.

Nőket gyakran elcsábítanak szellemi tekintély pozíciójában lévő férfiak. Van valami, ami miatt a nők futnak a papok után. Mindenki ki van téve ennek a kísértésnek.

(Péld 7:21) És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.

(Péld 7:22) Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;

(Péld 7:23) Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.

(Péld 7:24) Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.

(Péld 7:25) Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.

(Péld 7:26) Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.

(Péld 7:27) Sírba vívő út az ő háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.

(2Kor 1:12) Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem testi bölcseséggel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképen pedig ti köztetek.

A pozitív megoldás az egyszerűség és az isteni őszinteség. Az egyszerűség a kétszínűség ellentéte. Legyünk egyenesek, ne legyenek rejtett szándékaink, járjunk világosságban.

(Péld 27:5) Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

Jobb egy embert nyíltan felelősségre vonni, mint titokban szeretni.

(Péld 28:23) A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.

Sima nyelvű=hízelgő

(Gal 2:11) Mikor pedig Péter Antiókhiába jött, szemtől szembe ellene állottam, mivel panasz volt reá.

(Gal 2:12) Mert mielőtt némelyek oda jöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett; mikor pedig oda jöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körülmetélkedésből valóktól.

(Gal 2:13) És vele képmutatóskodtak a többi zsidók is, úgy hogy Barnabás szintén elcsábíttatott az ő tettetésök által.

(Gal 2:14) De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék Péternek mindnyájok előtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek?

Pál is nyíltan megfedte Pétert. Pedig Pál alárendeltje volt Péternek. Ma a legtöbben elindítanának egy anti-Péter mozgalmat, összegyűjtenének egy csoportot és ezt mondanák nekik: "Nem látjátok, hogy amit Péter tesz, az rossz?" Ez testi dolog.

Ha a varázslásról elmondottakból valamelyik rád illik, akkor 2 lehetséges válasz van. Először is, ha használod a varázslást, térj meg és tagadd meg. Ha ellened használják, akkor utasítsd vissza. Keress szabadulást a varázslásból. Feleségek, a legjobb személy, akihez mehetsz segítségért, a férjed! A férjed a papod, neki kell imádkoznia érted. Persze utána lehet menni kettőtöknek pásztorlásra. A lényeg, hogy hagyjátok abba a varázslást.

Dr. Leaf - Nem számít hol él, ha hisz Istenben, egészségesebb lesz!!

A legutóbbi évek a kutatásai azt erősítették meg, hogy a szerető és jó Istenbe vetett hitnek számos jótékony hatása van. A legtöbb kutatás az USA-ban készült, azonban most a nagyszabású HUNT norvég egészségi tanulmány egyértelmű kapcsolatot vélt felfedezni az Istentiszteleten eltöltött idő és az alacsonyabb vérnyomás között mind férfiak, mind nők esetében.

Kezdetben azt gondolták, hogy USA és Norvégia közti kulturális és vallási különbség megnehezíti, hogy az amerikai eredményeket Norvégiára alkalmazzák. Azonban a különbségek ellenére a norvégok csupán 4%-a jár, szemben az USA 40%-ával, minden héten Istentiszteletre. Az Istenbe vetett hitnek egészségre gyakorolt hatása azonban majdnem teljesen ugyanaz: a hitükben aktív emberek egészségesebbek voltak, mint az inaktívak!                                          (http://www.sciencedaily.com/releases/2011/12/111223114042.htm#.TvyJ-uy0-...)

Másik kutatás szerint a gyülekezetbe járóknál 30%-kal kisebb a depresszióra való hajlam, és az Istenben hívők céltudatosabbak és 70%-kal kevesebb közöttük a depressziós hajlamú. (http://www.sciencedaily.com/releases/2008/10/081023120228.htm)

Sokak számára a vallásos tevékenység gyermekkor és felnőttkor közötti megváltoztatása - egy új tanulmány szerint- hatással lehet az ember elmebeli egészségére. A Templom Egyetem kutatója, Joanna Maselko szerint azok a nők, akik abbahagyták az aktív vallásos életet, több mint 3szor valószínűbb, hogy félelmektől és alkohol függőségtől szenvednek, szemben azokkal, akik rendszeresen aktívak maradtak. (http://www.sciencedaily.com/releases/2008/01/080101093855.htm)

Nemrégiben két Brigham Young Egyetem szociológusa készített egy országos felmérést arról, hogy a vallásos ügyekbe való bekapcsolódás a tinédzserek esetében felére csökkenti a marihuána kábítószerre való rászokás valószínűségét. A kutatás kimutatta az egyház védelmét és a szülői befolyás pozitív hatását is ezen esetekben. (http://www.sciencedaily.com/releases/2008/10/081010175311.htm)

A Missouri Egyetem egészségpszichológiai kutatói úgy találták, hogy a vallásos és szellemi támogatás jobbá teszi az egészséget férfiak és nők esetében is, akik krónikus egészségügyi kihívásokkal küzdenek.. Az ember komoly betegség vagy rokkantság esetén rögtön szellemi vagy vallási kapaszkodót és kiutat keres problémái megoldására. (http://www.sciencedaily.com/releases/2011/10/111026143811.htm)

A kutatás azt is kimutatta, hogy a vallás és a hit össze van kapcsolva a pozitív pszichikai és mentális egészséggel. Ez a kutatás életveszélyes betegséggel küszködő emberek között történt. A Missouri-Columbia Egyetem tanulmánya azt mutatja, hogy a hit nagyon sok rokkantnak segít, hogy boldoguljon nehézségeivel és új értelmet ad életének. (http://www.sciencedaily.com/releases/2007/10/071023104134.htm)

Ateista tudósok több mint 20 %-a szellemi értékeket keres, mutatta ki a Rice University legújabb kutatása. Habár a nagyközönség összekeveri a szellemi dolgokat a hit fogalmával, ez a tanulmány úgy találta, hogy a szellemiség egy másik dimenzió- olyan, ami közelebb áll a tudományos felfedezéshez- a „szellemi ateisták” számára.  (http://www.sciencedaily.com/releases/2011/05/110505124039.htm)

Egy adag Istenből segíti a gyógyszerek hatékonyságát. Kutatás szerint sok beteg nem érzi azt, hogy az orvosi rendszer megfelelően kielégíti szellemi igényüket is. „Azzal, hogy rávilágítunk, a vallás és szellemiség összeköti a gyakorlatot a gyógyszerrel, ez a tanulmány az első lépés, hogy ilyen személyek és családjaik szükségleteit kielégítsük életük nehéz idejében.

(http://www.sciencedaily.com/releases/2007/11/071114111135.htm)

Az orvosok több mint fele azt hiszi, hogy a vallásnak és a szellemi kötődésnek jelentős befolyása van betegeik egészségére, a Belgyógyászat április 9.-ei híradása szerint. A legvallásosabb orvosok a vallás és szellemiség hatását pozitívan értékelik.

  (http://www.sciencedaily.com/releases/2007/04/070409164931.htm)

Gazdasági problémák idején az amerikaiak 90%-a imádkozik, több mint fele naponta többször is. Nagy dolgokért imádkozunk- pl. hogy egészségesek maradjunk, megmaradjon a munkánk, megerősödjenek kapcsolataink. Jelentéktelenebb dolgokért is szoktunk-, például, hogy találjunk parkoló helyet vagy hiányzó dolgaink meglegyenek. Néhányunk biztos abban, hogy Isten létezik, mások egyszerűen csak azért teszik, hogy elbújjanak az ima mögé. (http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081204133608.htm)

Ez csak néhány kutatási tanulmány, ami szerint mindegy kik vagyunk, mi történik, vagy hol vagyunk…A HITRE SZÜKSÉGÜNK VAN!!!

Kronológikus Biblia olvasás 314. nap

Rákattintva elolvasható az adott fejezet!

Lukács 22;
János 13.

Francesca Battistelli - Christmas (2012)

01. The Christmas Song
02. Heaven Everywhere
03. Christmas Is
04. What Child Is This? (First Noel Prelude)
05. Marshmallow World
06. O Come, O Come, Emmanuel
07. Have Yourself A Merry Little Christmas
08. You're Here
09. Joy To The World
10. Christmas Dreams
11. Go, Tell It On The Mountain

Tom Marshall - Az akarat szabadsága 2.

EMBERI AKARAT - A KUPLUNG

            Hogy az ember egyedülálló Isten teremtményei között, azt az is igazolja, hogy az ember szabad választási lehetőséget kapott. Igaz, az állatok is hoznak bizonyos döntéseket, de döntéseiket lényegileg ösztönös viselkedési minták korlátozzák. A döntések az állatnak környezetére adott alkalmazkodási válaszaihoz tartoznak. Az ember más. Isten, a nem teremtett Teremtő, aki az embert Saját képmására és hasonlatosságára alkotta, teremtett teremtőt csinált az emberből. Tehát az ember teremtő döntéseket hozhat. Megválaszthatja céljait, eldöntheti, mivé válik.

Egy állat viselkedését idomítással változtathatjuk vagy befolyásolhatjuk. Az állat képes a tanulásra. A lovat nyereghez szoktathatjuk, a kiskutyát iskolázhatjuk, de csak az ember képes erkölcsileg dönteni, azaz olyan határozatokat hozni, amelyek nem ösztönön vagy idomításon, hanem a helyes és helytelen értékelésen avagy irányelven alapulnak. Ezért csak az ember tud vétkezni. Egy papagáj mondhatja: "Napos idő, napos idő", amikor valójában zuhog az eső, de ezt nem nevezhetjük hazugságnak. Egy kutya elszaladhat egy papuccsal, de ez nem lopás. Csak az embernek van szabad választása, amely az erkölcsileg helyes és helytelen viselkedést lehetővé teszi.

Az ember azon része, amely választ és végül ezeket a döntéseket meghozza, az akarat. Ez az emberi viselkedést létrehozó folyamat végső lépése. Az egész folyamatot egy autó alkatrészeivel példázhatjuk:

¾  Az elme, mint a kormánykerék, az irányító szerkezet.

¾  Az érzelmek, mint a motor, a hajtó, mozgató szerkezetet jelzik.

¾  Az akarat a kuplung, a választó vagy összekapcsoló szerkezet.

Mindháromnak összhangban kell működnie ahhoz, hogy hatékony viselkedés jöjjön létre. Valaminek a megtételére vonatkozó döntés megfelelő indíttatás nélkül valószínűleg elakad, mintha kiengednénk a kuplungot, miközben a motor csak üresen jár. Szélsőséges érzelmi hajtóerők – például a rémület – legyőzhetik a józan észt és a pánik állapotának meggondolatlan viselkedését eredményezhetik. Ez olyan, mintha hirtelen fékezésnél levennénk kezünket a kormányról! Az az ember pedig, akit vadul lelkesít valamilyen elképzelés, de valójában semmit sem tesz azzal kapcsolatban, olyan, mint az a tanulóvezető, aki a motort bőgeti, a kormányt két kézzel erősen tartja, a sebességváltó pedig üresben van.

A válasz teljességének ezen alapelve minden Istenhez és emberekhez fűződő kapcsolatunkban alapvető. Jézus így értette, amikor azt mondta: "Teljes szívedből, teljes elmédből, teljes lelkedből és minden erődből." Ha ezt nem fogjuk fel, akkor a Biblia több alapfogalmát, mint amilyen a megtérés, a hit, a szeretet stb. teljesen félreértjük. Ha válaszunk csak e területek egyikéről származik, akkor valami egész mást kapunk, mint ami a cél.

A válaszunk  :

	Ha csak értelem, akkor ¾	Ha csak érzelmi, akkor ¾	Ha csak akarat, akkor ¾
Megt­érés	Vélemény változás	Lelkiismeret­furdalás	Átalakulás
Hit	Vélekedés	Sugallat	Eltökéltség
Szere­tet	Csodálat	Érzelgés	Jótékonyság

Legtöbbször az akarat területén törik meg válaszunk, s így a megtérés csak véleményünk megváltoztatása vagy lelkiismeret-furdalás, a hit pedig puszta sugallat avagy értelmi beleegyezés marad. Ezért látnunk kell az emberi akarat problémájának alapvető természetét.