Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körűl, parancsolá, hogy menjenek a tulsó partra. És hozzámenvén egy írástudó, monda Néki: Mester, követlek Téged, akárhova mégy. 20 És monda néki Jézus: A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani. 21 Egy másik pedig az Ő tanítványai közűl monda Néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat. 22 Jézus pedig monda néki: Kövess Enem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat. Máté 8:18-22
Nagy sokaság gyűlt össze, hogy Jézus csodáiban és gyógyításaiban részesüljön, Ő pedig megparancsolta tanítványainak, hogy menjenek át a tó túlsó partjára. Az írástudó követni akarta Jézust, azonban nem mérte fel ennek költségét. Egy tanítvány is követni akarta Őt, legalábbis ezt mondta, de ehelyett azt akarta, hogy Jézus várjon rá. Sokakat elhívott Isten Jézus követésére, de vannak olyanok, akik nem számoltak a költségekkel, akik elindulnak ugyan az úton, de csak azért, hogy félúton feladják. Ha elindulsz az úton, akkor arra is el kell kötelezned magad, hogy végig fogsz menni. Mások kitalálnak mindenféle kifogásokat, amiért most még nem követhetik Jézust.
Ez a tanítvány úgy gondolta, hogy mielőtt Jézus követésére és szolgálatára adná magát, mindazt a sok "fontos" földi dolgot el kell intéznie. Személyes kifogásnak apját hozta fel - el akarta temetni. Először is, ez gyatra kifogás volt, mert a közel-keleti forróságban a halottakat ugyanazon a napon temették el, amelyen meghaltak. Ha ez az apa már halott volt, ez az ember nem járkált volna Jézussal vagy bárki mással ide-oda; otthon lett volna és a temetést intézte volna. Sokkal valószínűbb, hogy ez a férfi nem arra gondolt, hogy az apja már meghalt, hanem hogy haza kell mennie és gondoskodnia kell az apjáról, amíg az öreg meg nem hal. Nem az apja temetésére való elmenetelre kért engedélyt Jézustól, hanem hogy a Jézusnak való szolgálatot későbbre halaszthassa.
Talán ő volt az elsőszülött, és biztosra akart menni, hogy megkapja az örökségét. Talán nem akarta, hogy apja kitagadja vagy hogy mialatt ő távol van, az örökségét a fiatalabb testvérnek vagy egy másik családtagnak adja. Talán nem akarta, hogy az apja megharagudjon rá, amiért otthagyja a családi vállalkozást és egy utazó prédikátort követ. Az anyagi bizonytalanságtól, a család egyet nem értésétől, ill. a barátok elvesztésétől való félelem miatt sokan azt választják, hogy nem követik Istent és nem adják át mindenüket Neki. Vannak olyanok, akik mielőtt elfogadnák az elhívást, először be akarnak fejezni egy világi elfoglaltságot vagy saját természetes céljaikat akarják megvalósítani. Úgy gondolják, hogy egyszerre nem lehet az üzleti életben is jelen lenni és Jézust is követni. Azonban ha az üzleti életbe hívott el az Úr, akkor arra is el vagy híva, hogy Istent szolgáld az üzleti vállalkozásod által. Isten olyan alapelveket fog adni neked, amelyek sikerhez vezetnek, és ha a vállalkozásod Urává teszed Őt, akkor meg fogja azt áldani. Találkoztam valakivel, aki éppen akkor készült a katonai szolgálatra, és elmondta, hogy addig nem tudta átadni az életét Jézusnak, amíg ott nem hagyta a katonaságot. Ha valahol szükséged van Jézusra, az egy rókalyuk!
Lehetséges, hogy ez a tanítvány úgy gondolta, hogy visszamegy, hogy gondoskodjon a családjáról, és majd később követi Jézust, de elképzelhető, hogy az apja még tíz évig élt volna, ellenben Jézus csak 3 és fél évig volt a földön. Mialatt a családja körűli teendőket látja el, kimaradt volna abból, hogy ezalatt a néhány esztendő alatt Jézussal legyen. Nem lehetett volna utolérni, ill. bepótolni azt a kiesett időt. A lehetőség, amit elvesztett volna, örök veszteség. Sokan MONDJÁK, hogy követni szeretnék Jézust, de a szívükben valójában nem akarják követni - így mindenféle kifogásokat találnak ki.
Bármi lehetett is a kifogása ennek a tanítványnak, ő egyelőre nem akarta elkötelezni magát Jézusnak. De Jézus nem fogadta el a magyarázatát. A következő meglepő választ adta neki: "Kövess Enem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat." Hogy temethetik el a halottak a halottakat? Jézus itt nem a fizikailag halott emberekre gondol, hanem a szellemileg halott emberekre. Az Efézus 2:1-ben a következőt olvassuk:"Titeket is megelevenített, akik holtak voltatok a ti vétkeitek és bűneitek miatt." A következőt mondja: Hagyjátok, hogy a szellemi halottak temessék el a fizikailag halottakat. A szellemi halottak csak az orruk előtt levő dolgokat látják, és egész életükben a veszendő dolgokért güriznek, ezzel szemben a szellemben élő emberek belelátnak az örökkévalóságba és tudják, hogy csak azok a dolgok számítanak, amelyek az örökkévalóságban is számítanak!
Jézus soha nem beszélt mellé, ill nem köntörfalazott senkivel. Mindig nagyon egyenes és őszinte volt mindenkivel, aki követni akarta Őt. Mindig megérttette az emberekkel, hogy számba kell venniük a költségeket, sorrendet kell állítaniuk és félre kell tenniük minden, az Ő követésére vonatkozó feltételt. Jézus teljes lojalitást és engedelmességet követel - semmi nem előzheti meg Őt és az Ő szolgálatát. Oly sok dolog van, amelyek versenyeznek azért, hogy elnyerjék kedvtelésünket és hűségünket, de semmit nem szabad a Jézusnak való teljes elkötelezés, ill. az érte való élés elé tennünk.
Ekkor monda Jézus az Ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar Énutánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen Engem. Máté 16:24
Jézus azt kéri, hogy temessünk el minden a földi dolgokhoz való kötődésünket, most - nem később -, és mindenben, amit teszünk, az örökkévalóságot tegyük az első helyre. Ha elhatározzuk, hogy teljesen odaszánjuk magunkat Jézus követésére, meg kell "halnunk" minden törekvésünknek és kívánságunknak, de Isten terve számunkra sokkal nagyszerűbb, mint amelyet mi gondolunk ki magunknak. Az Úrnak olyan tervei vannak a számunkra, amelyek a legvadabb álmainkat is felűlmúlják. Csak a földi dolgoknak való meghalással tudunk a mennyi dolgok számára életre kelni!
Életedre nincs garancia. Bármikor megtörténhet, hogy átlépsz az örökkévalóságba. A legjobb döntés, amit az életedre vonatkozóan meghozhatsz az, hogy teljes szíveddel követed és szolgálod Istent!
