A nővérem családja felbomlott, és mi befogadtuk a 15
éves unokahúgomat. Nővéremnek el kellett mennie dolgozni és közben a lány rossz
társaságba keveredett. Ezért vettük
magunkhoz. Ezután megtért, és egy hónapon belül Szent Szellemmel is
betöltekezett. Elkezdett tanítani a vasárnapi iskolában. Elvégezte a
középiskolát is, és munkába állt. Nővérem közben férjhez ment, így az
unokahúgom visszaköltözött hozzá és egy kis időre kikerült a gyülekezetből.
Ezalatt találkozott egy férfivel, aki megkérte a kezét. Nem volt ebben az időben
közösségben Istennel, de elmondta a vőlegényének, hogy elfogadja a nyelveken
szólást. A férfi baptista volt, és úgy tett, mintha minden rendben lenne. Az
esküvő után viszont közölte, hogy ő a ház feje, és nem engedi, hogy a felesége
ezekkel a „nyelveken szólókkal” barátkozzon. Nagyon dühös volt ránk.
Egyik reggel öt órakor megszólalt a telefon. Nővérem
volt. Szinte hisztérikusan mesélte, hogy Ruth (az unokahúgom) megszült, de
senkit sem engednek be, hogy megnézze a kisbabát, mert az halott. Később
azonban - mesélte tovább - az orvos kijött és azt mondta, hogy életben van
ugyan még, de valószínűleg rövidesen meghal. Ezért nem akarják, hogy bárki is
lássa. Feje és arca teljesen deformált, nem úgy néz ki, mint egy emberi lény.
Valószínűleg életképtelen. Jobb, ha senki nem látja és nem emlékezik rá.
Nővérem elmondta, hogy Ruth férje kérte meg őt, hogy
telefonáljon, és arra is kérjen meg, hogy imádkozzam.
Nagyon hidegek voltak hozzám, de azt tudták, hogy
imáért hova kell küldeni. Megkértem, hogy abban a pillanatban, ahogy leteszi a
telefont forduljon a férfihez és közölje:
·
Ken bácsi azt mondta, hogy a kisbaba élni fog, nem fog meghalni és
teljesen egészséges lesz!
· Ken, valóban
így gondolod? - kérdezte a nővérem.
- Nem gondolom, hanem tudom, mert Jézus mondta: „...ha
valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében
nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz néki, amit
mondott.” Majd újból megkértem, hogy azonnal mondja meg a férfinek mindezt,
ahogy letesszük a telefont. Arra kértek
ugyan, hogy imádkozzam, de nincs szükség az imára, mert Jézus azt
ígérte, hogy megkapjuk, amit kimondunk. Feleségem rövidesen meglátogatta
Ruth-ot, és ő mesélte el, hogy Ruth férje a nyakába borulva tett vallomást. „Pünkösdi
baptista” lett belőle, mert Ken bácsi még 10 perce sem tette le a telefont,
amikor kijött a nővér és szólt, megnézhetik a babát, mert ahogy ott álltak,
látták, hogy a feje kigömbölyödik, kiigazodik, egyik pillanatról a másikra
helyreállt az állapota, és bizonyosan életben marad. Látnotok kellene ezt a
babát ma! Jó növésű fiú lett. Apja betelt Szent Szellemmel és nyelveken szól.
Tanít a vasárnapi iskolában és ifjúsági vezető egy teljes evangéliumi
gyülekezetben. Ha hiszel Istenben, nem zárhatod ki az életedből!
