2012. szeptember 12., szerda

Újszövetségi gyülekezetek: Filadelfia


Ap.Csel. 19,10; 2Tim 1,15; Rev. 1,9-20; 3,7-13.
Ez egy város volt az Ázsia nevű római provinciában; földrengésre hajlamos területen feküdt, és egy földrengés le is rombolta a várost Krisztus után 17-ben. Körülbelül 26 mérföldre (=42 km) délkeletre feküdt Sárdistól és 70 mérföldre (=112 km) keletre a tengerparton levő Szmirnától, részét képezve a hét gyülekezet csoportjának, amelyhez az Úr levelet intézett a Rev 1,1 l-ben.

Nem kétséges, hogy ez a gyülekezet akkor alakult, amikor Pál Efézusba volt harmadik missziós útján, mivel "mindazok, akik laktak Ázsiában... hallgatták az Úr Jézusnak Igéjét", Acts 19,10. Nem említ kifogást az Úr Jézus a gyülekezet ellen a Rev 39,7-13-ban, így arra kell következtetnünk, hogy a filadelfiai gyülekezetre nem vonatkoznak azok az elszomorító észrevételek, amelyeket Pál élete végén tett; "elfordultak tőlem az ázsiabeliek mind", 2Tim 1,15. Nincs feljegyezve, hogy Pál valaha is meglátogatta volna Filadelfiát.
Prófétai értelemben ennek a gyülekezetnek az állapota a jelenlegi igazi evangéliumi mozgalmaknak felel meg, és egymás mellett létezik a laodiceai hitehagyással, amely az utolsó időkben a formális, nem evangéliumi vallást jellemzi.

Az Urat úgy látjuk a 7. versben, mint aki nyitva tartja azt az ajtót, amely a kegyelemhez és üdvösséghez vezet, de bezárja azokat az ajtókat, amelyek a hitehagyáshoz vezetnek. A különbség Filadelfia és Laodicea között teljes. A filadelfiai gyülekezet előtt nyitott ajtó áll, mert megtartották az Úr Igéjét és nem tagadták meg az Ő nevét, 8.v.

A "Sátán zsinagógája", 9. v„ feltehetően különbözik a "Sátán királyi székétől", amely Pergámumban van. Ez utóbbi főképpen a hamis római vallásosság tevékenységére vonatkozik, a Pergamumban előfordult sokféle pogány kultusszal együtt. A "Sátán zsinagógája" azonban a szövegösszefüggés szerint a zsidó háttérre vonatkozik, arra a kísérletre, hogy ószövetségi zsidó előírásokat vezessenek be (templomok, kárpitok, oltárok, papi ruhák, papok, törvény, körülmetélkedés, stb.) a helyi gyülekezetbe. Isten ezt egy újszövetségi gyülekezetben nem fogja megtűrni. A filadelfiai gyülekezet nyilvánvalóan elvetette az ilyen zsidó elképzeléseket, bár szenvedtek miatta, erre enged következtetni a "béketűrésre intő beszédemet" kifejezés. Ezért azt az ígéretet kapták, hogy a gyülekezetnek nem kell átmennie a "megpróbáltatás idején", éspedig annak a rendkívüli ítéletnek a korszakán, amelyet úgy ismerünk, mint "a nagy nyomorúság" és "eljövendő harag", ami a gyülekezet elragadtatása után lesz. Rev 7,14; ITesz 1,10; Dán 12,1; Mt 24,21. Ehelyett az ígéret így szól: "Eljövök hamar", Rev 3,11, a nyomorúságnak ez előtt az időszaka előtt, ez a gyülekezet reménysége. A jelenlegi munkában való hűség fogja biztosítani a koszorút azon a napon, amely még előttünk van.

Ószövetségi szimbolizmust használ az Ige a 12. versben, hogy leírja a győztesnek ígért áldásokat; az "oszlop" maradandó dolog, amely Krisztus dicsőségét támasztja alá az örökkévaló mennyei környezetben.