2018. február 7., szerda

Ruff Tibor - Nehogy a keserűség gyökere felnövekedjen!

A keserűség gyökere, ha felnövekszik, akkor zavart okoz, és fertőzéshez vezethet. Először azt zavarja meg, akiben felnő. A legjobb, ha fel sem nő ez a gyökér, tehát a megelőzés az ideális. Tény, hogy az ember tűrőképessége nem határtalan, ezért megtörténhet, hogy másokban törést, vagy repedést okozunk.

JÉZUS FIGYELMEZTET ARRA, HOGY NE OKOZZUNK BOTRÁNKOZÁSOKAT, MERT AZ ATYA NEM AKARJA, HOGY BÁRKI IS ELVESSZEN.

A megelőzés kulcsa az, hogy a békességet és a szentséget kövessük minden ember felé. A konfliktusok felmerülése esetén azok elől nem kell kitérni, de fontos, hogy azok kezelése emberséges módon történjen.

A keserűség egy megromlott, tartóssá vált harag, vagy gyűlölet; mély, el nem múló harag, ami összefüggésben van a meg nem bocsátással. A zsoltáros szerint haragudhat az ember, ami még nem vétek önmagában, de hozzáteszi, hogy figyelni kell arra, hogy a nap le ne menjen a haragján. Jakab apostol pedig azt mondja, hogy késedelmes legyen az ember a haragra.

Maga Isten is haragszik – és mi az Ő képére és hasonlatosságára teremtettünk –, és Jézusról is olvashatjuk, hogy volt olyan eset, amikor Ő is haragudott. A sztoikus filozófiából származik az a tétel, hogy maga a harag is már bűn.

A HARAG NEM BŰN, HANEM A SZEMÉLYISÉGNEK AZ ÖNVÉDELME. AZ A LÉNYEGE, HOGY A BEÉRKEZŐ, KÁROKOZÓ ERŐT AZONOS ERŐVEL KILÖKI.

Fontos, hogy ennek a jelzése elfogadható stílusban történjen, nem okozva viszontsérelmeket. Isten a maga képére teremtett minket, ezért az emberi méltóságát mindenkinek joga is és kötelessége is megvédeni. Jézus maga is mindig határozottan megvédte a személyiségét, majd amikor fel akarta magát áldozni értünk, akkor azt saját döntése alapján tette meg, felfüggesztve az önvédelmét. Előtte többször is kifejezte, hogy haragszik a farizeusokra.

Az a jó, ha megtanulja egy hívő a haragját kulturált formában kifejezni. Vannak bizonyos mélységek, ahová nem enged be az ember szeretet nélkül érkezőket. Amikor ezt valaki nem hajlandó tudomásul venni, azzal a kapcsolat meg is szakadhat. Megtérés után persze a kapcsolat helyreállítható. Ez nem csak emberek közötti kapcsolatban igaz, hanem Istennel kapcsolatban is.

FONTOS, HOGY A SÉRELMÉT AZONNAL FEJEZZE KI AZ EMBER, ÉS NE LEGYEN KONFLIKTUSKERÜLŐ, MERT A HARAG ILYENKOR BENNE MARADHAT, HOSSZÚ TÁVON KESERŰSÉGGÉ VÁLHAT.

Ez oka lehet a keserűség gyökere felnövésének. Akkor keletkezik a keserűség, ha a nap lemegy az illető haragján. Ilyenkor beviszi az éjszakájába, és ott kontrollálatlanul dolgozik benne, és átalakul negativizmussá, meg nem bocsátássá, nehezteléssé, esetleg gyűlöletté, elutasítássá, amikor a másik személy már teljesen közömbössé válik számára.

Az a jó, ha a szívben a hasznos dolgok vannak mélyen beültetve, a gyomokat pedig gyökerestől eltávolítják. Vannak nagyon súlyos sérelmek is, amiket nehéz néhány óra alatt megbocsátani. Olyankor történik ez meg, ha valakinek nagyon fontos, szinte élete értelmét jelentő dolog hiúsul meg, és e mögött emberi hiba is áll. Őszinte ember nem állítja, hogy ilyenkor estig meg tud bocsátani. Halálos bűnök azok, amiket a Törvény halállal büntet, azaz az olyan bűnök, amik halált okoznak. Tudni kell, hogy a megbocsátásnak legalább két aspektusa van: jogi és érzelmi. A büntetés kielégíti az igazságérzetet, és ez alapot ad a gyógyuláshoz. A jogi megbocsátás azt jelenti, hogy elengedi az ember a büntetést a vétkessel kapcsolatban. Másképpen szólva nem kívánja, hogy a másik elkárhozzon; ez ugyanis nem lenne arányos büntetés.

Érzelmileg is el kell tudni engedni a sérelmet. még egy nagyon mély sérelmet is: olyat is, ami visszafordíthatatlan sorsmódosulást okoz.

Békességgel és szentséggel kell egymással bánnunk, hogy ne okozzunk begyógyíthatatlan sebeket. Igaz, hogy az Úrban van gyógyulás a maradandó sérülésekkel kapcsolatban is, ehhez viszont nagyon nagy hitre van szükség. Az ilyen helyzetekben fontos, hogy a keserűség ne tudjon az emberben kifejlődni, és ne tudja a gyökerét leereszteni a szív mélységébe.

Nem minden sérelem valós. Aki irreális világban él, annak jó, ha megmondja valaki, hogy szembesülnie kellene a valósággal. Ez is kiválthat súlyos – de ez esetben vélt – sérelmet. Ilyenkor a valósággal ütközik az illető, ezt nevezzük vélt sérelemnek. Jó ebből minél előbb felépülni.

A KESERŰSÉG GYÖKERE A LEGKÖZELEBBI KAPCSOLATOKBAN TUD LEGINKÁBB FELNŐNI, HISZEN AZOK FELÉ NYITOTT AZ EMBER LEGINKÁBB, AKIKET VALAMILYEN MÉRTÉKŰ BIZALMÁVAL MEGAJÁNDÉKOZTA.

Ilyen kapcsolatok: kisgyermekek számára a két szülő, akiknek egymáshoz való viszonyán tanulja meg a gyermek az érzelmeket. A testvérekkel való viszony is fontos, de az nem tud akkora sérelmet okozni, mint a szülőkkel való kapcsolat. Nagy hatalma van a gyerekek lelke felett a tanítóknak is. Tinédzser korban a barátok szava már szinte döntő lesz. Később, a szerelmi életben érhetik sérelmek a fiatalt, mert a szerelmi elutasítást értékítéletként élik meg. Ezután megjelenik az ambíció, ami nagy hajtóerő tud lenni. Ezen a területen bejöhetnek irreális elképzelések, mert nem feltétlenül ismeri fel az illető, hogy mihez van tehetsége. Újabb terület, ahol súlyos sérüléseket lehet szerezni, a házasság, valamint a munkahely. Az egyházban is érhetik sérelmek az embert, valósak is, véltek is. Jobb, ha utóbbi esetben rájön az illető, hogy a sérelme vélt, mert akkor hamarabb kijöhet ebből az állapotból.

MEGTÖRTÉNHET, HOGY A BŰN IGAZOLÁSÁRA HASZNÁLJA VALAKI A SÉRELMÉT.

Attól van ez, hogy már használni akarja a sérelmét, mert fenn akarja tartani a bűnös életéhez való „jogosultságát”. Vigyázz, mert ez az ördög csapdája!

A legnagyobb és legsúlyosabb sérelem, mikor valaki azt éli meg, hogy Istentől szenved el sérelmet. Ez biztos, hogy csakis vélt lehet, hiszen Isten az egyedüli szent. Mégse megvetéssel gondoljunk az ilyen emberekre, hanem megértéssel; tudva, hogy a rehabilitációnak ideje van.

Mik a lehetőségek ilyen helyzetben? Zsidó mondás, hogy a „miért történik ez velem?” kérdés helyett azt kell kérdezni, hogy „milyen célból?” Ez egy életfeladatot ad, ami pozitívum lehet, de a múltbeli ok keresése nem eredményez pozitívumot. Nem kell kérdezni, hogy valami miért történt meg veled, nehogy Istenre is megkeseredjél. Azt kell látni, hogy ezzel célja van Istennek, és ez a te érdekedet szolgálja. A tanulság, hogy tudni kell mindent elengedni, csak Istent nem! Az élet sokkal több és gazdagabb annál, amit eddig megismerhettél belőle. Az elengedés hozzájárulhat ahhoz, hogy sok-sok újat megismerhessél még. Ezért nem szabad engedni a keserűség gyökerét felnőni.

ELHANGZOTT IGÉK:
Zsidókhoz írt levél 12:14-16
Mózes V. könyve 29:18-20
Apostolok cselekedetei 8:21

Hrabovszki György jegyzete